Az év végéhez közeledve általában ideje, hogy összesítsük, mit hagytunk magunk mögött 2014-ben. Nincs ez másként a csillagászat és űrkutatás területén sem. Különböző eszközöket juttatott el az emberiség a Holdra, a Marsra, sőt még egy száguldó üstökösre is. Mértek, adatot küldtek, a tudósok pedig alaposan elemezték. Lássuk, milyen eredménnyel!
Még 2013 decemberében szállt le a Holdistennő–3 (Csang’o–3) nevű kínai űrszonda a Hold felszínén a magával vitt, Jádenyúl (Jütu) nevű holdjáró robottal. Eredetileg három hónaposra tervezett küldetése során a felszín alatti geológiai alakzatokat térképezte volna fel, továbbá a kőzetek és a talaj kémiai összetételének vizsgálata lett volna a feladata. A rover meghibásodásáról közvetlenül a kéthetes holdi éjszaka kezdete, január 25-e előtt adtak ki közleményt, de akkor részletesen nem közölték, mi a meghibásodás lényege, illetve oka. Csak hónapokkal később számolt be a kínai média, hogy egy kővel való ütközés miatt vált működésképtelenné januárban a Jádenyúl, így mozgásra nem volt alkalmas.
Bár az űrszonda leszállásával Kína történelmet írt, az űrjáró nemzetek sorába lépett, és az állam űrprogramja kellően ambiciózus is, komolyan árnyékot vetnek a várt sikerekre a kezdeti botladozások. Meglátjuk, mit hoznak majd ki belőle.
A vörös bolygóval kapcsolatosan csak az a biztos, hogy semmi nem biztos. Vagy megteremtik a leendő telepesek számára a túléléshez szükséges körülményeket, vagy a biztos halál vár rájuk. Vagy van elegendő víz, sőt édesvíz, vagy nincs, és korábban is csak ritkán volt jelen a bolygón.
A Mars One vállalkozás egy valóság-show keretében próbál telepeseket toborozni az első marsi utazáshoz. A NASA sem tétlenkedik, a hivatal persze tudományos alapon fogott a megvalósításba, azt is megvizsgálta, hogy mely helyek lehetnek alkalmasak a majdani telep felépítésére. Az amerikai űrhajózási hivatal döntése természetesen jóval megalapozottabb, űrszondái adatait elemezheti oda és vissza is.
A legfiatalabb marsjáró, a Curiosity még csak két és fél éve gyűjtögeti az adatokat, közben rója a kilométereket, próbálja utolérni elődjét, a már tíz éve a Marsot kutató Opportunityt, amely 40 kilométert tett már meg idegen égitest felszínén, és ezzel az eddigi csúcstartónak számít. A kutatási adatok rendkívül érdekesek, hiszen a marsi kőzetek elemzése egyfajta időkapszulát nyithat meg, amely 3-4 milliárd évre visszamenőleg bepillantást engedhet a bolygó történetébe.
A Curiosity június végén indult a Sharp-hegyhez, szeptemberre ért oda, mintát is sikerült venni, amely alapján úgy tűnik, a kutatók meg tudják magyarázni, miért emelkedik hatalmas hegy az űrjármű landolási helyén, a Gale-kráterben. A rover továbbra is dolgozik, adatokat szolgáltat, így valószínűleg újabb bejelentések várhatók.
A finanszírozás megszavazásával biztos alapokra került a világ legnagyobb teljesítményű, Chilében épülő űrteleszkópjának megépítése – közölte az Európai Déli Obszervatórium (ESO). Az Európai Extrém Nagy Teleszkóp (European Extremely Large Telescope – E-ELT) tizenötször élesebb képeket fog szolgáltatni a Hubble űrtávcsőnél. Az óriásteleszkóp az univerzum születésének kutatásában, valamint a Naprendszeren kívüli lakható bolygók feltérképezésében segíti majd a kutatókat.
Kereskedelmi űrkikötő építését tervezi Nagy-Britannia. A világűrbe induló járatok „pályaudvarának” 2018-ra kellene elkészülnie, a nyolc lehetséges helyszín között hat skóciai, egy walesi és egy angliai is van – jelentette be Robert Goodwill légi közlekedési miniszter a Farnborough-ban rendezett nemzetközi repülőgép-ipari szakvásáron. Az űrkikötő emberekkel induló missziók és kereskedelmi műholdak, sőt űrturisták forgalmát is bonyolítaná.
Október utolsó napján próbarepülés közben lezuhant a Virgin Galactic magánvállalat űrrepülőgépe az Egyesült Államokban, a kaliforniai Mojave-sivatagban. A szerencsétlenség körülményeinek részletes kivizsgálása megkezdődött. Olyan híreket is lehetett hallani, hogy az eljárás végső eredményére akár egy évet is kell majd várni. A Virgin Galactic, a londoni Virgin-csoport amerikai leányvállalata már évek óta reklámozza, hogy repülőutazásokat fog indítani száz kilométerrel a Föld felszíne felett, az utasok megtapasztalhatják a súlytalanság élményét, és megcsodálhatják a bolygót a világűr pereméről. A remélt kalandért eddig több mint nyolcszázan tették le az előleget vagy fizették ki a teljes árat. Az első értékelések szerint a katasztrófa súlyos csapást jelent az űrturizmusra, de a hosszú távú hatások még bizonytalanok.
2014. október 15-én adott az Európai Űrügynökség (ESA) zöld jelzést arra, hogy a Rosetta űrszonda az elsődleges landolási helyre irányítsa Philae leszállóegységét a 67P/Csurjumov–Geraszimenko-üstökösön november 12-én. Amióta a Rosetta 2014 augusztusában elérte az üstököst, az ESA szakemberei folyamatosan elemzik a szolgáltatott adatokat.
A leszállás előre beprogramozott módon zajlott. 17 óra után megérkezett a visszaigazoló jel a Földre, a Philae sikeresen végrehajtotta a landolást. A leszállóegység agyát, a központi vezérlő és adatgyűjtő számítógépét hosszú évek munkájával magyar szakemberek fejlesztették ki, akik a landolás irányításában is kivették a részüket.
A magyar űriparról egyre gyakrabban hallunk jó híreket, mégis keveset tudunk róla. A Rosetta körüli érdeklődést felhasználva beszélgettünk dr. Tari Fruzsinával, a Magyar Űrkutatási Iroda (hivatalos nevén a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Elektronikus Hírközlési és Űrkutatási Osztálya) vezetőjével a magyar űrkutatásról, amely ráadásul fontos lépés előtt áll.
Az orosz űrkutatással együttműködve hazánk részt vesz az Obsztanovka (Környezet) projektben, melynek a célja a Föld körüli pályán az „űridőjárás” vizsgálata. A cél egy olyan fedélzeti számítógép fejlesztése volt, amelynek feladatai közé tartozik az űridőjárás paramétereit mérő műszer vezérlése, a mért jelek fogadása és tárolása, az előfeldolgozás alapján a szenzorok üzemmódjainak váltása – átkapcsolás gyorsabb mintavételre –, a fedélzeti telemetria- (nagy távolságú adattovábbítást, távoli méréseket és vezérlést lehetővé tévő, jellemzően vezeték nélküli kommunikációs rendszer) csatornákon a Földről érkező utasítások fogadása végrehajtása, a tizenegy műszer energiaellátásának vezérlése és ki-be kapcsolása, valamint a mért adatok lejuttatása a bolygónkra.
Éberen száguld tovább a New Horizons
A NASA 2006. január 19-én indította a Plútó felé a 700 millió dolláros New Horizons szondát, 2014. december 6-án pedig felébresztették hibernációjából. Majdnem pontosan kilenc évvel az indítás után, 2015. január 15-én kezdődnek a törpebolygó megközelítését célzó műveletek. Az eszköz augusztusban keresztezte a Neptunusz pályáját, mintegy négymilliárd kilométer távolságra a bolygótól. Jövőre is várhatunk érdekes űrkutatási eseményeket.
