A kutatás-fejlesztés utolsó esélye

Solymosi Frigyes
2000. 08. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A közelmúltban négyszázmilliárd forintnak megfelelő támogatást kapott a brit tudomány. Ebből javítják a kutatóintézetek felszerelését, és jelentősen emelik a kutatók fizetését. Megpróbálják újra az amerikaival versenyképessé tenni a szigetország tudományos életét. A jelenlegi helyzet az, hogy a Royal Society tagjai közül ma már csaknem százötven tudós az Egyesült Államokban dolgozik.A tudományos kutatás kiemelt támogatása a többi fejlett és feltörekvő országban is központi kérdés, hiszen a kormányok jól tudják, hogy a gazdag államok technológiai fejlettsé-gét és a vele járó magas életszínvonalat elsősorban a tudományos eredmények hasznosításának köszönhetik. Közhely, hogy a tudomány nemzetek feletti, és minden új eredmény az egész emberiség javát szolgálja. Csakhogy nem mindegy, hol születik az új felismerés, és hasznosítása melyik országot gazdagítja. Logikus, hogy világszerte nő a kereslet kutatók, elsősorban a tehetséges fiatalok és az egyes szakterületeken már befutott tudósok iránt.Ezt az igényt azonban számos helyen úgy elégítik ki, hogy „elcsábítják” a szegényebb országok szakembereit. Azokat, akiknek képzése jelentős összegekbe került, és akik képesek lennének honfitársaik tudásszintjét emelni, hazájuk felzárkózását elősegíteni. Ennek elmaradása nem kevés kárt okoz a szegény országoknak, amit a különböző segélyprogramok, támogatások aligha kompenzálnak.Kézenfekvő kérdés: a gazdag országok miért nem képeznek még több szakembert, miért nem tesznek többet azért, hogy az egyetemet végzett és esetleg doktori fokozatot is megszerzett, innovációra, új felismerésekre képes fiataljaik az egyetemeken, a kutatói pályán maradjanak. A felelet egyszerű: ezeknek a diplomásoknak a képzése rendkívül drága, ezért a fejlett országok a fölösleges kiadásokat elkerülendő százszor is meggondolják a hallgatói létszám növelését. Egyébként is a szükségletek kielégítésére ott vannak a kevésbé fejlett országok tehetséges fiataljai, tapasztalt kutatói.Agyelszívás tekintetében mi is célország vagyunk, amit kitűnően példáz az informatikusok meghívása Németországba. Ki hiheti, hogy azoknak, akik majd beválnak, nem fogják megadni a végleges letelepedési engedélyt, hogy nem próbálják őket az óhazai fizetésekhez képest kiemelkedő illetményekkel ott tartani? A Németországban most munkát vállaló informatikusoknak évi 13 millió forintos fizetést ajánlanak. A hazai egyetemeken az őket tanító, hasonló korú (fiatal) oktatók évi illetménye jó, ha eléri az egymillió forintot!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.