Szent László szellemében

Ha egy, a magyar történelemben talán kevésbé járatos ismerősünket hirtelen megkérdeznénk, hogy ki is volt a magyar lovagkirály, a válasz valószínűleg váratna magára. Szent László királyunk nevét természetesen mindenki ismeri, de azt bizonyára kevesen tudják, hogy ő volt az első keresztes hadak kiszemelt fővezére, és ő a mai napig is a magyar hadsereg mindenkori patrónusa.Szent László a XI. századi magyar történelem kimagasló személyisége. Hadjárataival – a történészek egybehangzó véleménye alapján – a magyar nemzet és a kereszténység ügyét szolgálta. A korabeli leírások szerint Szent László hatalmas termetű, erőtől duzzadó férfi volt, örök mintaképe a magyar katonai ideálnak. László király szentté avatása 1192. június 27-én Biharváradon történt III. Béla király és a pápai legátusok jelenlétében.I. (Nagy) Lajos királyunk Szent Lászlót mindig rendkívül nagyra becsülte, és a magyar nemzet legnagyobb uralkodójának tartotta. Saját lovagjait Szent László lovagjainak nevezte el, és a lovagi rendet anyagiakban is támogatta. Magyarország függetlenségének elvesztése után a százötven éves török, majd a végtelennek tűnő Habsburg-uralom alatt a lovagok rendi szervezetét feloszlatták. Az 1848–49-es polgári forradalom és szabadságharc leverése után a külföldre menekülő Károlyi gróf újra létrehozta a Szent László Társaságot. Dacolva a bécsi kamarilla olthatatlan gyűlöletével, Károlyi meggyőzte Szcitovszky János hercegprímást: folyamodjon IX. Pius pápához, hogy egy pápai brevével ismerje el a szervezetet. Az osztrák császár dühödt tiltakozása ellenére a pápa meg is adta ezt az elismerést, és így a Szent László Társaság és Rend 1861-ben önállóságot kapott.A második világháborút követő szovjet megszállás alatt a rend természetszerűen nem működhetett, a még életben lévő képviselői Németországba menekültek. A rendszerváltozás után történtek ugyan kísérletek a rend magyarországi hazatelepítésére, de az 1994–1998-as posztkommunista restaurációs kísérlet arra késztette a rend képviselőit, hogy egyelőre továbbra is Németországból intézzék a rend ügyeit egy budapesti központi széktartói funkció beiktatásával.Az 1998-as választások óta a rend nagyobb súllyal képviselteti magát az anyaországban, és ez év június 27-én, László napján nagyszabású lovagavatási szertartást tartott Sümegen. A világ minden tájáról, Kanadától Ausztráliáig érkeztek lovagok és vendégek e neves eseményre, amelyhez a színpompás sümegi vár adott méltó hátteret. A rendezvény három napig tartott. Az első napon egész napos lovagi játékok szórakoztatták az egybegyűlteket. A második nap reggelén került sor az avatási szertartásra. Az ünnepélyes aktus egy kisebb katolikus templomban zajlott, ahol a Szent Lászlónak ajánlott istentisztelet után a rendi főkapitány egyenként szólította az oltár elé a hófehér, földig érő Szent László-köpenyt viselő avatandókat, majd a rendi karddal lovaggá avatta őket, és mellükre tűzte a Szent László-csillagkeresztet is.A rend szabályzata szerint Szent László-lovag lehet minden feddhetetlen előéletű magyar, aki a rend eszményeivel és célkitűzéseivel egyetért. A társaság és a rend eszménye és célja többek között – a római katolikus egyház tanítása szerint – a jótékonyság gyakorlása a lovagi eszmények szellemében, a haza megvédése akár a lovagok élete árán is, és a magyar nemzethez való rendíthetetlen hűség. A rend jelmondata: Cum Deo Pro Patria at Hungaris. (Istennel a hazáért és a magyarokért.)A világirodalomban a lovagkirályok és lovagjaik tetteit számos ballada és hősi eposz méltatja. Némelyik csupán legendákban létezett – mint például az angol–kelta mítosz, Arthur király és a Kerekasztal lovagjai. Ezt a gyönyörű mesét később Wagner „németesítette”, így lett például az eredeti Percivalból Parsifal, ami igazából a két nép mítoszainak közös gyökerét igazolja. A Grál-legenda alapjait egyébként Malory világhírű eposza, a francia nyelven írt La Mort D’Arthur (Arthur halála) szolgáltatta. Az angol történelemben azonban létezett egy valódi lovagkirály is, akit Oroszlánszívű Richárd (Richard The Lionheart) néven ismerünk, és akinek a keresztes hadjáratok során véghezvitt hősies tetteit Robin Hood legendája meséli el.Sajnos a magyar irodalomban nem maradt fenn egyetlen, Szent László hőstetteit megéneklő ballada sem, ezért különösen fontos, hogy olyan szervezetek ápolják és őrizzék az emlékét, mint amilyen a Szent László Társaság és Rend. A millennium évében legjelentősebb ünnepünk, augusztus huszadika a rend számára is kiemelten fontos: a Szent István királyságának ezredik évfordulója tiszteletére tartott Szent Jobb-körmenetben a rend is képviseltette magát, hiszen a Szent István király által megalapozott keresztény Magyarországot Szent László királyunk tette valóban naggyá.