Az utóbbi évtizedekben az élővizek minőségének romlása az egész világon felgyorsult, és olyannyira szembetűnővé vált, hogy ma már nemcsak a vízminőséggel foglalkozó szakemberek, hanem az egész emberiség érdeklődésének homlokterébe került. Tavaink vízminőségromlása elsősorban a szervetlen növényi tápanyagok feldúsulása miatti eutrofizációra vezethető vissza.A Balaton romlásának első látványos jele, amire már a szélesebb közvélemény is felfigyelt, az 1964-ben a teljes Keszthelyi-öbölre kiterjedt, kékalga okozta vízvirágzás, majd az 1965. évi halpusztulás volt. A Balaton egyedülálló nemzeti kincsünk, így vízminőségromlásának megakadályozása, visszafordítása elsőrendű feladatunk. Erről kormányhatározatok is rendelkeznek. E cél elérését szolgálja a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer (KBVR) is. A történelmi kutatások kimutatták, hogy az alsó Zala-völgy 1863 előtt a Balaton szerves része volt, legmélyebb területe a Keszthelyi-öbölhöz hasonló, nyílt vizű öböl volt. Kiszáradása – a környező egyéb mocsarakéhoz (a Tapolcai-medencéhez, Nagyberekhez) hasonlóan – a déli vasút védelmére épített siófoki zsilip üzembe lépését követő vízszintcsökkentés hatására indult meg. Ezután kezdődhetett meg a Zala medrének kialakítása, a kiszáradó lápterületek lecsapolása.Egy hónap árvíz, húsz tonna foszforEzek a beavatkozások akkor zajlottak le, amikor megindult az urbanizáció, a turizmus, illetve megkezdődött a Zala vízgyűjtőjén is az intenzív mezőgazdasági tevékenység, ami fokozott műtrágya-felhasználást eredményezett. Mindez azzal is járt, hogy a Zala vízgyűjtőjéről származó tápanyagterhelés nem a korábbi mocsárvilágon keresztül, hanem mintegy „rövidre zárva”, a Keszthelyi-öbölbe jutott. Ennek vízfelülete mindössze 6,5 százaléka a Balatonénak, térfogata pedig csupán 4,3 százaléka, így a teljes vízgyűjtő feléről származó terhelések ennek az öbölnek a gyors vízminőségromlását okozták.A KBVR létesítésének alapvető célja, hogy a Zalán keresztül a Keszthelyi-öbölbe jutó – jórészt diffúz (területi) eredetű – szervetlen növényi tápanyagok lehető legnagyobb részét visszatartsa, és így annak egyre gyorsuló vízminőségromlását lassítsa. Leegyszerűsítve: a cél az, hogy az eutrofizációs folyamatokat a Keszthelyi-öböl elé helyezzük.A védőrendszer kialakítása két ütemben valósul meg. Az első ütem, a Hídvégi-tó építése 1981-ben kezdődött meg, és üzembe helyezése az 1984-ben megkezdett és öt lépcsőben végrehajtott fokozatos elárasztás után 1985 nyarán megtörtént.A második ütem, a Fenéki-tó építése 1984-ben megkezdődött, és jelenleg is folyik. Az érvényes kormányhatározat szerint befejezése, illetve üzembe helyezése 2003 végére várható. 1992 végén megkezdődött egy 16 négyzetkilométeres részterület – az Ingói-berek – 20-30 centiméteres vízszintemeléssel történő fokozatos elárasztása, ideiglenes üzembe helyezése az északnyugati részen. A részleges üzembe helyezést egyfelől az indokolta, hogy a Hídvégi-tóból elfolyó, algában gazdag víz ezen a területen tovább tisztuljon, másfelől hogy az évszázados pangó vizes terület átfolyásos rendszerré válásával a kezdeti – negatív vízminőségi hatásokkal is együtt járó és a vonatkozó kutatási eredmények alapján prognosztizált – folyamatok megkezdődhessenek.A KBVR célját, méreteit és történelmi múltját tekintve világviszonylatban is egyedülálló létesítmény, ezért indokolt széles körű, minden lehetséges összefüggésre kiterjedő vizsgálata. Több mint tíz hazai intézmény számos kutatócsoportja foglalkozott és foglalkozik kémiai, biológiai, anyagforgalmi folyamatainak feltárásával, természetvédelmi és hidroökológiai monitorozásával. Akadémikusok vezette grémium dolgozott ki és vizsgált meg számos lehetséges változatot a védelmi rendszer további működéséről.A Hídvégi-tó üzembe helyezését követő első időszakban egyrészt megváltoztak az áramlási viszonyok, másrészt a kezdeti bő táplálékkínálatot az addig domináns magasabb rendű növények mintegy „felélték”, aminek következtében megritkuló állományaik helyét a mikroszkopikus növények, az algák vették át. Az utóbbi években a természetes partok felől, a sekély vizű területen megkezdődött a Hídvégi-tó benövényesedése, a hínárosok, a nádasok, a gyékényesek szerény mértékű terjedése.Az Ingói-berek részleges beüzemelését eredetileg három-négy évre tervezték (1992-ben a második ütem beruházásának az akkor érvényes 1995. évi befejezési határidejét vették alapul). A tápanyag-visszatartásban fontos szerepet játszó folyamatok megkezdődhettek, de mivel a teljes második ütem üzembe helyezése nem történhetett meg, kedvezőtlen jelenségek is megfigyelhetők. Így, bár a nitrogén és a lebegő anyag visszatartása jó hatásfokú, az összes foszfor visszatartása kismértékű, a foszfát-foszforé pedig elsősorban kisvízkor, meleg vizű időszakokban negatív is lehet. A tápanyagok döntő hányada azonban csapadékos időszakokban, nagyvizekkel érkezik. Az 1998. évi Zala-árvíz idején is bebizonyosodott: ilyenkor a Kis-Balaton kiválóan működik. 1998 novemberében, az árvíz egy hónapja alatt körülbelül húsz tonna összes foszfort tartott vissza a Balaton elől!A fél munka nem elégA legfontosabb eredményeket kiemelve megállapították, hogy a Zalával a Keszthelyi-öbölbe jutó szervetlen növényi tápanyagok mennyisége a KBVR első két egységének üzembe helyezését követő időszakban csökkent.Összesítve a napi gyakoriságú mérések alapján becsült anyagtömegeket, megállapítható, hogy az 1985 júliu-sa óta üzemelő Hídvégi-tó, valamint az 1993 óta csak részlegesen üzemelő Ingói-berek területén mintegy 130 ezer tonna lebegő anyag, 435 tonna összes foszfor, 241 tonna foszfát-foszfor, mintegy háromezer tonna összes nitrogén és közel négyezer tonna nitrát-nitrogén maradt vissza. Ettől az anyagtömegtől megmenekült a Keszthelyi-öböl.A Balatonba jutó tápanyagterhelés mértéke szorosan összefügg a lefolyó víz mennyiségével. A Hídvégi-tó beüzemelése után kezdetben csak kismértékben nőtt az átlagos vízhozam, de az Ingói-berek részleges beüzemelését követően a csapadékosabbá váló időjárás következtében majdnem harminc százalékkal. Ennek ellenére a Keszthelyi-öbölbe a Zala vízgyűjtőjéről befolyt átlagos lebegőanyag- és tápanyagterhelés jelentősen csökkent. A foszfát-foszfor hozam 1993–99 között becsült emelkedése látszólagos, továbbá hangsúlyozni kell azt is, hogy a Zala torkolati szakaszánál nemcsak a KBVR jelenleg üzemelő egységei által érintett részvízgyűjtő-terhelést mérik, hanem az Ingói-berek alatti körülbelül 500 négyzetkilométernyi részvízgyűjtő hatását is, ami a kisebb vízfolyásokon keresztül ma még közvetlenül jut a Keszthelyi-öbölbe.A kutatási eredmények alapján végső soron megállapítható, hogy a Hídvégi-tó és a részlegesen üzemelő Ingói-berek semmiképpen nem képes a teljes rendszertől elvárt teljesítményt nyújtani. A vízgyűjtő nagyobb részéről, mintegy 2100 négyzetkilométernyi területről származó tápanyagok jelentős hányadát visszatartják ugyan, de az alsó, 500 négyzetkilométerről eredő terhelés változatlanul bejut a Keszthelyi-öbölbe.A KBVR második üteme (Fenéki-tó) beüzemelésének első határidejéhez képest mára jelentős időbeli eltolódás következett be. Arra is tekintettel, hogy bármely ökológiai rendszer „beállításához”, vagyis az elméleti megfontolások alapján kitűzött célhoz vezető átalakulásokhoz ökológiai időléptékben kell számolni, ma már biztos az, hogy a KBVR beüzemelésének megkezdésében körülbelül 15 éves késlekedés következett be, és nem lenne célszerű, ha ezt tovább növelnénk.Reális ismeretek egy csodás világrólA tavat érő terhelés gyakorlatilag teljes egészében a vízfolyásokon érkezik. Ez származhat pontszerű szennyező forrásokból, vagy lehet diffúz eredetű. A pontszerű forrásokból származó tápanyagterhelés a keletkezés helyén kezelhető. Ezért lenne fontos a KBVR-beruházással együtt a Kis-Balaton térségében lévő települések szennyvizének tisztítása, hiszen ezzel szintén a Balatont érő tápanyagterhelést csökkentenénk.A szakembereken kívül a Balaton iránt érdeklődő, a természet szépsége iránt fogékony civil társadalom is kíváncsi arra, mi volt régen és mi ma a Kis-Balaton. A közönség előtt természetvédelmi okokból nagyrészt zárt terület bemutatása nehézkes volt. Nem lehet célunk azonban a látogatók teljes távoltartása a védett területektől, annál inkább egy okosan szervezett és igényes bemutatás, amelyen a nagyközönség megismerheti a Kis-Balaton és térsége történelmét, a Kis-Balaton változását, sorsát, újjáéledését, eredményeit, táji és természeti értékeit. Ezért épült Zalavár község külterületén, a Várszigeten tájékoztatási központ, a Kis-Balaton Ház. A kiállítás nemcsak információt ad és segíti a természetvédelmi szemlélet kialakítását, hanem élményt, szórakozást is nyújt.A Kis-Balaton Házat és a kiállítást augusztus 19-én a Zala megyei millenniumi ünnepség részeként nyitja meg Nógrádi László vízügyi miniszter. Remélhetőleg sok magyar és külhoni turista, főként a gyerekek szereznek itt értékes és reális ismereteket a térség gazdag történelméről, a Kis-Balaton pozitív eredményeiről és csodás világáról.A Kis-Balaton térségének jobb megismerését segítené elő a területet körbefogó kerékpárút, amely több ponton csatlakozna, illetve része lenne az országos kerékpárút-hálózatnak. E szép és hasznos terv megvalósítása a jövő feladata.
origo.hu
Keddtől újabb intézkedés segíti a gyermekes családokat
