Együtt az ország – hirdette a tűzijáték fényfelirata és bizonyította be a Hősök tere. Egy napon belül igen különböző pártállású emberek demonstrálták ünnepi füttyszóval véleményüket: elég a sikkasztó, a felelősöket mentő vezetésből.
Magyarország miniszterelnöke ismét nem állhat ki az emberek elé a botrány veszélye nélkül – Brüsszel kapujában.
Az MSZP pánikba esett. Politikusai a kommunikációban látják a hibát, ezért László Csabával az élen egy továbbképzésen gyakorolták a „hogyan magyarázzuk a bizonyítványt” programot. Talán ismét felhúzzák a vörös dzsekit, hogy harciasnak látsszanak, ha már tisztességesnek nem lehet?
A pánik átterjedt a Pénzügyminisztériumra is: „ha nem tehetsz ellene, állj az élére” taktikával épp az ünnep napján hoztak döntést a PSZÁF elnökét elmozdítását megcélzó vizsgálatról, ami a másnapi sajtó vezető híre lett. A kormány elszánt: Szásznak mennie kell – olvashattuk.
Szász elődjét az akkori ÁPTF éléről még a K&H Bank igazgatósági elnöki székébe emelhették jó fizetéssel. Utódját azonban már csak erővel tudják eltávolítani, mert az MSZP elnökségének állásfoglalása szerint is kristálytiszta, hogy a K&H-ügy köztörvényes bűnügy. A büntetőjogi megközelítés azonban már nem a felügyelet, hanem az ügyészség dolga.
Különös logika érvényesül manapság kormánykörökben. Mára kiderült, hogy a köztörvényes bűnügybe keveredett K&H Bankot és jogelődeit a mai kormány prominens emberei is irányították. Ezek után mégsem a felelősöknek – László Csabának és Draskovics Tibornak – kell mennie, hanem a PSZÁF elnökének és a legfőbb ügyésznek. Ama két szervezet vezetőjének, amely a kormány tagjait is számon kérheti.
Szász eltávolítása eldöntött tény, emiatt a Pénzügyminisztérium vizsgálatba kezdett. Vagyis előbb született meg a döntés, azután az ok előállítása. Klasszikus koncepciós eljárás ez, az ötvenes évek modellje. Ahonnan a „jog” folytonosan érkezett a jogfolytonos MSZP-vel. Tudomásul kell venni azonban, hogy Brüsszel nem Moszkva. Ha valakinek az unióban véletlenül eszébe jut néhány levél elhelyezése az asztalokra – sok-sok másolattal –, akkor óriási ára lehet e primitív jogi próbálkozásnak. Annak, hogy épp a köztörvényes bűnügyért kétségtelenül felelős pénzügyminiszter kezdjen vizsgálatot az őt veszélybe hozó intézmény vezetője ellen.
„Nem nagy öröm a negatívumokat is elénk táró hatósági tükörben nézegetni magunkat”– nyilatkozta László Csaba K&H vezérigazgató-helyetteseként 2001 decemberében egy riporternek, majd elnézően hozzátette: a mindenkivel egyformán szigorúan bánó felügyelet azért persze hasznos és kikényszerítheti a szabályosságot. Pár hónap múlva azonban – 2002. április 19-én, tehát a választások második fordulója előtt adott nyilatkozatában – megígérte a tőkepiac szereplőinek, hogy miniszterré választása esetén csökkenti a felügyelet forrásait. Vagyis kis pénz, kis ellenőrzés!
A kormányalakítás után Medgyessy Péter miniszterelnök kabinetfőnökévé emelte László Csaba bankigazgató társát, Draskovics Tibort, a Miniszterelnöki Hivatal pedig rögvest hozzáfogott a forgatókönyv megírásához a felügyelet elnökének eltávolítására. Ennek epizódjaként a miniszterelnök az egyik televíziós csatornán ártatlan arccal azt fejtegette, hogy nem érti, pontosan mi történt: „Több csoport érdekét is érintheti a PSZÁF működése és tevékenysége, hiszen nyilvánvaló, hogy itt azért érdekeket sérthet adott esetben egy ilyen határozat.” Lám, itt áll előttünk egy csoport, amit most kormánynak hívnak! László Csaba, akinek súlyos elszámolnivalói vannak, most vizsgálni akarja az őt büntető felügyelőt – sokatmondóan kikerülve a törvényes utat. Ez az ékes bizonyítéka a koncepciós eljárásnak és a támadással védekezés kényszerének!
Eddig nem esett róla szó, de tudni kell, hogy László Csaba és a PM a vizsgálatok lefolytatásához kiváló fórumokat hagy parlagon. Nevezetesen a PSZÁF saját felügyeleti tanácsát! Pedig e testület vizsgálhatja az elnök, Szász Károly tevékenységét is. Sőt László Csaba maga is tagja e felügyeleti tanácsnak. Vajon miért nem fordul e legközvetlenebb belső fórumhoz? A választ hamar meg lehet találni. E tanácsnak ugyanis rajta kívül tagja még Járai Zsigmond MNB-elnök, Sir Andrew Large, a Bank of England helyettes kormányzója, Wolfgang Artopoeus, a volt német felügyeleti elnök és különböző hazai pénzintézetek igazgatói. Vagyis nemzetközi tekintéllyel rendelkező szakemberek! Akik jól ismerik László Csaba bankvilágbeli működését. Akik pontosan tudják, értenék, micsoda koncepciós eljárásra készül László annak érdekében, hogy kimeneküljön a felelőssége alól.
Megjegyzendő az is, hogy a parlament – amely a PSZÁF elnökét is kinevezte hat évre – is felállított már egy bizottságot, hatásköre kiterjeszthető a felügyelet szerepének vizsgálatára is. A bizottság tagjait – amelyek között az ellenzék is jelen van – nem kell félteni attól, hogy tényekbe botlanak. Esetleg László és Draskovics személyes szerepébe.
László Csaba és munkatársai egyébként épp- úgy megtalálhatnák az interneten lévő PSZÁF-határozatokat, mint elkeseredett sertéstenyésztő szomszédom, aki felkutatta és ráirányította a figyelmemet a K&H Bank és elődei viselt dolgait leíró jelentésekre, s azzal az instrukcióval látott el, hogy nem kell ehhez sem a Pénzügyminisztérium, sem az apparátusa tekintélye. László Csaba azonban hozzá képest abban a szerencsés helyzetben van, hogy a banki háttéranyagokhoz is hozzáférhet. Csak nem tagadják meg tőle az előző munkahelyén, sok iraton ráadásul az ő aláírásának kell lennie. Ezenkívül segítséget kérhet Draskovics Tibor volt vezérigazgató-helyettes társától is, akinek irányítása alatt szintén zajlott köztörvényes bűncselekmény. Ők tehát mint közvetlen irányítók megkereshetik a PM által feltett kérdésre a választ: mit tettek a PSZÁF által kiszabott büntetések kifizetése után, változtatták-e például a bank működésén? Ha változtattak, azon nyomban be is bizonyíthatják, csak az a kérdés, hogy akkor miként felelhetne a hiányosság feltárásáért a felügyelet elnöke? Ha meg nem változott semmi, akkor a felügyelet szava pusztába kiáltott szó, és nekik, Lászlónak, Draskovicsnak kell felelniük a mulasztásért. Szóval csupán a tényeket kellene nyilvánossá tenniük. Itt van az internet, terjedelmi korlát nincs, ráadásul olcsó. Minden további nélkül igazolhatnák, hogy a felügyelet büntetései alaptalanok voltak. Azt is, hogy bíróság előtt ezeket eredményesen megtámadták, vagy hogy a PSZÁF jelentéktelen dolgokat fújt fel, hogy bűncselekményre utaló tényeket nem talált, és sorolhatnám. Sőt, a K&H a határozatokkal szembeni ellenvéleményét is feltehetné közszemlére. Hadd lássa mindenki, hogy csakis a felügyelő a bűnös! A tények többet érnek bármely politikusi frázisnál. Elő velük! – és talán megszűnik a fütty a téren.
A kormány nagyon nagy bajban van. Szász eltávolításához legitim fórumhoz nem fordulhat, hiszen olyan bűnügybe keveredett, amely a tekintélyes angol, német bankárokkal felállt PSZÁF felügyeleti tanács vizsgálatát nem állja ki. Ha Szászt eltávolítja, akkor el kell tanácsolnia a Bank of England kormányzóhelyettesét, a német felügyelet volt elnökét.
Ismét jöhet tehát a mágus, Ron Werber, aki jó pénzért helyes kommunikációra tanítja szocialista híveit. Egyet azonban látni kell. Werber soha nem fogja azt mondani: ez az ügy annyit árthat Magyarország európai megítélésében, hogy az már kommunikálhatatlan. S hogy ideje lenne váltani.
origo.hu
Magyar Péter elismerte korábbi hazugságát - videó
