Nem tudja a bal kéz, mit csinál a másik bal kéz

Demszky Gábor főpolgármester hallgat, Budapest első számú SZDSZ-es vezetőjének nincs mondandója az MSZP-s Pénzügyminisztérium lebegtetett, drasztikus ingatlanadójáról. A tárca elképzelése családok százezreit döntené csődbe, az ingatlanadót megfizetni képtelen tömegek vándorolnának el Budapestről és a vidéki városokból, kerületek néptelenednének el egy ilyen döntés miatt.

A hír érdekessége, hogy a jobboldalinak semmiképpen nem nevezhető Világgazdaság című napilap leplezte le Medgyessy kormányfő jobbkezét, László Csaba pénzügyminisztert a napokban, amikor megszellőztette a tárca elképzelését. Így a kormányoldal nem is vádolhatná az ellenzéket álhírterjesztéssel, ennek ellenére a werberi szeánszokon csiszolódó Jauernik István, az MSZP-frakció önkormányzati és rendészeti munkacsoportjának vezetője múlt pénteki közleményében azt írta: az ellenzéki politikusok az ingatlanadó bevezetésével riogatják a lakosságot. Szegény kormányoldal: nem tudja a bal kéz, mit csinál a másik bal kéz…

Szita Károly, a Fidesz önkormányzati tagozatának elnöke, Kaposvár polgármestere azt mondta a tárca elképzeléséről, hogy a Medgyessy-kormány azt akarja, az önkormányzatok új adók kivetésével, illetve a helyi adók emelésével éljék túl a jövő évet, azaz a kormány, pilátusi módon, mossa kezeit a polgárok megsarcolásáért. Mit válaszolt erre a Pénzügyminisztérium szóvivője? „Nem tartunk attól, hogy a demokratikusan választott önkormányzatok indokolatlanul sanyargatnák a polgárokat.” E választól teljesen megnyugodtunk. Ám következő mondatával kibújt a szocialista tű az SZDSZ-es zsákból: „a Pénzügyminisztérium szerint a bevezetendő értékalapú ingatlanadóból az önkormányzatok egy adott település, kistérség ingatlanár-emelő beruházásait – például a közlekedésfejlesztést – az adott térségben élőkkel fizettetnék meg.”

A szóvivő szavait lefordítva ez annyit jelent, hogy a kormány a közlekedésfejlesztést – Európában az egyik legelmaradottabb közlekedési hálózattal rendelkezik Magyarország – csupán a polgárok ingatlanjainak felértékeléseként értelmezi. Ugyanakkor szerintük, aki közlekedni akar, az fizessen többletadót, értékalapú ingatlanadót. A szóvivő szakmai alkalmatlanságáról is kiállítja bizonyítványát, hiszen nem ismeri a jogszabályt, márpedig az, ha nem tud valaki a törvényről, nem mentesít a büntetés alól. Ugyanis a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény II. fejezete így határozza meg a települési önkormányzatok feladatait: 8. § (4): a települési önkormányzat köteles gondoskodni az egészséges ivóvízellátásról, az alapfokú oktatásról, az egészségügyi és a szociális alapellátásról, a közvilágításról, a helyi közutak és a köztemető fenntartásáról; köteles biztosítani a nemzeti és az etnikai kisebbségek jogainak érvényesülését.

A törvény szerint a települési önkormányzatok csak a településük határáig kötelesek a közutak fenntartására, azon túl az országos úthálózat építése, karbantartása, korszerűsítése állami, kormányzati feladat. A brókerkormány lebegtetett elképzelése szerint tehát például az európai viszonylatban is drága fizetős autópályát elkerülő forgalom zaj-, rezgés- és környezetkárosító hatása elleni védekezést a helyi önkormányzatok, illetve az ott élők forintjaiból kellene megoldani. Nem véletlenül nyilatkozta Gödöllő polgármestere, Gémesi György, hogy ez az adó elfogadhatatlan: „Ismét szembesülhetünk azzal a szándékkal, hogy a kormány, miután nem tud megküzdeni felelőtlen ígéreteinek teljesítésével, újabb terheket kíván áthárítani az önkormányzatokra és a lakosságra.”

Demszky Gábor hallgat. Őt hidegen hagyja, hogy a tárca számításai szerint a bevezethető 2 százalékos ingatlanadó esetén, éves szinten a fővárosi kerületekben 210-470 ezer forint többletadó terhelné meg a budapesti családokat. Egy ilyen lépés újabb népvándorlást indítana meg az agglomeráció irányába, tovább csökkentené a drasztikusan fogyó fővárosi lakosságot. Tudjuk, Demszky városvezetői eredménye az, hogy Budapest lakosságának száma 1990-ben 2,16 millió fő volt, a 2001. évi népszámlálás alapján ez 1,778 millió főre apadt, azaz a fogyás nagysága közel 240 ezer fő. Az elmúlt másfél évtized spontán fővárosi „fejlődése”, Budapest elnéptelenedése, a szuburbanizáció jelensége, az ipari parkok főváros körüli elhelyezkedése a rendkívül magas iparűzési adó miatt, az egykori budapesti ipari övezetek alulhasznosítottsága, azaz a rozsdaövezetek perspektívátlansága és most ez a lebegtetett ingatlanadó-elképzelés mind-mind közrejátszik Budapest leértékelődésében. A főpolgármester hallgat. Ő már tudja, kik fognak beköltözni az elértéktelenedő, üresen álló lakásokba?

A szerző volt országgyűlési képviselő