Röviden

Zakar Zoltán (Fegyvernek): Különféle külföldi zenei (rock, blues) lapok megrendelője, bogarászója vagyok közel negyven éve. Eleinte a New Musical Expressre, majd a Q és a Blues and Rhythm magazinokra fizettem elő. 1968 óta a postai szolgáltatások terén sok meglepetés ért, de olyan még nem, mint legutóbb: egy idén augusztus 6-án feladott Blues and Rhythm szaklap Nagy-Britanniából csak szeptember 21-én érkezett meg a címemre. Ez 46 napos kézbesítési idő! Megengedheti ezt magának a Magyar Posta?
n
Kövér Károly (Szeged): Ha nem korlátozzuk a magántőkét, mohó profitéhsége anarchiához vezethet. Köztudott, hogy a gazdaság hiénái nem erkölcsi, hanem üzleti alapon tevékenykednek. A kiszolgáltatott kisemberek nagy tömege az államtól várja, hogy megvédje érdekeit és szilárd törvényes rendet teremtsen. De vajon hogy képes erre az állam, ha mindenét eladja, és szegény lesz, mint a templom egere? Nem egy nyugati példa mutatja, hogy a stratégiai gazdasági ágazatokat (energia, közlekedés, távközlés stb.) az államnak nem célszerű kiadni a kezéből. Hamis tehát az az állítás, hogy az állam a legroszszabb tulajdonos. Ez csak akkor igaz, ha az államot tehetségtelen és lelkiismeretlen vezetők irányítják. Boldogulásunkhoz nem helyes út, ha eladósítják az országot és elherdálják a közvagyont.
n
Brockhauser Edit (e-mail): A kedd esti híradók legijesztőbb látványát nem az iraki lefejezős videók nyújtották, hanem a Gyurcsány fellépésen őrjöngő sportcsarnoknyi nagypapa és nagymama vágóképe. A gyurcsányi örömünnep oktalansága ébresztett rá, hogy miért jó nekik egy akarnok. Ezek az idős emberek nem valakire, hanem valaki ellen szavaznak, egy jobboldali démon ellen, aki egy olyan társadalmat ígér, ahol több a jómódúbb, mint a szegény. Ahol a tisztes állás és a nyugodt megélhetés a tömegek része, amely természetesen csak a szegénység poklából tűnik gazdagnak, hiszen ezt a réteget nyugaton középpolgárságnak nevezik. A polgárság minden társadalom gerince, ez termeli meg a segélyezéshez szükséges bevételeket, amelyekkel a valóban tehetetlen és kiszolgáltatott embereken kell segíteni. E társadalmi réteg lecsúszása és ellehetetlenítése egyenlő az ország tönkretételével. Ki fogja megtermelni a beígért segélyeket, ha mindenki csak a markát nyújtogatja? S vajon mit ünnepel a szocialista párt vastapssal a parlamentben? Azt, hogy az eltelt két év kudarcait az akarnok színrelépésével úgy rázták le magukról, mint kutya a vizet?
n
Major László (Székesfehérvár): Az észak-oszétiai beszlani túszdráma véget ért. Vlagyimir Putyin orosz elnök ezzel kapcsolatban bejelentette, hogy megreformálják az orosz nemzetbiztonság rendszerét, és gyors intézkedési csomagot ígért. Az embertelen terrorcselekmény miatt a megtorlás (gondolom) nem marad el. De hol vannak a támadók? Orosz, Csecsen- vagy Ingusföldön? Esetleg máshol? A csecsenek, és nem csak ők, évek óta háborúznak. Vallásháborújuk borzalmas, hiszen minden megengedett, mindent szabad. A túszok kiszabadítása elhamarkodott volt, előkészítés nélkül kezdődött, és nem egy rossz helyen felrobbant bomba miatt. Az eredmény ismert: több száz halott, köztük 156 gyerek, több mint 700 sérült. Putyin a tragédiával kapcsolatban csak belső, nem nyilvános vizsgálatot akart. Az ellenzék nem véletlenül vádolja, hiszen egész Oroszország elégedetlen, és bizony lázong az amatőrség és a terrorhelyzetek nem megfelelő kezelése miatt.
n
Lehoczki Krisztián (Paks): Húsz éve visszatérő rajongója vagyok a Balatonnak, közelebbről Siófoknak. Egyre szomorúbban és idegenkedve figyelem, hogy milyen rossz irányba változik Siófok. Ismerjük a problémákat: elmaradó német turisták, vissza-visszatérő természeti csapások (halpusztulás, apadó vízszint), irreális árszínvonal sokszor balkáni körülményekkel, rablógazdálkodó vendéglátósok, szúnyogcsípésként kellemetlenkedő gépkocsi- és strandlopások. De a csúcs a Coca-Cola Beach. Ennek lényege, hogy az annak idején legszínvonalasabb és jobb napokat megért siófoki központi (fizetős) strandot éjszakára megnyitják a nagyközönség előtt. A magukat oda már rég bedolgozó koktélbárok, szabadtéri diszkók, valamint a nagyszínpad pedig várja az úri közönséget minden éjjel. A betóduló több ezer ember önfeledten tapossa össze a maradék kevés füvet, gyalulja le a bokrokat. A magyar és német részeg fiatalok tevékeny pusztítására a drogos hollandok teszik fel a koronát. Egy jóérzésű család nem marad itt sokáig. Másnap lehangoló a látvány: a magukból kivetkőző fiatalok szeméttengert hagynak a strandon. Vandálkodás, pusztítás mindenhol. Vizelettel, hányadékkal és széklettel szenynyezett fű, pad, csúszda. Mi pedig, miután megvettük a drága belépőt, hagyjuk játszani a gyereket a fűben vagy az üvegszilánkos homokban!? Hol van ilyenkor a jegyző és az ÁNTSZ?