Még a Duna is másfelé folyna, ha rajtuk múlna

Feljelentették a kormányt, mert a magyarok ellen kampányol. Váratlan fejleménye ez a mi kis demokráciánknak. Sokan álmodtunk ehhez hasonló akciókról a negyven év alatt, aztán csak hazamentünk – álmok valóra váltása helyett legalább aludni. Nem tudom, hogyan alakul majd ez az ügy. A hír annyira kizökkentett, hogy ma arra ébredtem, bízom a Gyurcsány-kormányban. Nekem a Reggeli krónikában azt mondta az ideiglenesen a Parlamentben állomásozó miniszterelnök, hogy „a kormány nem tervezi, hogy megváltoztatja a Duna folyásirányát”.
Jó volt ezt hallani a sok fölkavaró hír közepette. Akárki akármit mond, ékes bizonyítéka ez az MSZP–SZDSZ-kormány jövőképének. A népek nagy családja körében bizony nem volt ez mindig így. Sztálin például igenis meg akarta változtatni a szibériai folyók irányát. Kényszermunkatáborok sora állt a nagy ívű elképzelés véghezvitelére. Nekik is volt jövőképük. Mert mindenkinek van egy álma és egy jövőképe… Szétfagyott kerti csapom megjavítását a mester azzal hárította el, hogy a leggazdaságosabb megoldás a felszámolás. Ez a neoliberális attitűd elég szokatlan volt tőle, ő is érezte, mert rám nézett, és azt mondta: fölteszek egy csapot a kamrába, ott nem fagy szét. Neki is volt jövőképe. Ily módon búcsúztunk a neoliberalizmustól – kerül, amibe kerül –, de tavasszal öntözhetem a virágokat.
A miniszterelnöki interjú további részéből aztán kiderült, hogy nekünk, magyaroknak valójában a gázáremeléshez kellene úgy viszonyulnunk, mint a Duna folyásirányához. Ez is meg az is megváltoztathatatlan. Kihirdettetett, hogy itt mintegy a természet törvényeinek kérlelhetetlenségével működő dolgokról van szó. (Csak az a pökhendi Orbán ült le tárgyalni a Mol vezérkarával a lakossági gázárak mérsékléséről. Elbizakodottságában azt hitte, hogy a gázárakat, mint a Duna folyásirányát, csak úgy meg lehet változtatni. Volt is eredménye a tárgyalásoknak, igaz, no de meddig? Jött az MSZP–SZDSZ-kormány, és bebizonyította, hogy lefelé folyik a Duna, ahogy a gázárak fölmennek. Amin Isten nem tud változtatni, azon a kormány se képes. Ez is egy jövőkép.)
Az interjú ózonos magaslati pontja mégis az volt, amikor az okvetetlenkedő riporter megkérdezte: miért mondta hát Medgyessy azt, hogy „nem lesz gázáremelés”? Gyurcsány válasza: mivel Medgyessy egyszerűen nem mondhatott mást, részéről – idézem – „ez egy leegyszerűsített állítás volt”. Hiszen senki nem gondolhatta azt komolyan, hogy tényleg nem lesz gázáremelés, mondta a miniszterelnök, megbuktatott elődjével meglepő mértékben azonosulva. (Rosszul állhat a szénája.)
Gondoljuk ezt most végig, mielőtt a kijelentés elszáll az éter hullámain. Medgyessy tehát, Gyurcsány szerint, amikor azt állította, hogy nem lesz gázáremelés, valójában azt közölte, hogy lesz, csak „leegyszerűsített formában” mondta. Most itt ünnepélyesen visszavonom, hogy egy korábbi cikkemben kétségbevontam Gyurcsány kommunikációs forradalmát. Mert ez itt egyszerre forradalom, véres és vértelen erőszak, népfelkelés és sajnálatos események. Ez felülmúlhatatlan. Hogy a „nem” azt jelenti, hogy „igen”, csak leegyszerűsített formában – melyik Magyar Nemzet-olvasó sejdítette volna ezt?
De én most már mindent megértettem. A távlatok beláthatatlanok. Most fogtam föl, hogy amikor az MSZP–SZDSZ-kormány a kettős állampolgárság ellen buzdította legmegbízhatóbb szavazóbázisát, a járókerettel közlekedő, megfélemlített apókákat és a gyereküket az inkubátorban hagyó nőnemű lényeket, akkor valójában kettős „igen”-re buzdított – csak leegyszerűsítve. Az „állítsuk le a kórházak privatizációját!” jelmondattal is egyetértenek, csak – leegyszerűsítve – azt mondják, folytatni kell az egészségügyi intézmények eladását.
Szerintem nekünk ez jó. Az avítt gondolkodású polgár – akik közé magam is tartozom – a nemet ezután is nemnek fogja gondolni, az igent meg javíthatatlanul továbbra is igennek értelmezi. Akik meg az MSZP-re szavaztak, azokkal meg Gyurcsány most közölte: az igen=nem, csak leegyszerűsítve. Remélem, jól odafigyeltek rá.
Várom a Mikulást. Irány a szavazóurna.

A szerző irodalmi szerkesztő