A közmédiumok normatív finanszírozását nem valósította meg a kormánykoalíció. Ennek eredményeképpen a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és a Duna Televízió minden évben tökéletesen ki van szolgáltatva az aktuális költségvetési helyzetnek. Az anyagi kiszolgáltatottság következménye, hogy a kormányzati befolyásszerzésre minden eddiginél nagyobb lehetőség adódik. Az MTV évről évre a totális csőddel néz szembe, nincsenek megfelelő eszközök a műsorgyártáshoz, és – noha évek óta mindenki szerint elodázhatatlan – egy kapavágás sem történt az új székház felépítésének érdekében; sőt, még pályázat sincs kiírva rá. Mindemellett a kormánytöbbség elfogadott egy olyan koncepciót, hogy a televízió új gyártóbázisa magántőkéből épülne majd, amelyet az adófizetők pénzéből bérelne vissza az állam. A liberálisok és a szocialisták által a Kánaán eljövetelét biztosító, a magán- és a közszféra összefogását jelentő PPP-konstrukció mintegy két-háromszorosára növelné a beruházás költségeit, ráadásul évtizedekre elhúzva a kiadásokat. Amellett, hogy a televízió ez évre 10 milliárdos deficittel számol, hogy sehol az Európai Unióban lakosságarányosan nem költenek olyan keveset a közmédiára, mint hazánkban, vannak kifizetődő vállalkozások is az MTV háza táján. A Gyárfás Tamás nevével fémjelzett Nap-kelte például rögtön a kormányváltás után visszakerült a nemzeti főadóra, lényegében állampénzen működő magántelevízióként funkcionálva. A műsor tematikájába, a műsorvezetők személyébe nincs beleszólása a köztévének. A Nap-kelte főszerkesztője, Lakat T. Károly ugyanakkor a televíziótól kapta fizetését. Folyamatos jelenség, hogy a televízió közműsor-szolgáltatási szabályzatával ellentétben összeférhetetlenek a műsorvezetők, de az is jellemző, hogy a magyar elektronikus médiapiacon egyetlen más műsor sem részesült annyi ORTT panaszbizottsági elmarasztalásban, mint Gyárfás produkciója. A köztévé kuratóriuma a közelmúltban mindezek ellenére újabb öt évre szerződést kötött Gyárfással.
A Magyar Rádió helyzete Kondor Katalin leköszönése után ugyancsak katasztrofális. Először hónapokig húzódott az ügyvezetés kérdésének megoldása, amelynek során a rádió kuratóriumának szocialista elnöke, Gellért Kis Gábor odáig merészkedett, hogy megfenyegette a rádió vezetését: ha nem az ő szándéka érvényesül az ideiglenes vezető kijelölése ügyében, viszszatartja a rádió működését biztosító öszszegeket. A rádióban jelenleg mintegy egymilliárd forintos összeg hiányzik a biztonságos működéshez, de – talán annak is köszönhetően, hogy a Krónika című műsor egyelőre ellen tud állni a direkt kormányzati befolyásolási kísérleteknek – a pénzügyi kormányzatnak esze ágában nem volt biztosítani ezt az összeget. Többek közt ezért, valamint a mesterséges hisztériakeltésnek is köszönhetően figyelmeztető sztrájkot tartottak a dolgozók.
A kormány médiapolitikáját jól jellemző módon az országos kereskedelmi televíziók szerződésének lejárta előtt szűk évvel az Országos Rádió és Televízió Testület kormánypárti többsége úgy döntött, hogy a kontraktusokat változatlan feltételekkel újabb öt évvel meghosszabbítja. A tavaly nyári tárgyalások során kiderült: nyíltan politikai okai vannak a kapkodva meghozott döntésnek. A hosszabbítás ugyanis most tavasszal lehetne csak esedékes, de Kovács György, az ORTT MSZP által jelölt elnöke fél éve kifejtette: a szerződéshosszabbítást azért kellett előre hozni, mert „2006 tavaszán már választási kampány van”. Talán még emlékszünk: az RTL Klub például a 2002-es kampány utolsó két hetében egyáltalán nem adott hírt Orbán Viktor kampányszerepléseiről, de a TV2 is minden eszközzel az MSZP-s miniszterelnök-jelölt, Medgyessy Péter megjelenéseit részesítette előnyben (lásd: ORTT-jelentés a választási kampány politikusi médiaszerepléseiről). A sebtében öszszehozott szerződéshosszabbítással tehát a két csatorna elnyerte jutalmát a balliberális kormányzattól. A tényekhez hozzátartozik, hogy a két televízió ellen az elmúl négy év során száznál is több alkalommal született jogerős, elmarasztaló bírósági ítélet; a szerződéshosszabbításokat azóta az ügyészség is vizsgálja.
A kormány a kezdetektől fogva mindent megtett a kiegyensúlyozatlan, féloldalas tömegtájékoztatás fenntartásáért. Elég csak a Gál J. Zoltán exszóvivő által a baloldali sajtónak és médiának tartott, titkos sajtótájékoztatókra, háttérbeszélgetésekre gondolni. Az ORTT felmérése szerint ez sikerült is: az elektronikus tömegmédiában mindenhol nyomasztó a koalíció megjelenésének a túlsúlya. Gyurcsány Ferenc egymaga többet szerepelhet a médiában, mint a parlamenti pártok miniszterelnök-jelöltjei együttvéve.

Gólyafiókák életét mentették meg Kocséron – videó