Sokat elárult az MSZP szellemi-politikai állapotáról, amikor a vasárnapi zárva tartás eltörlése után bejelentették: folytatják a boltzár elleni kampányukat. Hiába, ők a valós problémákkal foglalkoznak, nem úgy, mint a kormány, amely csak úgy tesz, mintha. Hiszen a Fidesz hátraarca az ügyben pusztán egy nagy „mintha”: ha népszavazás döntött volna a kérdésről – érveltek a szocialisták –, akkor három éven belül nem lehetett volna újra boltzárat bevezetni Magyarországon. Vagyis a Fidesz azért törölte el a boltzárat, mert újra be akarja vezetni. Világos, mint a nap.
Ne higgyük azonban, hogy ez a logika egyedülálló a magyar politikai palettán. Amikor úgy tűnt, hogy Brüsszel letesz a menekültkvóta tervéről, a Fidesz sietett érzékeltetni, hogy ettől még nem mond le a népszavazásról, mondván, ki tudja, mikor kerül vissza a kérdés az asztalra. Nem kellett sok időnek eltelnie, hogy kiderüljön: hamarosan visszakerülhet, hiszen amit az unió döntéshozói egyszer a fejükbe vettek, azt nem könnyű kitessékelni onnan. Eddig a két eset nem mutat különösebb párhuzamosságot – itt jön azonban a csavar. A Jobbik ugyanis a Fidesz trükkjét fordította a kvótaügyi népszavazás ellen, amikor Vona Gábor bejelentette, támogatják az alaptörvény módosítását, hogy abba bekerülhessen: az Európai Unió nem küldhet külföldi állampolgárokat Magyarország területére az Országgyűlés hozzájárulása nélkül. A párt érvelése szerint ez gyorsabb és hatékonyabb megoldás lenne, ráadásul nem kellene milliárdokat fordítani a népszavazásra.
A javaslatot – mondhatni természetesen – a kormány nem fogadta el. Az még érthető lenne, hogy a migránskérdésben erőteljes jobboldali álláspontot képviselő Fidesz szívesebben hivatkozna az uniós fórumokon a magyarok többségének legitimációjára, mint arra, hogy a szóban forgó nagy horderejű döntést egy radikális jobboldali párttal egyetértésben hozta meg. A Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda azonban ennél jóval mélyebb összefüggésekre világított rá az Index érdeklődésére kiadott közleményében. Mint írják, „a bevándorláspárti Brüsszel nem akarja, hogy Magyarországon népszavazás legyen az uniós kötelező betelepítési kvótáról. Úgy tűnik tehát, hogy már a Jobbik is Brüsszel megrendelését teljesíti, amikor [ ] a bevándorláspárti baloldalhoz hasonlóan a kvótáról szóló népszavazás ellen fordul”. Vagyis a Jobbik azért emelné be az alaptörvénybe a Fidesz ötletét, mert valójában betelepítést akar.
Könnyű lenne azzal viccelődni, hogy előbb feltételezzük a Jobbikról, hogy Izrael térségbeli lobbistájaként lép fel, mint hogy titkon Brüsszel megbízását teljesíti. A helyzet azonban nem vicces, inkább szomorú. Az idézett okfejtés pontosan mutatja, hogy a Fidesz éppolyan elkeseredetten akarja a kvótaügyi népszavazást, ahogy a baloldal akarta (volna) a boltzár ellenit. Szó sincs arról, hogy a felek bármelyike is az emberek véleményére lenne kíváncsi – az többé-kevésbé ismert ezekben a kérdésekben. Kizárólag a tematizálás számít, a hónapokra lefoglalható potya reklámfelület, amit a népszavazási kampány biztosít. Ennyire együgyűen az kommunikál, akinek tényleg csak egy ügye van: itt a besült vasárnapi csodafegyver, ott a migrációs helyzet. S legyen bár az utóbbi mégoly drámai, négy év kormányzását kizárólag erre építeni több, mint hiba. Kapitális hiba.
Egyébként a minap a kormánytöbbség még csak tárgysorozatba sem vette az LMP-s Schiffer András határozati javaslatát, amely azt szorgalmazta volna, hogy az EU ne ratifikálhasson a TTIP-hez hasonló nemzetközi szerződéseket a nemzeti parlamentek jóváhagyása nélkül – mondván, a javaslat uniós hatásköröket érint. Ennyit Brüsszel befolyásáról és a következetességről.
