A No border Serbia blogján pedig egészen elképesztő dolgokat találunk. Letölthető szórólapjaikon és matricáikon azt hirdetik, hogy a határok azért vannak, hogy megosszák, nem pedig hogy megvédjék az embereket. Egy másikon egyenesen kollektív útlevélégetésre szólítanak fel. De még ezek is elmaradnak attól, amikor az általuk csak „fogolytáboroknak” nevezett központok felgyújtására ösztönzik követőiket.
Céljaikat viszonylag egyszerűen foglalják össze: állításuk szerint politikai hátterük nem más, mint a szabad mozgás melletti elkötelezettségük, ezért ellenzik a migráció ellenőrzését, a szigorításokat, a bevándorlók kiválogatását és az emberek mozgásának kontrollálását. Nem hagynak kétséget afelől sem, hogyan látják a migránsokat valóban segítő civil szervezeteket: szerintük a jótékonyság hosszú távon nem megoldás, ezért ők inkább „strukturális szinten hangsúlyozzák az ellenállást és a hatalmi rendszer megváltoztatását”. Egyenes beszéd, de miért kellenek ehhez a migránsok?
Akik azt gondolják, hogy ezek az innen-onnan összeverődött, a bevándorlókat eszközként használó aktivisták alapvetően ártalmatlanok, tévednek. Migrációs válság híján valóban csak kötött sapkában gitároznának az aluljárókban, most azonban egyáltalán nem ez a helyzet. Akcióikkal ugyanis legtöbbször emberéleteket veszélyeztetnek, különösen akkor, amikor azokat bátorítják további útra, akik már egyébként is elcsigázottak a fáradtságtól.
Az sem mellékes, hogy sokszor épp az ilyen hamis ígéretektől tüzelve próbálják átlépni a migránsok illegálisan a határt, amit újabban retorziókkal is sújtanak a hatóságok. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a migránsmenetek rengeteg diplomáciai bonyodalmat okoznak egy olyan térségben, ahol finoman szólva sincsenek erős hagyományai a jószomszédi kapcsolatoknak.















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!