Majd arra kapta föl a fejét – elmondása szerint –, hogy a Magyar Nemzeti Arcvonal prominense lépett az étterembe, és csatlakozott a konspirációhoz. „Ha én ezt Nógrádi Györgynek egyszer elmesélem” – futott át forrásunk agyán. De sajnos tudta, hogy a belga és a francia titkosszolgálatokkal történt megegyezés miatt nem tartóztathatja le a terroristát, csak kísérgetnie kell az országon keresztül-kasul. Ilyenkor bosszankodott: a Józsi például valamiért ki tudta harcolni magának, hogy ellenzéki politikusok szeretőtartási szokásaival foglalkozhasson. Könnyű neki, a bokorban nem kell attól tartania, hogy ha elsül valami, az az életébe is kerülhet! Még akkor is ez járt a fejében, amikor az osztrák határig kísérte, majd nehéz szívvel futni hagyta a párizsi merényletsorozat kitervelőjét.
Idős soproni olvasónk ellenben úgy emlékszik, egy helyi kávézóban látta a horgászkalapos Abdeslamot, amint az asztalára kiterített térképet böngészi. Mindez ugyancsak a zimankós januárban, két hónappal a párizsi merényletek után történt, amikor egész Európa őt kereste. Olvasónk fejében megfordult a gondolat, hogy tárcsáznia kellene a 107-et. Csakhogy a telefonja épp akkor lemerült, és hazaérve már csak azon tudott bosszankodni, hogy Bundás teljesen szétdúlta a kertet. Nem először, nem is utoljára.
Persze rögtön bekapcsolta az M1 aktuális televíziót, hátha beszámolnak róla, miért kávézik Abdeslam Sopronban, de csak egy késelő németországi migránsról hallhatott sokkoló információkat. A kötelező betelepítési kvóta növeli a terrorveszélyt – hallotta a jól ismert szöveget, majd egész délután azon volt kénytelen törni a fejét, hogyan is hívják a férfit, aki megnyugtatóan telt, mégis vészjósló hangon beolvassa ezeket a kampányhirdetéseket. Talán valamelyik régi kabarészínész?
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!