Az Európai Unió glifozáttal károsítja egészségünket

A magyar kormány is a gyomirtó szer engedélyezése mellett szavazott. Ez a közösségi és a hazai jogba is ütközik.

A tapasztalatok szerint a többszörös kezelés hatására megváltozott összetételű, gyomirtó szereknek és antibiotikumoknak ellenálló baktériumközösségek alakulnak ki a talajtól a bélflóráig mindenütt, ahol csak a glifozát megjelenik. Ez az a pont, ahol e vegyszer egészségkárosító és környezetromboló hatását nyakon lehet csípni. A mikrobák (baktériumok, gombák, vírusok) működése elengedhetetlen a földi élethez. Az élet a talajjal kezdődik, amely változatos összetételű, óriási élő mikrobaközösség. Számos feladatot lát el: lebontja, átalakítja és eljuttatja a tápanyagokat a növények számára felvehető formában a gyökerekhez. A talaj közvetve, a növényeken keresztül táplálja az embereket és az állatokat. Megszűri és tisztítja a vizet. A benne élő növények, fák, bokrok segítségével javítja a levegő minőségét.

A kutatások bizonyítják, a glifozát megváltoztatja a talajban élő mikroorganizmusok összetételét, és hozzájárul a neki ellenálló mikrobák kiszelektálódásához. Ezt követően kialakul az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia is. A talajbaktériumokról a rezisztencia átterjed a növényekre, gyomrezisztenciát okozva. A megváltozott baktérium- és gombaközösség hatására megnő a betegségekre való érzékenység. A rezisztencia az élelmiszerláncon keresztül átterjedhet az állatokra és az emberekre is. Ez súlyos probléma, mert a bélrendszerünkben élő baktérium- és gombaközösség jelentős hatással van szervezetünk működésére, és számos élettani folyamatot befolyásol az öregedéstől az autoimmun betegségek kialakulásán át a szerveink működéséig. A mikrobiális közösség megváltozása átalakítja ezeket a folyamatokat is.

Az utóbbi évek kutatásai feltárták, bélrendszerünk nem csak a táplálék lebontásáért és a salakanyagok kiürítéséért felelős. Egészségünk számos olyan folyamattól függ, amelyet csak a változatos összetételű mikrobaközösség képes biztosítani. A mikrobák sokfélesége az immunrendszerünket tréningezi, stimulálja. Ha nincs elég stimulus, az idővel allergiás vagy immunológiai problémákhoz vezethet. Az emberi emésztőrendszerben élő mikroorganizmusok genetikai anyagának összessége (a mikrobiom) kölcsönhatásban áll emberi génjeinkkel, és azokat sokféle módon befolyásolja. A bélben élő nagyszámú élőlény trilliónyi gént oszt meg egymással és velünk. Ehhez képest a mindössze 25 ezer emberi génünk semmiségnek tűnik. A kölcsönhatás azért lehetséges, mert a genetikai kód univerzális, azaz a különféle szervezetek génjei ugyanazt a „nyelvet” beszélik.

A bélrendszerünkben élő mikrobiota „második agyként” működik, és háromféle módon is üzen a valódi agynak: a vagus idegen át, az immunrendszeren keresztül és a mikrobiota termelte neurotranszmittereken (az agyműködést befolyásoló vegyületeken) keresztül. Bizonyos dolgokról már tudjuk, hogy a tudatos agyunk helyett azokról a „második” agyunk dönt. Ilyen az ételválasztás, de az is a bélflóra összetételétől függ, hogy kövérek vagy soványak vagyunk-e. Az egészséges bélflóra állítja elő számunkra energiánk 5–15 százalékát. A bélben élő baktériumok és gombák számos, a szervezet működése szempontjából elengedhetetlen vegyületet szintetizálnak számunkra, amelyeket az emberi sejtjeink nem tudnak előállítani. Ilyenek a gyűrűs aminosavak, a belőlük készített vitaminok (például a K2) vagy a gyulladáscsökkentő és a bélrák kialakulását megakadályozó rövid szénláncú zsírsavak, a már említett hormonok és neurotranszmitterek, mint a szerotonin vagy a dopamin.

Ez teszi érthetővé, hogy miért káros minden élőlény számára a glifozát, amely elpusztítva bizonyos baktériumokat és gombákat, felborítja a mikrobiális közösségek egyensúlyát. A bélflóra esetében a felborult egyensúly bélgyulladást, majd lyukasbél-szindrómát okoz, rontva immunrendszerünk és szerveink működését. A bélgyulladás

megrázóan sok betegség indítója, az allergiától az autoimmun betegségeken keresztül, a szívinfarktuson, az agyvérzésen át a cukorbetegségig. Felelős az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint egész sor idegrendszeri és viselkedési probléma kialakulásáért is.

De más egészségkárosodást is okoz. A patkányokon a máj elzsírosodását figyelték meg, amikor ivóvizükbe igen kis koncentrációban glifozátot kevertek. Ez a gyomirtó szer megváltoztatja a növények összetételét, és így a tápértékét is. 2015-ben a glifozátot az Egészségügyi Világszervezet úgy minősítette, hogy „valószínűleg rákkeltő az emberek esetében”. Az EU azonban nem osztja ezeket az aggályokat: 2017. november 27-én az Európai Tanács minősített többségű határozata újabb öt évvel meghosszabbította a glifozát uniós használatának engedélyét. Magyarország is az engedélyezés mellett szavazott.

A glifozát törvényes használatának uniós elismerése a közösségi és a hazai jogba ütközik. Egyrészt szöges ellentétben áll az EU közös környezetvédelmi politikájában rögzített megelőzés és elővigyázatosság alapelveivel. Az utóbbiak alapján ha az egészségügyi és/vagy környezeti ártalom kockázatára ugyan nem is lenne tudományos bizonyíték, de a kockázat valószínű, akkor a védelem hatékonysága érdekében úgy kell eljárni, mintha a legsúlyosabb ártalom állt volna elő. Másrészt a vegyszertilalom megtagadása az alaptörvényünk XX. és XXI. cikkeit is sérti. A közhatalom ez esetben ugyanis elmulasztja annak az alkotmányos kötelezettségének a teljesítését, hogy neki kell érvényesítenie az emberek egészséges környezethez való jogát. Egyúttal a testi és lelki egészséghez való, mindenkit megillető jog is sérül, mert hiába teszi kötelezővé az alaptörvény „a genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdaság” fenntartását, amikor a törvény ezt aláássa a GMO-diktátum vegyszerhasználatának engedélyezésével.

A glifozát nem az élet fenntartásához, hanem a természetes lebontó és építő ciklusok felborulásához vezet. Világméretű összefogásra van szükség ahhoz, hogy a glifozát és bomlásterméke, az AMPA kikerüljön környezetünkből és a táplálékláncból. Első lépésként a növényekben és állati termékekben engedélyezett szermaradékértékek kötelező felülvizsgálatát kell elrendelni. Ebben a harcban Magyarországnak kellene élen járnia.

Bardócz Zsuzsa
az MTA táplálkozástudomány-doktora, professor emeritus

Tanka Endre
az MTA jogtudománydoktora, proffessor emeritus