Negyven év óta arra a feltételezésre alapozva engedélyezik világszerte a glifozát nevű gyomirtó szert, hogy az gyorsan elbomlik a természetben, s nincs semmi mellékhatása. Az utóbbi években sajnos az derült ki, hogy a nagymértékű glifozáthasználat súlyos egészségügyi és környezeti károkat okozott. Hatása sokkal szélesebb körű és jóval veszélyesebb, mint ahogy az engedélyező hatóságok gondolták. 1998-ban Pusztai Árpád professzor a glifozátot a XXI. század DDT-jének jósolta. (A DDT egy, a hatvanas években betiltott rovarméreg.) De vegyük sorba a tényeket és az eseményeket!
A glifozát óriási területeken alkalmazott és a legnagyobb mennyiségben felhasznált mezőgazdasági vegyszer a világon. A Monsanto cég szabadalmaztatta 1974-ben – mint totális gyomirtó szert –, majd amikor a védettsége lejárt, árukapcsolással szabadalmaztatták a glifozátnak ellenálló első génmódosított haszonnövényt, a Roundup szóját, amelyet később több GM-növény követett.
Az engedélyezés másik fontos indoka az volt, hogy e vegyszer a növényekben megakadályozza a sejtjeik számára létfontosságú aromás (gyűrűs szerkezetű) aminosavak szintézisét, de nincs semmiféle hatása az emberi és állati sejtekre, mert azokban ez az anyagcsereút nem működik. Számukra az aromás aminosavakat a táplálék biztosítja. Kiderült azonban, hogy a glifozát nemcsak a növényekben gátolja meg az aromás aminosavak szintézisét, hanem számos baktériumban és gombában is, és ezeket elpusztítja. Ezt tudva 2010-ben a Monsanto úgy szabadalmaztatta a glifozátot, mint szelektív mikroba elleni szert. Ez a tény egyértelműen bizonyítja, a multicég tisztában volt e vegyszer baktérium- és gombaölő tulajdonságával. Az már csak hab a tortán, hogy a glifozátrezisztencia segíti az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia kialakulását is, ahogy azt a szakirodalom leírja.
Ahogy világszerte elterjedt és nőtt a glifozát felhasználása, nyilvánvalóvá vált: a vegyszer és bomlásterméke, az AMPA felhalmozódik a környezetben, összegyűlik a talajban, a vízben, a vízmedrek iszapjában. Tehát nem igaz, hogy könnyen lebomlik a természetben. Nemcsak hogy nem bomlik le, de összegyűlik a környezetben, és eljut mindenhová, megjelenik még az állatok és az emberek vizeletében is. A nyugat-európai talajoknak már a 45 százalékát beszennyezte, sőt a magyar talajokban is előfordul. Kiderült az is, hogy némely glifozátot tartalmazó készítmény a hozzáadott vegyszerek miatt sokkal mérgezőbb, mint önmagában a szer. Hazánkban ezért a múlt évben számos készítményt vontak ki a forgalomból. Sajnos maga a glifozát a piacon maradt.
