A turizmusnak nagyon sok formája létezik, kezdve a nyári nyaralásoktól a buliturizmuson és a bevásárlóturizmuson, illetve üzleti turizmuson át egészen a kulturális turizmusig.
Nyilvánvaló, hogy ezek a turizmusfajták alapvetően különböző jellegű látogatókat visznek egy adott térségbe, és ennek megfelelően azok gazdasági, társadalmi és környezeti hatásai is jelentősen különböznek egymástól.
A belvárosi buliturizmus jelentős jövedelmeket hozhat az illető terület vendéglátós vállalkozásainak, de sok esetben megkeserítheti az ott lakók, illetve a takarítás-rendrakás feladatait ellátó önkormányzatok életét, és hasonlóképpen a tömeges nyári nyaralások is eléggé sok negatív környezeti hatással járhatnak.
Éppen ezért egyes túlzottan népszerű desztinációkban egy ideje már külön belépti díjakat szednek annak érdekében, hogy kevesebb turista érkezzen oda.
Ugyanakkor kétségtelenül létezik több olyan „szelíd” turizmusfajta is, amely nem veszélyezteti az illető területet, valamint az ott lakók nyugalmát, hanem megismerteti az illető ország vagy város kultúráját a látogatókkal.
A kulturális turizmus mellett ilyen az oktatási turizmus.
Az oktatási turizmus tulajdonképpen az egyik legkorábbi európai turizmusfajta. Az angol szigetekről gazdag fiatalok – rendszerint tapasztalt oktatók és tudósok kíséretében – bejárták Európát annak érdekében, hogy megismerkedjenek az itt található kulturális értékekkel, klasszikus romokkal, illetve az ott élő emberekkel, és hogy láthassák a klasszikus civilizáció fennmaradt emlékeit.
Ezt a turizmusfajtát sok esetben kulturális turizmusnak nevezték, de gyakorlatilag annak lényege a tanulás, az ismeretszerzés volt, tehát így ezt a fajta turizmust tekinthetjük az oktatási turizmus első európai megjelenésének. Napjainkban az oktatási turizmus alapvetően a külföldön folytatott egyetemi és főiskolai tanulmányokat jelenti.
Míg a hatvanas-hetvenes években világszerte alig pár százezer egyetemista vagy főiskolás tanult külföldön, addig napjainkra ez a szám jóval ötmillió fölé növekedett, és bár a 2008–2012-es válság során ez a turizmusfajta is átmenetileg megtorpant, 2017–18 után ismét dinamikus növekedésre került sor.