Bivalyerős a magyar gazdaság

Tíz éve annak, hogy a nagy pénzügyi válság kis híján romba döntötte a világgazdaságot. Elemzők mind a mai napig elmélkednek azon, hogy elmúltak-e a viharfelhők, nem fenyeget-e újabb válság réme.

A járműipar a teljes hazai össztermék öt-hat százalékát adja Fotó: Kurucz Árpád

Vagyis úgy látják, hogy a magyar gazdaság, ha nem is ismétli meg a tavalyi ütemet, még mindig elég jó növekedési lehetőségekkel bír. Igaz ugyan, hogy a német járműipar lassulása bizonnyal hatni fog a mi exportáló cégeinkre is, ahogy az EU-n belüli konjunktúra mérséklődése általában.

De még ott van a növekedés másik lába: a belső gazdaság. A magyar vállalkozások várakozásait a szakmai szervezetek felmérték, és a helyzetértékelés egyöntetűbbé vált a legutóbbi adatfelvételhez képest. A kedvező üzleti klímát leginkább a döntően vagy részben külföldi tulajdonban lévő, a túlnyomórészt exportáló, illetve az ötven főnél nagyobb méretű cégek jelzik, ezen cégek üzleti várakozásai a legkedvezőbbek – mutatták ki a felmérésben.

Míg a korábbi években az MNB makroközgazdászai is úgy látták, hogy van az iparban annyi jövedelemtartalék, hogy a nagyobb cégek ki tudják gazdálkodni a béremelkedéseket, most már sok függ a termelékenység emelkedésétől. A kis cégeknél ez már eddig sem volt egyszerű. Sok hazánkban a kisvállalat, és ezek bizony nemigen tudnak élni a korszerű információs technika nyújtotta előnyökkel.

Nem használják, mert létesítése számukra túlzottan költséges. A szektor túlzottan elaprózott, és vertikálisan sem kellően integrált. Szükség lenne vállalati felvásárlásokra, összeolvadásokra. Csak a termelékenység arányában lehet további béremelés. Igaz, a munkaerőhiány kényszerítően hat majd erre. Csakhogy ekkor a cégek kénytelenek lesznek ezt az árban továbbhárítani, s az inflációs célok kerülhetnek veszélybe.

Ami az inflációt illeti, ebben a bérköltségeken túlmenően az energiahordozók világpiaci áralakulásának is nagyon fontos szerepe van. 2014 óta az olaj világpiaci ára a 2000-es évek eleje óta nem látott alacsony szintre süllyedt, és azon is maradt.

Kérdés, hogy a költségek hogyan alakulnak majd. Ahhoz, hogy hosszabb távon is megtarthassuk jó minősítésünket, fontos lenne a munkaerő minőségi színvonalának emelése. Ez pedig az oktatásra fordított kiadások növekedését igényli. A humán tőke, az egészségügy és az oktatás-kutatás központba állítása gazdaságpolitikánk sine qua nonja, elengedhetetlen eleme lesz.

A szerző közgazdász, professor emerita