A nő beszállt az autójába és felhívta a szerelmét, hogy elmondja neki, mindjárt otthon van, esetleg hogy még van egy kis dolga, még akadt valami fontos elintéznivalója. Ilyenkor, karácsony előtt még a leggyanakvóbb szerelmes sem bizonytalanodik el, ha kedvese kicsit titkolózik, ha nem kap egyenes, egyértelmű választ arra vonatkozóan, hogy párja hol jár, mit csinál pontosan. Ezek az édes titkok. Nem is igazi titkok. Minden szerelmes tudja, hogy kedvese december utolsó napjaiban ajándékok vásárlásának céljából tűnik el.
A nő még gyanútlanul elmondta, amit el szeretett volna mondani: „Szeretlek, mindjárt otthon vagyok!” – amikor is egy idegen feltépte az anyósülés ajtaját, belerúgott a nőbe, aztán beülve a kocsijába angolul kezdett el ordibálni. Azt üvöltötte: „Muszlim vagyok! Segíts!” A nőnek eszébe juthattak a késes merényletek, a muzulmán fundamentalisták kegyetlenkedései. Hogy nem fogja tudni odaadni azt a pulóvert, azt az elektromos borotvát annak, akit annyira szeret, akit meg akar ajándékozni karácsonykor. Hogy meg fog halni. Az életösztöne, az élni akarása miatt új, még sosem tapasztalt erőt érzett a testében szétáradni, villámgyorsan kinyitotta a kocsija ajtaját, kiugrott és elkezdett rohanni. Az életéért.
A fiatal muszlim ekkor már arab nyelven ordított. Utolérte. Megfogta, megfordította, és tiszta erőből ököllel többször az arcába ütött. Két bátor magyar ember megmentette a nő életét, és a szír támadó ugyan elmenekült, de a rendőrök fél órán belül elfogták. A nő nem tudni, milyen súlyos sérüléseket szenvedett, de ez a karácsonya egészen más volt, mint a többi. Feltételezhetően bekötözött arccal, megrepedt orrcsonttal, testi és lelki fájdalmak között ünnepelt. De életben maradt.




















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!