Milyen volt 2019?

A magyar gazdaság jó évet zár. A legfontosabb mutatók kedvezően alakultak, bár természetesen nem állítható, hogy mindennel elégedettek lehetünk.

Regős Gábor
2019. 12. 27. 8:00
Számos autóipari projekt emelheti a következő években a beruházási rátát Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az év végén érdemes számvetést készíteni, hogy miként alakult a magyar gazdaság teljesítménye. Bár e sorok írásakor az év adatait még nem ismerjük teljesen, a GDP ilyenkor még csak az első három negyedévre, az ipar, az építőipar vagy épp a kiskereskedelem adata pedig csak tíz hónapra ismert. Vannak olyan mutatók is, amelyekből csak az első féléves adatot publikálták (például államadósság, fizetési mérleg). Amikor tehát számvetést készítünk, akkor azt még a nem teljes mértékben rendelkezésre álló adatok alapján tehetjük meg.

A gazdaság teljesítményét leginkább a bruttó hazai össz­termékkel, a GDP-vel szokás jellemezni. Ez Magyarországon az első három negyedévben 5,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, ami európai összehasonlításban is kiemelkedő eredmény. Az unió átlagos gazdasági növekedése 1,5 százalék, Németországé 0,6, Csehországé 2,6, Lengyelországé 4,3, Szlovákiáé 2,4, míg Romániáé pedig 4,1 százalékot ért el. A német gazdasági növekedés lassulása jelzi, hogy Magyarországnak az eredményeket egy kedvezőtlen külső környezetben sikerült elérnie. Bár ráfoghatnánk a növekedést az erős belső keresletre, a helyzet nem ilyen egyszerű. A belső kereslet valóban erős: a fogyasztás az első három negyedévben 4,9 százalékkal nőtt, míg a beruházások emelkedése 18,7 százalékot ért el. Ez azonban még önmagában kevés lenne, hiszen a belső kereslet jelentős része – tekintettel arra, hogy Magyarország kis, nyitott gazdaság – importot eredményez. Ennek megfelelően az import az első három negyedévben 6,2 százalékkal emelkedett.

Ettől nem sokkal maradt el az export bővülése, ami 6,1 százalékot tett ki, vagyis a kedvezőtlen külső körülmények ellenére is sikerült érdemben növelni a külpiaci értékesítést. Ennek két magyarázata van: egyrészt a beruházások magas szintje ahhoz vezetett, hogy a kisebb kereslet miatt csökkenő termelést más cégek új termelőkapacitásai vagy jobb technológiája tudta ellensúlyozni. Másrészt egy német tulajdonú cégnek először nem a magyar telephelyet érdemes bezárnia, tekintettel az alacsonyabb hazai bérekre. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a német stagnálás kockázatot jelent, hiszen ennek eredménye az eddiginél nagyobb mértékben is begyűrűzhet a magyar gazdaságba. Érdemes néhány szót szólni a fizetési mérlegről is. A folyó fizetési mérleg egyenlege az import-exportot meghaladó mértékű növekedése ­miatt 2018-ban negatívvá vált, és ez a negatív érték várhatóan 2019-ben is fennmarad. Nagy hiányról nem beszélhetünk, ugyanakkor az export élénkítésével célszerű arra törekedni, hogy ismét többlet alakuljon ki.

A munkaerőpiaci helyzet alakulását is leginkább ­a kedvező folyamatok jellemezték. A munkanélküliség a 15–64 éves korosztályban 3,5 százalékra csökkent, míg a foglalkoztatási ráta 70,3 százalékra nőtt. Ez rekordalacsony munkanélküliséget jelent. Ugyanakkor a kedvezőtlen külső környezet, illetve a még szabad munkaerő képzettségbeli problémái megnehezítik a foglalkoztatás további bővülését. A munkaerőhiány az év végén némileg mérséklődött, azonban ehhez leginkább a versenyszféra járult hozzá. Ugyanakkor a bérek az első kilenc hónapban átlagosan 10,8 százalékkal nőttek, ami a 3,3 százalékos inflációt figyelembe véve 7,3 százalékos, tehát érdemi reálbér-emelkedést jelent. Fontos azonban kiemelni, hogy a béremelések nem ugyanakkorák voltak az egyes ágazatokban: a versenyszférában 11,4 százalékkal nőttek, a költségvetési szférában azonban csak 8,5 százalékkal. Ebből is látható tehát, hogy a költségvetési szférában továbbra is nagy szükség van a bérek felzárkóztatására, például az oktatás minden szintjén, hiszen erős a versenyszféra elszívóereje.

Az infláció 3,3 százalékot tett ki az év első tizenegy hónapjában. Ez némileg a jegybanki cél fölött van, azonban még a célsávon belül.

A költségvetés egyenlege az idén is kedvezően alakul, az első fél évben 1,3 százalékos többletet ért el, amely az év végi egyszeri kiadások miatt várhatóan romlani fog, de így is láthatók a kedvező folyamatok. Az 1,8 százalékos hiánycél tartható lesz, a családvédelmi akcióterv kiadásai, valamint a szociális hozzájárulási adó júliusi két százalékpontos csökkentése ellenére is. A korábbi éveknél kedvezőbb költségvetési egyenleghez hozzájárultak a már említett kedvező gazdasági folyamatok (bér- és fogyasztásnövekedés), de segítették a gazdaságfehérítő intézkedések is. Az első tizenegy hónapban az áfabevételek 15,8 százalékkal, míg az szja-bevételek 10,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit.

A kormányzat célkitűzése alapján a GDP-arányos költségvetési hiány 2020-ban tovább csökken, a tervek szerint egy százalékra. A jelenlegi kedvező gazdasági környezetben van ugyanis mód a hiány csökkentésére, hogy amikor nehezebb idők jönnek, akkor lehessen költekezni, ezzel is serkentve a gazdaságot. Az Európai Unió tagállamainak a költségvetése már többletes, bár a németeknél a jelenlegi stagnálás mellett nem biztos, hogy a többlet felhalmozása a célravezető fiskális politika. Az alacsony hiány továbbá az államadósság alakulására is kedvezően hat. A tavaly év végi 70,2 százalékos GDP-arányos értékről a második negyedév végére 68,2 százalékra csökkent a mutató értéke, amely az év végére 66 százalék közelébe mérséklődhet.

A magyar gazdaság jó évet zár 2019-ben.

A legfontosabb mutatók kedvezően alakultak, bár természetesen nem állítható, hogy mindennel elégedettek lehetünk. Ez feladatokat is ró a gazdaságpolitikára: folytatni kell a felzárkózást, amely magában foglalja a GDP és a bérek emelkedését, beleértve a közszféra béreit is. Fenn kell tartani a fegyelmezett fiskális politikát. Vigyázni kell arra, hogy az infláció ne gyorsuljon tovább, illetve meg kell akadályozni a forint további gyengülését. Törekedni kell a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek arányának növekedésére. Ehhez elengedhetetlen az oktatás minden szintjének fejlesztése, amihez szükséges a rendelkezésre álló források emelése is. Szükség van a hazai tulajdonú vállalkozások további erősítésére is. Reméljük ugyanakkor, hogy a külső környezet jövőre kedvezőbbre fordul. Rendeződik a német gazdaság helyzete, a britek békésen ki tudnak válni az unióból és a vámháború is lecsillapodik.

A fentiek alapján jó okkal remélhetjük, hogy a magyar gazdaságnak jövőre is jó éve lesz.

A szerző a Századvég Gazdaságkutató vezető elemzője

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.