Minden magyar gyermek kincs

Demográfiai tél van: egyetlen uniós tagállamban sem születik az önfenntartáshoz elégséges számú gyermek.

Forrás: burst.shopify.com

Magyarország 2010-től az európai fősodortól merőben ellentétes utat választott. Az új alaptörvény a nemzet fennmaradásának alapjára hivatkozva biztosít védelmet a családnak, ahogy a férfi és nő között létrejött házasságnak is, miközben támogatja a gyermekvállalást. Így a családbarát kormányzás szilárd, alkotmányos alapokon áll. A magyar családpolitika folyamatos építkezésbe kezdett a munka­alapú társadalom céljait kiegészítve, és immár a fejlett országok átlagának nagyjából kétszeresét fordítja a családok támogatására. Célul tűztük ki, hogy nem migrációval, hanem a magyar családok megerősítésével állítsuk meg az évtizedek óta tartó népességfogyást. A magyar modell – sikerességének köszönhetően – egyre több figyelmet kap külföldi partne­reinktől, mi pedig szívesen osztjuk meg tapasztalatainkat és tanulunk másoktól.

Közép-Európa fokozatosan a családbarátság központjává vált. Magyarország kétévente összehívja a családok, a demográfiai kérdések iránt elkötelezett állam- és kormányfőket, szakminisztereket, szakértőket, civil és egyházi szervezetek vezetőit, hogy csúcstalálkozókon folytassanak eszmecserét a demográfiai folyamatok kezeléséről, a családok szerepéről, valamint a család- és népesedéspolitikának a versenyképességre, a fenntarthatóságra és a jövőstratégiák kialakítására gyakorolt hatásáról. Meggyőződésünk, hogy kiemelt jelentőséggel bír ez a magas szintű kiállás a családok ügye mellett.

„Változó és változtató korban élünk”, amikor dönteni kell arról, hogy hogyan képzeljük el a jövőnket meghatározó új együttélési formákat. A társadalom alapkövei, a családok megerősítést nyernek, és ezzel kezelhetővé válnak a mostani kedvezőtlen demográfiai tenden­ciák, vagy az egyéni érdekek véglegesen felülkerekednek a közösségi szempontokon, a nemzetek, népek és családok jövőjét veszélyeztetve. A közös gondolkodás és az összefogás jelenti az előre vezető utat, amihez kiváló alkalmat biztosított a Kopp Mária Intézet (KINCS) és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom által 2019 áprilisában Budapesten megrendezett Családbarát fordulat Európáért nemzetközi konferencia. Az Európában hiánypótló rendezvényre tizenkét országból érkeztek politikusok, szakértők, újságírók, civil szervezetek képviselői, hogy hitet tegyenek a családok mellett és megvizsgálják a családbarát Európa építéséhez szükséges lépéseket.

A KINCS 2019-ben életre hívta azt a családpárti szakmai hálózatot, amivel lehetőséget kívánunk biztosítani arra, hogy a családi értékek mellett elkötelezett döntéshozók találkozhassanak. A hálózatosodásnak pozitív értelmet adni kívánó első workshop résztvevői tizenkét országból érkeztek és közel húsz szervezetet képviseltek.

Az elmúlt tíz évben kiemelt figyelmet kapott a családok, a gyermekvállalás társadalmi megítélésének javítása, értékének visszaállítása is. 2018 a családok éve mellett a külhoni magyar családok éve is volt, a magyar családtámogatási rendszer átlépte a trianoni határokat. 2018-tól már a külhoni magyar családoknak is elérhető az anyasági támogatás, illetve a babakötvény. Ezzel is tanúságot téve amellett, hogy minden magyar gyermek kincs, szülessen bárhol is a nagyvilágban. Fontos mérföldkő, hogy a magyar újszülöttek száma a határon túl született gyermekekkel együtt 2019-ben átlépte a százezret.

A folyamatosan bővülő magyar családpolitikai intézkedések rendszere a jelenleg Nyugat-Európában élő és munkát vállaló fiatalok esetében a Magyarországra való visszatérés döntését elősegítő érv lehet, hiszen jóval könnyebb gyermekeket nevelni egy családbarát országban. A friss statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy 2018 után 2019-ben is többen tértek haza Magyarországra, mint ahányan külföldön vállaltak munkát, a visszatérők között jelentős arányban vannak a családalapító fiatalok.

A családbarát kormányzás első évtizedében sikerült megerősíteni a magyar családokat mind erkölcsi, mind gazdasági értelemben. Ennek pozitív hatásait figyelhetjük meg a koronavírus miatti veszélyhelyzetben is, miközben a vírus gyors terjedése pillanatok alatt borította fel a jól ismert világunkat. Intézetünk kutatása rávilágított arra, hogy a válsághelyzet okozta kihívások közelebb hozták egymáshoz a családtagokat. A veszélyhelyzetben a megkérdezettek négyötöde számíthat házastársára, párjára vagy gyermekeire. Az emberek közel fele nyilatkozott úgy, hogy több időt tud most a családjával tölteni, ami tükröződik abban az adatban is, miszerint 24 százalékuk szerint javult a családtagok közötti kapcsolat, míg 71 százalékuk szerint nem történt változás.

Joggal bízhatunk abban, hogy a koronavírus utáni újraindulásban is kiemelkedő, pozitív szerepet játszanak majd a megerősödött magyar családok.

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért stratégiai elnökhelyettese