Marosvásárhely után Bukarest a tét

Kevesen hitték nyolc évvel ezelőtt, hogy lesz még magyar polgármestere Marosvásárhelynek. De sikerült.

Marosvásárhely, 2020. szeptember 27. Soós Zoltán független polgármesterjelölt nyilatkozik, miután leadta szavazatát a marosvásárhelyi 63-as szavazókörzetben 2020. szeptember 27-én. Romániában ezen a napon tartják az önkormányzati választásokat, amelyen polgármestereket, helyi tanácsosokat, megyei elnököt és megyei tanácsosokat választanak a következõ 4 évre. MTI/Kiss Gábor Fotó: Kiss Gábor

Nem kérdéses ugyanakkor, hogy az USR része lesz a december 6-i parlamenti választások utáni többségnek, a kormánykoalíciónak. A járványhelyzet kaotikus kezelése miatt népszerűségéből folyamatosan veszítő, jelenleg kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL) ugyan megnyerte a helyhatósági megméretést, s esélyesként indul neki a téli csatának, de csakis egy koalícióban tudja majd biztosítani a stabil törvényhozói hátteret. Márpedig a stabilitásra már évek óta nagy igény van Romániában, ahol a kormánybukások, illetve -buktatások lehetetlenné tették bármiféle stratégia megvalósítását. A jobbközép, Európai Néppárt-tag PNL és a macronista majdani USR koalíciójának hatalomra jutását „segíti” a Szociáldemokrata Párt (PSD) szűnni nem akaró válsága. A PSD erős vidéki hálózatának köszönhetően elfogadhatóan szerepelt az önkormányzati választásokon, de kormányzóképességében kevesen hisznek. A párt úgy veszítette el a bukaresti főpolgármester-választást, hogy a legígéretesebbnek tartott politikusa, az újrázásra készülő Gabriela Firea kapott ki egy PNL–USR közös jelölttől. Lélektani jelentősége volt a fővárosi megméretésnek, amely nyilvánvalóvá tette: esély sincs a szociáldemokraták gyors kilábalására a mély válságból.

Nem vár könnyű kampány a kormányt adó PNL-re. Ha az önkormányzati választások előtt a párt és annak háttérvezére, Klaus Johannis államfő többé-kevésbé hitelesen tudta kommunikálni a járványhelyzet sikeres kezelését, ezt most már nem teheti meg. A román egészségügyi rendszer rogyadozik az újabb hullám terhe alatt, a védekezés megszervezése egyre ellentmondásosabb, ráadásul a kabinet ismét kezd a gazdaságot érzékenyen érintő korlátozások eszközével élni, ami növeli az elégedetlenséget. Johannis igyekszik életet lehelni az időközben elhalt korrupcióellenes hadjáratba, így elképzelhető egy-két PSD-politikus elleni látványos vád, de erősen kérdéses a korábban túlságosan felpörgetett, s politikailag elfogultnak bizonyuló harc befolyása a szavazókra.

Leginkább egy csendes, halvány kampány valószínűsíthető, melyben a pártok jelenlegi támogatottságuk megőrzésére törekednek, nem kívánnak kockázatos témákat megnyitni. A szociáldemokraták várható hangos járványkezelés-kritikáját saját kormányzóképtelenségük olthatja ki. A megméretés végeredményét alapvetően befolyásolhatja, elsősorban kiszámíthatatlanná teszi a részvételi arány alakulása. A folyamatosan romló járványhelyzet december elejére olyan mélypontot érhet el, amikor sokan kétszer is meggondolják, elmennek-e szavazni. Az alacsony részvétel az eddigi romániai tapasztalatok szerint a fegyelmezettebb és jól szervezett táborral rendelkező szociáldemokratáknak kedvez, csakhogy most éppen az idősek, az PSD fő bázisa érezheti veszélyesnek a voksolást. Ellentétben az USR fiatal voksolóival, akiket nem riaszt vissza a koronavírus – ha épp szavazós kedvükben találja őket december 6-a.

Az RMDSZ-nek ezúttal sem lesz egyszerű az ötszázalékos eredmény elérése, ami az eddigi pozíciók megtartását jelentené. Mint mindig, most is az alacsony országos szavazói részvételben érdekelt a Kelemen Hunor vezette formáció, ez esetben egy jó mozgósítással akár a vártnál jobb eredményt is elérhet a párt. Az RMDSZ-nek választásról választásra egyre nehezebb a magyarok kizárólag etnikai alapú megszólítása. A szövetséget sokan egyszerűen megunták, ezért nem szavaznak, másokat inkább a bukaresti irányvonal érdekli, így azokra a román pártokra szavaznak, amelyeket úgy ítélnek meg, hogy hatalomra jutásuk segítené az ország fejlődését. A nagyvárosi erdélyi magyar fiatalok, középkorú értelmiségiek egy része ilyen formációnak tartja az USR-t, amely a PNL kisebb szövetségeseként vállalhat szerepet a kormányzásban. Nekik is üzen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, amikor azt hangoztatja, hogy pártja egy stabilitást biztosító jobbközép koalíciós részvételben érdekelt.