Családbarát politika a számok nyelvén

A jövőben a családpolitikai támogatások pontosabb célzottságára kellene törekedni.

Fotó: Bach Máté

Tavaly nyáron, az idei költségvetés megszavazásakor a teljes ellenzék a magyar családok ellen voksolt. Annak ellenére is, hogy az idei költségvetés a családok támogatásának a költségvetése, amelyben a kormány által a támogatásra fordított összeg több mint két és félszerese a 2010-esnek. Az ellenzék mégsem szavazta meg.

A családpolitika területén végzett több évtizedes kutatói-szakértői múltam fényében megdöbbentő volt látnom és olvasnom a parlamenti szavazás eredményét. A gyurcsányi baloldali egységfront a magyar anyákra és apákra, a még meg sem születettekre, továbbá a hazai középosztály megerősítésére és megerősödésére mondott nemet. Ezzel a mereven elutasító döntéssel az ellenzéki országgyűlési képviselők saját szavazóik egy jelentős részét is cserben hagyták. Európai parlamenti képviselőik ráadásul odakint Brüsszelben mérlegelés nélkül megszavazzák a bevándorláspárti baloldali többség előterjesztéseit a nemzetközi migráció támogatására.

Éppen ezért az alábbiakban arra teszünk kísérletet, hogy röviden bemutassuk az ellenzék által meg nem szavazott és nem támogatott családpolitika eredményeit.

A családpolitika a családot a nemzeti közösség alapértékének tekintő közösségi állami politika. Olyan összefüggésrendszerre van szükség, amely sokoldalúan védi és szolgálja a társadalom alapegységét, a családot. A családokat támogató rendszerek és politikák legfontosabb célkitűzése, hogy az emberek szabadon, kényszerektől mentesen hozhassanak döntéseket családjuk megalapítása és a vállalt gyermekek dolgában. A személyi, családi intimitás sérülése nélkül érezhessék a közösség támogató figyelmét.

A családpolitika lehetséges célkitűzései: a gyermek hasznosságának elismerése a gyermekvállalás támogatásán keresztül; a gyermeknevelés költségeinek átvállalása az állam, a társadalom által; a családok jövedelmi egyenlőtlenségeinek, szegénységi kockázatának csökkentése; a családok belső stabilitásának elősegítése; a termékenység befolyásolása; egy komplex, stabil és a változó kihívásokra reagálni képes családpolitikai rendszer működtetése.

Úgy vélem, hogy e célkitűzéseknek a 2010 utáni családpolitika messzemenően megfelel. 2010 után újra hároméves korig jár a gyes. A gyed összege 2010–2020 között 102 900 forintról 225 400 forintra, több mint kétszeresére emelkedett. A csed keretében 2021-től a születés előtti bruttó bér 70 helyett 100 százaléka jár. 2011 és 2021 között összesen közel háromezermilliárd forint családi adó- és járulékkedvezmény marad a gyermeket nevelő családoknál. Az első házasok kedvezményét 2015 és 2018 között százötvenezer házaspár vette igénybe.

A gyed extra valamely kedvezményében 2019-ben 108 ezer kisgyermekes szülő részesült. 2010 szeptemberétől előbb az iskolalátogatáshoz kötötték a családi pótlékot, majd a rendszeres óvodába járás is feltétele lett a folyósításnak. A 2018/19-es tanévre 62 százalékkal csökkent az ötven órát meghaladó mulasztások száma, az óvodákban pedig ötvenöt százalékos volt a mérséklődés.

2018-tól a Köldökzsinór program részeként 23 ezer anyasági támogatás és húszezer babakötvény iránti kérelem érkezett a határon túl élő magyar szülőktől. A „nagymama nyugdíját” (negyven év jogosultsági idő alapján) 2011 óta 2020-ig 285 652 nő vette igénybe. 2020-tól a gyermekek otthongondozási díja (gyod), melyet az ápolási díj helyett vezettek be súlyosan beteg vagy tartósan fogyatékos gyermekek esetében, havonta 123 910 forint összegű.

Az otthonteremtés terén sokaknak segített a családi otthonteremtési kedvezmény (csok). 2020 augusztusáig 151 ezer család vette igénybe a csokot 476 milliárd forint összegben. A csokhoz kapcsolódóan áfa-visszatérítésben eddig 21 ezren részesültek, nyolcvanmilliárd forint összegben.

A falusi csokot egy év alatt több mint 14 ezren vették igénybe 72 milliárd forint összegben. 2010 óta 32 ezerről 51 ezerre nőtt a bölcsődei férőhelyek száma, s 2022-ig a hetvenezerre való bővítés a cél. Közel két és félszer több településen érhető el most a bölcsődei ellátás, mint tíz éve. A bölcsődében dolgozók bére 2016 óta két és félszeresére emelkedett.

2019-ben mintegy 21 ezer szülő részesült munkahelyvédelmi kedvezményben 3,8 milliárd forint értékben. 2012-től a kisgyermekes szülőknek kérésükre a munkáltató köteles napi négyórás részmunkaidős foglalkoztatást biztosítani. 2020-tól pedig már gyermekük négyéves (a három vagy több gyermekesek hatéves) koráig választhatják ezt a munkarendet.

2012 óta a gyermek utáni évi hét nap pótszabadságot mindkét szülő egymástól függetlenül igénybe veheti. (A családbarát közigazgatás megvalósítása érdekében az e szférában dolgozóknál ezt meghaladó a napok száma.) A 2019/20-as tanévben már a gyermekek hatvan százaléka, azaz 602 ezer fő részesült térítésmentes vagy kedvezményes étkeztetésben.

Az Erzsébet-programban az elmúlt nyolc évben másfél millió ember jutott üdülési lehetőséghez. A diákhitel-tartozás csökkentése vagy elengedése keretében összesen 4810 fő 4,3 milliárd forint tartozástól szabadult meg. 2020-tól ingyenesek a meddőségkezelésben használt gyógyszerek és vizsgálatok.

2018 óta közel 83 ezer sikeres első vagy újabb sikeres nyelvvizsgáját letevő díját fizette ki 2,5 milliárd forint értékben az állam. 2020 nyarától pedig a támogatottak köre kibővült a gyermekük vagy unokájuk nevelése miatt otthon maradókkal. Két év alatt mintegy 56 ezer KRESZ-vizsgát letevő részesült 1,4 milliárd forint összegben. 2020 nyarától a gyermeküket, unokáikat nevelők is jogosultak a KRESZ-vizsga megtérítésére, életkori megkötés nélkül.

A Családvédelmi akcióterv keretében valósult meg a babaváró támogatás 2019-től. Egy bő év alatt 117 474 igénylés és közel százezer már megkötött szerződés keretében 930 milliárd forintot tett ki a támogatás értéke, az átlagosan felvett összeg 9,7 millió forint. Kiterjesztették a lakáscélú kölcsönt a használt lakások vásárlására is. Közel harmincezren vették igénybe a nagycsaládosok autóvásárlási támogatását.

Sokat számít a négy vagy több gyermekes anyák személyi jövedelemadó-mentessége és a nagyszülői gyed bevezetése. A sok meghozott családpolitikai intézkedés hatása megmutatkozik a házasságkötések számának rendkívüli emelkedésében, a válások csökkenő számában és a termékenységi trendek alakulásában.

Kérdés, milyen irányban bővül majd a családpolitika eszköztára.

A magunk részéről úgy véljük, hogy bár sok részelem még megvalósítható, így a háromgyermekesek szja-mentessége, az esetleges főállású szülőség vagy éppen a gyermekek felnevelésének nyugdíjba számítása, s erősen növelhető az atipikusan foglalkoztatottak aránya is, mégis a családtámogatások pontosabb célzottságára kellene elsősorban törekedni, ezt kutatásokkal megalapozni. S az idősek jóllétben eltöltött éveinek tíz év alatt három-négy évvel való növelése lenne kívánatos.

Sok lehetőség adódik még a családbarát társadalom szemléleti formálása terén is.

A szerző szociológus, humánökológus, egyetemi oktató