Örömteli gyermekkor

A magyar alaptörvény védi a családot, amelynek alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.

Forrás: Pixabay

Mi okozza a különbséget a gyermekek jóllétében? Milyen tényezők vezetnek ahhoz, hogy egyes gyermekek jólléti szintje magasabb, míg másoké alacsonyabb? A téma aktualitását a gyermekek jogainak világnapja adja, de fontosságát nem elég csak most hangsúlyozni.

Az emberi jogok, a közjó legfontosabb kérdései a családdal, a gyermekekkel kapcsolatosak. A gyermekjogokat érintő jogszabályok és dokumentumok célja a gyermekek védelme, ezen jogalkotási eszközök szinte kivétel nélkül a gyermek jogairól szóló egyezményre hivatkoznak. Magyarország 1991-ben csatlakozott az egyezményhez, és 1997 óta ünnepeljük november 20-án a gyermekek jogainak világnapját. A nevezett dokumentum a családot tartja a szükséges és természetes közegnek a gyermek harmonikus kibontakozásához és jóllétéhez. A magyar alaptörvény védi a családot, amelynek alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.

Hazai és nemzetközi kutatások támasztják alá, hogy azokban a családokban, ahol a családtagok egymást érzelmileg is tudják támogatni, a felmerülő nehézségeket közösen oldják meg, a családtagok a későbbiekben nagyobb szociális részvételt mutatnak. Ahogy Kopp Mária megállapította, a családban gyakorolt képességek, az egymás iránti nyitottság, elfogadás tesz képessé a tágabb közösségbe való bekapcsolódásra. Az együtt eltöltött minőségi idő növeli a családi összetartozás érzését, és hasznos erőforrássá válik a gyermekek számára a nehézségekkel és kihívásokkal teli időszakokban. Ugyanakkor nem csupán a gyermekek jóllétére gyakorol pozitív hatást, hanem a szülők munka-magánélet egyensúlyában elért sikerérzetet is növelheti.

A gyermekek jólléte alapvető fontosságú, mind a saját életminőség, mind pedig a közös jövőnk szempontjából. A szeptemberben napvilágot látott UNICEF-jelentés negyvenegy országban vizsgálta a gyermekek jóllétének mértékét és az azt befolyásoló tényezőket. Ez alapján Magyarország az EU- és OECD-országokat rangsoroló összesített lista 15. helyén végzett, közvetlenül Németország mögött és Ausztria előtt. Itthon a 15 éves gyermekek 77 százalékának magas az élettel való elégedettsége és 79 százaléka érzi azt, hogy könnyen tud barátokat szerezni. A „gyermekek világát” tekintve a jelentés megállapítja, hogy azok a gyermekek, akiknek a lakókörnyezetében van elég játékra alkalmas hely, ezáltal többet játszanak, akár a szabadban is, általában boldogabbnak érzik magukat. A képernyő előtt töltött idő csak enyhe negatív hatást fejt ki, a gyermekjóllétet a „bullying” (zaklatás), a szemüvegviselés vagy a mértéktelen alkoholfogyasztás befolyásolja sokkal inkább negatívan. Ezzel szemben pozitívan hat a jóllétre a rendszeres reggelizés, a biciklizés, az alvás és a gyümölcsfogyasztás.

Az UNICEF-jelentés leszögezi, hogy a háztartások erőforrásai (saját szoba, számítógép) nagyban befolyásolják a gyermekek jóllétét, ezek hiánya pedig akadálya lehet a jó iskolai eredményeknek. A jelentés szerint fontos szempont, hogy a szülők milyennek ítélik meg a kapcsolatot a gyermekük iskolájával. A témába vágó 2020-as Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért- (KINCS-) kutatások is arra világítanak rá, hogy a szülők és a pedagógusok értékteremtő együttműködése nélkülözhetetlen a gyermekek felelős neveléséhez, valamint a pedagógusok és a szülők számára is az a legfontosabb, hogy a gyermekekből felelősségteljes felnőtteket neveljenek.

A családi kapcsolatokat vizsgálva az a következtetés vonható le, hogy azok a gyermekek, akiknek támogató a családi hátterük, nagyobb eséllyel élnek mentális jóllétben. Továbbá, akik szorosan az iskolai közösséghez tartozónak érzik magukat, jobb iskolai teljesítményt tudnak felmutatni és az élettel való elégedettségük is pozitívabb. Viszont ha a szülők túl sok időt töltenek munkával és emiatt kevesebb idejük marad a gyereknevelésre, azt megsínyli a gyermekek jólléte.

A szegénységben élő gyermekek arányát vizsgálva, a 2018-as adatok alapján a jelentés igen jó helyre sorolja Magyarországot: míg a vizsgált országokban átlagosan a gyermekek húsz százaléka él olyan háztartásban, ahol a bevétel a nemzeti medián jövedelem hatvan százaléka alatt van, addig hazánkban ez az arány mindössze 13,8 százalék. Ezzel az eredménnyel Magyarország megelőzi többek között Németországot, Ausztriát, Franciaországot, az Egyesült Királyságot, Spanyolországot és Romániát.

Az egyes országok családpolitikai intézkedéseit figyelembe véve, Magyarország a szülői szabadság, valamint a 2015-ös évi GDP-adatokkal vizsgált, a családoknak juttatott támogatások alapján a 4. helyen áll. További pozitívum, hogy többek között Magyarországon mondta a legkevesebb gyerek (hat százalék), hogy rossz családi kapcsolatban él, míg a szülők alig 4,6 százalékának vannak nem teljesülő igényei a gyermekgondozási ellátásokkal kapcsolatban.

A jelentés is arra enged következtetni, hogy az örömteli gyermekkor, a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődésének biztosítása mindannyiunk közös felelőssége.

A szerző a KINCS szakpolitikai elemzője