Nemzeti rekonstrukcióink

A legfontosabb alap a nemzeti összetartozás és együttműködés erősítése, erősödése.

Faggyas Sándor
2021. 01. 05. 8:01
Budapest, 2020. június 4. Nemzeti színû fényfestés a Lánchídon az elsõ világháborút lezáró trianoni békeszerzõdés aláírásának 100. évfordulóján, a nemzeti összetartozás napján, 2020. június 4-én. MTI/Mohai Balázs Fotó: Mohai Balázs
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sokan reménykednek abban a pozitív jövőképben, amit a miniszterelnök vasárnapi rádióinterjújában úgy foglalt össze, hogy a magyaroknak a 2010 és a 2020 közötti tíz év volt az elmúlt száz év legsikeresebb évtizede, és a következő tíz év még jobb, fantasztikus lehet. Most az első két-három hónap a járványhelyzet miatt ugyan még nyomorúságos lesz, de ha abból kijövünk – és ez a vakcina mennyiségétől, a tömeges védőoltástól függ –, onnantól egy hihetetlennek tűnő gyorsasággal állunk majd emelkedő pályára, és még gyorsabban fogunk növekedni, mint a nyugatiak, hangsúlyozta Orbán Viktor.

Ez azért is hihető, sőt reális cél, mert míg 2002–2010 között, a szocialista–liberális kormányzás alatt évi átlagban kevesebb mint félszázalékos volt uniós gazdasági felzárkózásunk üteme, az utóbbi fél évtizedben már két-három százalékos. Az egy főre jutó magyar GDP 2002-ben elérte az EU-átlag 62 százalékát, ami 2010-re csupán 65 százalékra emelkedett, de 2019-ben már az EU-szint 73 százalékán voltunk, s mivel a 2020-as évben (a szakértők többsége szerint) kisebb volt nálunk a gazdasági visszaesés mértéke, mint az unió egészében, a relatív pozíciónk nem romlott. A további gyors felzárkózáshoz pedig megvannak a gazdasági alapok, a fejlesztési, beruházási tervek és a pénzügyi források.

A legfontosabb alap mégis a nemzeti összetartozás és együttműködés erősítése, erősödése. Gróf Klebelsberg Kunó hat évvel Trianon után a magyar rekonstrukciókat elemezve írta, hogy „a magyar a katasztrófák nemzete, s hogy ennek ellenére mégis életben maradt, ez főképpen megújhodási képességének volt köszönhető”. A páratlan sikerű kultuszminiszter Mária Terézia korának egyes szakaszait, a reformkor és a kiegyezés korát nevezte azon rekonstrukciós korszakoknak, melyek folyamán a magyar nemzet kidolgozta magát a nyomorúságnak azokból a mélységeiből, ahova a török hódoltság taszította. Ma is érvényes a figyelmeztetése, hogy – mint az 1920-as években, úgy a 2020-as években is – a rekonstrukcióra kínálkozó időt jól ki kell használnunk.

Valóban, nagy idők kapujában állunk. De jó, ha tudjuk, egyedül nem, csak együtt léphetünk be rajta.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.