Száz esztendővel ezelőtt Hollandia, a holland emberek fogalomszámba mentek, a társadalmi tolerancia, az igazi liberalizmus megtestesítői voltak, segítőkész, szolidáris társadalom nemcsak németalföldi polgárok számára, hanem szerte a világban bajba jutott, szerencsétlen sorsú embertársaik iránt is. Így volt ez például az első világháború után. A világégésben semleges maradt Hollandia, de a háború vége felé, külső körülmények hatására, élelmiszerhiány lépett fel, a lakosság egy része nélkülözött. Mégis volt erejük és szívük a még szegényebbeken, a háború által tényleges nyomorba döntött közép-európai embertársaikon segíteni.
A háború utáni években magyar gyermekek ezreit szállították különvonatok Amszterdamba, árvákat, félárvákat, nyomorban tengődő családok fiait, lányait, hogy több hónapos, akár egy-két éves lelki-testi felépülésben részesüljenek. Az önkéntes nevelőszülők a legnagyobb szeretetben és a legjobb ellátásban részesítették őket. Csillogó szemű, egészséges gyermekek tértek vissza hazájukba, egész életükre kiható élményekkel, szép ruhában, apró ajándéktárgyakat szorongatva, egy holland gyermekeket ábrázoló tejescsészét, amiből ott ittak a nevelőszülőknél, egy porcelánfejű babát vagy játék autót, és kis fejükben számos szép emléket őrizve. Nagyon sok esetben egész életre szóló barátságok kötődtek a befogadó család gyermekeivel, későbbi életükben oda-vissza látogatták egymást a sűrű levelezések közben.
A holland emberbaráti akciókról a nyolcvanas években tett számos erdélyi utam során is értesültem. Főleg protestáns egyházak és szervezetek erkölcsi és anyagi támogatásban részesítették erdélyi honfitársainkat. Nagykanállal mérték az adományokat, személyes jelenléttel, látogatásokkal fűszerezve mindezt. Meglepetésemre több holland család végleg áttelepült a Királyhágón túli területekre. Például Székre. Ott ma a széki néphagyományok egyik legnagyobb ápolója egy ma már magyarul jól beszélő hollandus. Azután megtudtam, a mai Magyarországra is számosan áttelepültek, Somogyba, Baranyába, Kecskemét környékére és máshova. A Balaton déli térségében voltam egy faluban, ahol szinte csak bevándorolt hollandok élnek. Kezdetben azt hittem, a tenger elől menekülnek, hiszen Hollandia egyharmada a tenger szintje alatt van. Ma már tudom, más okuk is lehetett…