időjárás 1°C Szabina 2021. October 27.
logo

Újra Budapesten a családbarát erők

Molnár Balázs
2021.09.19. 06:59
Újra Budapesten a családbarát erők

A fejlett világ szinte minden országa jelentős demográfiai kihívásokkal küzd, napjainkra Európa egyik országában sem születik az önfenntartáshoz szükséges elégséges számú gyermek. A születéskor várható élettartam kitolódása okán egyre kevesebb aktív munkavállalónak kell az egyre több inaktív idősről gondoskodnia. Az idősek generációja azonban több évtizedes becsületes munka után joggal várná azt, hogy elismeréssel és megbecsüléssel tekintsenek rájuk, ne fenntarthatósági problémaként. A legtöbb fejlett gazdaság jelentős munkaerőhiánnyal küzd már rövid távon is, különösen igaz ez a magas szintű tudást igénylő munkakörök esetében. 

Az európai fősodor döntéshozói mégsem említik az európai gyermekek születésének támogatását a megoldások között. Ehelyett a migrációt erőltetik, illetve mivel az a legritkább esetben oldja meg gazdaságaik képzett munkaerő iránti igényét, érvényesül a 2004 óta csatlakozott államokból az agyelszívás. A migránsok tömeges beáramlásának munkaerőpiacokra gyakorolt pozitív hatásaira kézzelfogható cáfolatot ad az az aktuá­lis hír, hogy a német posta hazánkban toboroz kézbesítőket. 

A 2010 és 2020 közötti évtized európai uniós adatai azt mutatják, hogy azokban az országokban nőtt tartósan a gyermekvállalási kedv, amelyek nem a migráció elősegítésével, hanem a saját gyermekek megszületésének támogatásával, a családok megerősítésével kívánták mérsékelni a népességfogyást. Az EU tagállamai közül Magyarországon nőtt legnagyobb mértékben – negyedével – a termékenységi ráta. Talán jobban kifejezi ennek a pozitív változásnak a jelentőségét az, hogy ezáltal 115 ezerrel több magyar csecsemő született az előző évtizedben hazánkban ahhoz képest, mint ha a 2010-es szinten maradt volna a gyermekvállalási hajlandóság. 

Az előző tíz évben 16 tagállamban csökkent, 11 tagállamban nőtt a termékenység, a liberális migrációs politikát követő tagállamok közül mindössze Németországban volt érdemi a növekedés (11 százalék), miközben a migrációt elutasító, a saját családok boldogulását segítő tagállamok közül hazánk mellett a visegrádi partnereink mindegyike, valamint Lettország, Litvánia és Románia esetében is érdemi emelkedés figyelhető meg. Ezzel ellentétben olyan elsődleges migrációs célországok, mint Franciaország, Svédország, Belgium vagy Hollandia esetében is jelentősen csökkent a termékenységi ráta. 

Zsidó–keresztény kultúránk megőrzése, fenntartása érdekében is elengedhetetlen az európai polgárok által vágyott gyermekek megszületésének támogatása.

Örvendetes, hogy az európai polgárok elsöprő többsége továbbra is családcentrikus, és átlagosan több mint két gyermeket szeretne, mindössze öt százalékuk idealizálja a gyermektelenséget. A tét immár nem kisebb, mint egyrészről az európai népek megmaradása, másrészről pedig a csak magyarokra, csehekre, lengyelekre, szlovákokra, németekre, franciákra, baltiakra, szerbekre, bosnyákokra, horvátokra, olaszokra stb. jellemző gondolkodásmód, kultúra következő generációk részére történő megőrzése. 

Napjainkra Magyarország, illetve Közép-Európa vált a családok ügyének zászlóvivőjévé és elsődleges szószólójává. A családbarát kormányzat deklarált célja a családokért tenni akaró szereplők összefogása, egy családpárti nemzetközi szövetség kialakítása. Ezért immár negyedik alkalommal rendezi meg hazánk a Budapesti Demográfiai Csúcsot. Az eseményen hitet tesznek állam- és kormányfők, egyházi és civil szervezeti vezetők, szakminiszterek, kutatók, egyetemi tanárok, a gazdasági élet szereplői, valamint újságírók a családok ügye mellett. 

Nagy öröm számunkra, hogy az idén Szerbia köztársasági elnöke, a visegrádi és szlovén miniszterelnök mellett jelen lesz az Amerikai Egyesült Államok korábbi alelnöke, valamint Bosznia-Hercegovina államelnökségének szerb tagja is. Ez a rangos politikai kiállás megerősítés hazánk pronatalista politikájának is, hiszen jól mutatja, hogy nem vagyunk egyedül, megismerhetjük egymás gondolatait, tanulhatunk a legjobb gyakorlatokból, segíthetünk a kihívások orvoslásában, illetve megoszthatjuk egymással tapasztalatainkat. 

Az idén kiemelten reflektál a csúcstalálkozó Földünk fenntartható jövőjére. Számos olyan hangot is hallhatunk, amely – legalábbis részben – a gyermekvállalást, a nagycsaládos életformát teszi felelőssé a klímaváltozásért. Sok fiatalt elbizonytalaníthatnak ezek a vélemények, elállhatnak gyermekvállalási terveiktől, avagy kevesebb gyermeket vállalhatnak, különösen ­amiatt, hogy számos ismert személyiség is ilyen szellemben nyilatkozik meg. Fontos leszögeznünk, hogy környezetünk, az ökoszisztéma védelme közös felelősségünk. Ennek a felelősségnek a családosok tudatában vannak, hiszen ők a gyermekeiknek és unokáiknak szeretnék megóvni az élhető, sokszínű környezetet.  Nem véletlen tehát, ahogy intézetünk nemzetközi kutatásából is kiderül, hogy a családosok elsöprő többsége környezettudatosan neveli a gyermekeit, fontosnak tartja a környezetvédelem kérdését, a szelektív hulladékgyűjtés magától értetődik, miközben azzal, hogy a használati tárgyakat, ruhákat, ­autót többen is használják, szintén sokat tesznek a fenntarthatóságért: a családosok egy főre jutó ökológiai lábnyoma jelentősen kisebb, mint a gyermekteleneké. Az ökológiai válság ­okait a családok, gyermekesek helyett sokkal inkább a mértéktelen túlfogyasztást hirdető, globalista gazdasági berendezkedésben kellene keresnünk. 

A hagyományos családok, a tradicionális házasság, a gyermekvállalás és -nevelés folyamatos ideológiai össztűz alatt állnak napjainkban.

Szent II. János Pál szavai így ma is annyira aktuálisak, mint Varsóban voltak 1979-ben. „Ne féljetek!”

A IV. Budapesti Demográfiai Csúcs résztvevői nem félnek hitet tenni a családok, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés ügye mellett, hiszen születendő gyermekek nélkül nincs fenntartható jövő. 

A szerző a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és Családokért elnökhelyettese

(A borítóképen Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter beszél a IV. Budapesti Demográfiai Csúcs programjának bejelentése alkalmából tartott sajtótájékoztatón az Emberi Erőforrások Minisztériumában 2021. szeptember 2-án. Fotó: MTI/Soós Lajos)

Ezek is érdekelhetik