Amikor egyes tisztségviselők arról beszélnek, hogy a tagoknak be kell tartaniuk az uniós szabályokat, soha nem teszik hozzá, hogy ezeket a balliberális vezetők a saját szájuk íze szerint alakítgatják. Folyamatosan dolgoznak azon, hogy a nemzeti hatásköröket nyirbálják, saját hatáskörüket pedig növeljék. Érdekes módon éppen azokkal az országokkal teszik ezt, amelyek nem fogadják el az unió bevándorláspárti politikáját és a genderideológiát. Hamarosan arra ébredhetünk, hogy az EU jogrendje az Emberi jogok egyetemes nyilatkozatát is felülírja. Ennek 26. cikkelyének 3. bekezdése kimondja: „A szülőket elsőbbségi jog illeti meg a gyermekeiknek adandó nevelés megválasztásában.” Márpedig a baloldal által támogatott LMBTQ-lobbi sokfelé már magának követeli az elsőbbségi jogot.

A balliberálisok úgy viselkednek, mintha hosszabb távon az unió gyengítésében, szétverésében lennének érdekeltek. Az egyszerű uniós polgár nem érti, hogy ezek a tisztségviselők miért nem látják magatartásuk várható következményeit. Újkori történelmi példák is segíthetnének ebben. Többen is rámutattak már: az uniós pénzek megvonásával, kötelezettségszegési eljárásokkal és más büntetésekkel való fenyegetés olyan, mint amikor a Szovjetunió a „szocialista tábor” tagországainak ideológiai elhajlói ellen a Brezsnyev-doktrínát alkalmazta. Csehszlovákiát 1968-ban például erőszakkal, az ország megszállásával kényszerítette vissza a marxizmus–leninizmus üdvözítő útjára. Közép-Európa történelmi példái arról is szólnak, hogy az elnyomás előbb-utóbb társadalmi robbanáshoz vezet, mint 1956-ban Magyarországon vagy 1980-ban Lengyelországban.

A brüsszeli balliberális dominancia nem az európai választópolgárok érdekeit szolgálja. A választók abban a hitben szavaznak, hogy voksukkal hozzájárulnak valamilyen többségi szándék érvényesüléséhez, az őket képviselő hatalom legitimációjához. Ez a vezetés azonban sokkal inkább figyel Soros Györgyre. A senki által meg nem választott spekuláns hatalmas szervezetet épített ki annak érdekében, hogy a demokrácia játékszabályait megkerülve, a balliberális „értékeknek” megfelelően befolyásolja számos ország politikáját. Az unió vezetése jelenleg elfogadja a Soros-féle irányelveket. Ezzel is magyarázható a nemzetállamisági függetlenség mellett kiálló tagországokkal szembeni számos, barátságtalan lépés.

Amíg az Európai Uniót − antidemokratikus módszerekkel – nagy erők próbálják eltéríteni az egészséges fejlődési iránytól, addig komoly küzdelmekre kell számítani. Küzdelem vár minden olyan országra, amely nem ért egyet a mértéktelen, gyakran erőszakba hajló illegális migráció támogatásával, a genderideológia törvényesített elfogadtatásával, az LMBTQ-nézetek kiskorú gyermekekre zúdításával.

Nem adhatjuk fel az észszerűséggel párosuló bátor ellenállást, amely reményeink szerint az európai egyesült államok víziójának összeomlását, kontinensünk nemzetállamainak szorosabb együttműködését, a kölcsönös tisztelet és a szövetségesi hűség erősödését fogja elősegíteni.

A szerző író, újságíró

Borítókép: Olaf Scholz (Fotó: MTI/EPA/Christian Bruna)