Az egyik pontja a kitört viharnak a karácsony szó. Odáig nem megy el, hogy ha főpolgármesterünk Brüsszelbe látogat, akkor Holiday Gergelyként kelljen szerepelnie, avagy esetleg Christmas-Hanukkah formát véve fel. Ez a kettős változat ott van ugyanis az ajánlott megoldások között.
Mi, magyarok még az irányelvek fényében is maradhatunk a karácsony szónál, mert egyértelmű a brüsszeli anyagból, hogy a Krisztusra utaló szavakat irtják. A mi karácsonyunk, akár a latin creatio (teremtés), akár a szláv, a napfordulóra utaló kracsun (átlép) származéka, nincs Krisztus nevével nyelvileg összekötve. Ezért talán a keresztnév kifejezést is megmenthetjük, de az angoloknak búcsúzniuk kell a Christian name változattól.
De ne nyelvészkedjük és főleg ne vicceljük el a témát! Az efféle görcsös igyekezetek, az újbeszél nyelv bevezetése egyrészt rémisztő, mert Orwell írását nem szatírának, hanem forgatókönyvnek tekinti, másrészt az a baj vele, hogy az egyenlőség amúgy helyes eszméjét is félreértve egyformaságot erőltet ránk a nyelvekben lévő változatosság helyett. A toleranciára hivatkozik, mármint arra, hogy vegyük tekintetbe Európa vallási sokszínűségét, és ne fogalmazzunk úgy, mintha csak egy uralkodó vallás élne.
Ezt a sokszínűséget úgy akarja szolgálni, hogy semmit nem tolerál, ami a kereszténységre utal! Ennyire kell követni Herbert Marcusét? Kötelező lett elfogadni a frankfurti iskola tanítását? A valóban vallásos embereket nem zavarja például az, hogy mások máskor, mást és másképp ünnepelnek, amíg békességben ülhetik a maguk ünnepeit.
A karácsonyt talán még a marxizmus keleti változatának uralma idején sem üldözték ennyire, sőt ilyenkor még narancs is megjelent az üzletekben. A nyugati marxizmus ezek szerint sokkal durvábban tipor bele a szabadságunkba, mint a bukott keleti. Nem tanult a példából.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!