idezojelek

1848: az alkotmányos forradalom

A szabadság és a nemzeti érdekképviselet történeti alkotmányunk vívmánya.

Cikk kép: undefined
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A helytartó a király utáni legmagasabb magyar történelmi tisztség, a nádor betöltője, István főherceg volt ekkoriban. A felelősség a kormány és a parlament viszonyrendszerének alapkategóriája, mely kifejezi a parlament primátusát a hatalommegosztás gépezetében. A felelősség intézménye főképp a kormány megválasztásában és leválthatóságában nyilvánul meg. Ha a „felelős kormány” szót egy jó szándékú laikus meghallja, rögtön azt kérdezi: kinek felelős? Ki kell emelnünk, hogy a parlament előtti felelősség közvetve a nép előtti felelősséget is jelenti.

A fentiek miatt fontos a népképviseleti választójog, a parlamentarizmus és a képviselet polgári felfogása, amelynek talpköve a szabad mandátum intézménye. Az 1848. évi V. törvénycikk teremtette meg a fönti alapvetést. Korábban, a rendi monarchia keretei között a megyei követek vettek részt az országgyűlés munkájában, akik mandátuma a követutasítás (instructió) révén kötöttségektől volt terhes.

Az említett jogszabály a Magyarországon született vagy honosított, huszadik életévét betöltött, atyai, gyámi vagy gazdai hatalom alatt nem álló, valamely bevett valláshoz tartozó férfiaknak adott választójogot, akik ellen nem indult eljárás. Vagyoni cenzusként egynegyed telek birtoklását vagy háromszáz forint értékű városi ház tulajdonjogát, illetve évi száz forintos jövedelmet szabtak, de az értelmiség egyes tagjai és a legalább egy segédet foglalkoztató iparosok mentesültek ezen megkötések alól. Jelentős különbség a korábbiakhoz képest, hogy nem a születési előjog volt a szavazás feltétele.

Ha megnézzük a március 15-én kiadott tizenkét pontot, annak követelései még 140 évvel később, a kommunizmus elnyomása alatt is időszerűek voltak, és még a XXI. században is aktuálisak. A „magyar katonáinkat ne vigyék külföldre” kívánalom szívünkhöz szól az orosz–ukrán háború borzalmai idején. A „cenzúra eltörlése” a digitális média korszakában nyilván sokkal összetettebb. Az államoknak most jelentős részben a magáncenzúrák lebontására kell törekedniük a közösségi portálok és keresőmotorok sokszor diszkriminatív gyakorlatának megfelelő jogi kezelésére. A legérdekesebb a 12. pont, az Unió.

Erről asszociálhatnánk az Európai Unióval való viszony rendezésének szükségességére is. Érdekes, hogy egyes nyomtatott verziók a következő bővebb szöveget tartalmazták: „Unió, vagyis Erdélynek Magyarországgali egyesítése”. Ezen erkölcsi adósság XXI. századi rendezése volt a kettős állampolgárság, vagyis a határon túli magyarság kedvezményes honosításának megteremtése 2010-ben.

Az események későbbi menete ismert. A magyar szabadságharc példát mutatott a nagyvilágnak. A Habsburg-dinasztia semmibe vette ígéreteit és a magyar szabadság ellen támadott. És később legnagyobb jogtiprásként az aradi vértanúk között kivégezték azt a Kiss Ernőt is, aki nem is csatázott osztrák császári csapatok ellen, csak főképp délvidéki lázadókkal szemben harcolt a szuverén (császár-király által kinevezett!) magyar kormányt védve.

Az összes vértanú kivégzése justizmord volt, de Kiss Ernő esetében még saját logikájukat sem tartották be a császáriak. Az európai nagyhatalmak tétlenül szemlélték a szabadságharcot követő véres megtorlást, jóllehet a „nyugati értelmiség” józanul gondolkodó képviselői szavakban szolidárisak voltak a magyarsággal. A szabadságharc vérbe fojtását Ferenc József csak az orosz cár katonai támogatásával tudta véghez vinni.

1848 a legkisebb közös többszörös a magyarság történelmében. A fontolva haladó arisztokrata Széchenyitől a radikálisabb Kossuthon és a bölcs kompromisszumra törekvő Batthyányn keresztül a munkásmozgalmak későbbi emblémájává váló Táncsics Mihályig mindannyian a nemzet felemelkedéséért küzdöttek.

Tegyük hozzá, hogy a vallásszabadság deklarálása mellett a kereszténység mint alapvető közös érték is hozzájárult a nemzeti konszenzus megteremtéséhez. Ezt az összefogást kellene megőriznünk és továbbvinnünk a következő századok során. Ezért is kell méltó módon mindig megemlékeznünk az 1848-as forradalom és szabadságharc vívmányairól.

Amikor az adott időszakban egy magyar kormányzat nem a nemzeti érdekek mellett kardoskodott, mindig az a régi 48-as követelés erősödött fel: a kormány ne csak egy helytartótanács legyen! A multinacionális „integrációs szervezetekben” a magyarság határozott érdekképviselete és a tisztességtelen nyomásgyakorlással szembeni ellenállás ugyanis történeti alkotmányunk vívmányának tekinthető.

A szerző alkotmányjogász professzor

Borítókép: illusztráció (Fotó:MTI/Koszticsák Szilárd)

 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.