Ki döntheti el, mire van szükség a magyar gyermekek jóléte érdekében? A többségi támogatást élvező kormány vagy eurokraták a távoli Brüsszelből? Az Európai Bizottság úgy véli, bír olyan joghatósággal, amely lehetővé teszi számára, hogy eldöntse, mi áll a magyar gyermekek érdekében. Ezért döntött úgy, hogy az Európai Unió Bírósága elé citálja Magyarországot egy törvény miatt, amely minden médiafelületen megtiltja LMBTQ-anyagoknak gyermekeket célzó népszerűsítését. A magyar kormány azzal indokolta a törvényt, az megvédi a gyermekeket attól, hogy összezavaró propagandának legyenek kitéve. Kinyilvánította, hogy súlyosan aggasztja a gyermekkor szexualizálása. Illetékesek utaltak arra, hogy különösen meg akarják óvni a gyermekeket a transzgender ideológiától.
Az Európai Bizottság szintén azt állítja, hogy komolyan veszi a gyermekek védelmét, és kijelentette: az „abszolút elsőbbséget jelent az EU és tagállamai számára”. Ugyanakkor szerinte az elfogadott magyar törvény „olyan kikötéseket tartalmaz, amelyek nem igazolhatók ennek az alapvető érdeknek az elősegítésével, illetve aránytalanok a kinyilvánított cél eléréséhez”. A bizottság szerint a törvény megsértette az uniós alapjogokat, mert „olyan tartalmakat szemel ki és céloz meg, amelyek »a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nem megváltoztatását, valamint a homoszexualitást népszerűsítik, jelenítik meg« tizennyolc éven aluliak számára”. A bizottság valójában úgy véli: alapvető emberi jog, hogy a gyermekek olyan kiadványokhoz és anyagokhoz jussanak, amelyek népszerűsítik a transzgender ideológiát és a homoszexualitást. A magyar kormány ezzel szemben arra az álláspontra helyezkedik, hogy a bizottság felfogása szerinti emberi jogban megtestesülő értékek ellentétesek a saját morális szemléletével.
A nyugati média- és celebkultúra folyamatosan az emberi állapot kellős közepébe helyezi a szexualitást. Kulturális és oktatási intézmények magukévá tették ezt a felfogást, és abból indulnak ki, hogy a szexualitás a gyermekek identitásának lényegét jeleníti meg. Ebből következik a gyermekkor, illetve egyre inkább az iskolai tantervek szexualizációja is. Alighogy elfogadta az Országgyűlés a törvényt, az identitáspolitika mellett lándzsát törő eurokraták és európai parlamenti képviselők nyomban támadni kezdték. 2021 júniusában a bizottság erélyesen megfogalmazott levélben ismertette a jogszabállyal kapcsolatos kifogásait. 2021. július 7-én Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a tagállamok tanácsában elmondott beszédben bírálta a törvényt. Másnap az Európai Parlament elítélő határozatot fogadott el, jogi lépések megtételét sürgetve az unió részéről. Július 15-én a bizottság bejelentette a kötelezettségszegési eljárás megindítását Magyarországgal szemben. Később pedig – miután hónapokon át huzakodtak ezen – úgy döntött, hogy az Európai Unió Bírósága elé viszi az ügyet.