Az újraiparosítással párhuzamosan, jól megtervezett stratégia mentén az innovációs tevékenység is felpörgött, ennek pedig már számos mérhető eredménye látszik. Az elmúlt tíz év alatt a kutatói és fejlesztői munkahelyek száma megduplázódott Magyarországon, és ezzel a legnagyobb arányban nőtt az EU-ban. Eközben az innovációpolitika által elért vállalatok száma 2018 óta megháromszorozódott (háromezer fölé emelkedett).

Míg hazánkban a teljes K+F-ráfordítás 2016-ban 427 milliárd forint volt, ez az összeg 2022-re elérte a 920 milliárdot, amelynek mintegy kétharmada vállalati ráfordítás volt. Ez részben annak is köszönhető, hogy az itt levő multinacionális cégek a magyar munkaerőben rejlő potenciál és az állami szerződéskötési kritériumok miatt nem csak gyártósort telepítenek hazánkba. Vagyis a beruházásösztönző támogatások odaítélésekor vállalják a helyi egyetemmel való kapcsolatot és közös kutatás-fejlesztési projektek indítását.

Az egyetemekre költött állami források 2022-ben meghaladták az ezermilliárd forintot, megközelítve a GDP két százalékát. A modellváltó intézmények a rendelkezésükre bocsátott források felét csak szigorú teljesítményelvárások teljesítése esetén kapják kézhez. Ezen elvárások közül a legfontosabb, hogy képesek legyenek kiszolgálni régiójuk magas hozzáadott értéket és így magas bért fizetni képes munkaerőigényét, valamint hogy összekapcsolják az exportversenyképes multinacionális vállalatok és a hazai tulajdonú, jellemzően kreatív és innovatív kisvállalati szektort.

Ezt az eredményt ráadásul úgy sikerült elérni, hogy közben egyre élesebb nemzetközi verseny folyik a termelő beruházásokért. A HIPA által támogatott projektek jelentős része vagy az IMF definíciója szerinti high-tech szektorokba irányult vagy kifejezetten K+F-fókuszú volt. Ez a folyamat szorosan összefügg egyrészt a magyar ipar evolúciójával, másrészt a beruházásösztönzésben egyre hangsúlyosabban megjelenő horizontális és vertikális integráció szempontjaival.

Mindezek eredménye, hogy a régióban nálunk a legmagasabb a high-tech aránya az exportban. Ami az autógyártást illeti, napjainkban már semmiképp sem lehet pusztán összeszerelésről beszélni. Egyrészt azért, mert a high-tech üzemekben jól felkészült szakmunkások gyártják a gépkocsikat, másrészt pedig ipari-egyetemi együttműködések garmadája bizonyítja az ökoszisztéma fejlődését: a győri Audi Hungária szakemberei a Budapesti Műszaki Egyetemmel és a győri Széchenyi István Egyetemmel együttműködve mára négy egyetemi tanszéket is vezetnek. A kecskeméti Mercedes–Benz Hungária pedig szorosan összefonódott a Neumann János Egyetemmel.

Az innováció azonban nem áll meg az egyetem kapuinál: Európa legnagyobb és a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZone 8500 négyzetméteren épült fel. A kapcsolódó Tudományos és Innovációs Parkban létrejött egy olyan innovációs intézmény, ahol többek között a drónos járműkövetésre, az önvezető közlekedésre és egyéb fejlett technológiák kutatására nyílik lehetőség.

Kiváló példa a Bosch innovációs tevékenységének magyarországi bővítése is: napjainkra a vállalatnál itthon már több mint háromezer-ötszázan dolgoznak a kutatás-fejlesztési területen, és a cég évente mintegy százmilliárd forintot fektetett K+F-be. A vállalat 2022-ben adta át a hetvenmilliárd forintból megvalósult, 1800 újgenerációs munkahelyet teremtő Bosch Budapest innovációs campusát. Éppen csak átadták a létesítményt, a cég már be is jelentette a következő beruházását: a ZalaZone járműipari tesztpálya szomszédságában hozzák létre a Bosch kutató-fejlesztő és tesztcampust.
Nem csupán hazai, de világviszonylatban is említést érdemel a XXI. század egyik legmodernebb kutatóintézete, a szegedi ­ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont.

Fontos kiemelni, hogy a fejlődő ipar fejlődő szolgáltató szektorral jár együtt, hiszen a nemzetgazdaságon belül a különböző ágazatok nem függetlenek egymástól, hanem szorosan összekapcsolódnak, így az egyik szegmens fejlesztése húzza magával a többi terület teljesítményét is. Számításaink szerint az ipar által előállított bruttó hozzáadott érték növekedéséből ugyanolyan mértékben profitálnak a hazánkban működő iparvállalatok, mint a szolgáltató szektor szereplői. Emellett az iparpolitika révén létrejövő álláshelyek bérjövedelemhez juttatják a munkavállalókat, akik aztán ezt elköltik, többek között szolgáltatásokra. A háztartások hazai kibocsátásból származó fogyasztási kiadásainak a 80,2 százaléka a szolgáltató szektorban jelenik meg keresletként. Vagyis az iparban a bérkifizetésből létrejövő fogyasztásból is elsősorban a szolgáltatások profitálnak.

Az ipar támogatja hazánk exportképességét is: Magyarország a világ 14. legkomplexebb, leginkább exportképes gazdaságával büszkélkedhet az Observatory of Economic Complexity (OEC) szerint. Az exportált termékek esetében fontos kiemelni, hogy hazánkban EU-s összehasonlításban is kiemelten magas a high-tech termékek részaránya a feldolgozóipari exporton belül, megelőzve ezzel régiós versenytársainkat.

A magyar gazdaság- és iparstratégia – a nemzetközi folyamatokra figyelve, azokat megértve – helyezte középpontba az FDI-vonzást (a külföldi működőtőke-befektetéseket), annak horizontális és vertikális integrációját, valamint a K+F-fejlesztések fontosságát. A kormányzati stratégia kiegészül olyan pénzügyi és stratégiai segítségnyújtással, mint a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram vagy a Neumann János-program.

Habár figyelembe kell venni az egyes országok ipari szerkezetének sajátosságait,

Az út és a stratégia világos, végig kell rajta menni.

A szerzők a Makronóm Intézet elemzői

Borítókép: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. A kép a Mercedes új, teljesen elektromos SUV modellje, az EQB a sorozatgyártás megindítását bejelentő ünnepségén készült. (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)