A Magyarországon megvalósuló ipari beruházásokkal kapcsolatban több olyan vélemény is megjelent az utóbbi időben, amely hazánkat mint összeszerelő üzemet aposztrofálja. A kiragadott beruházások helyett valójában a teljes képet, vagyis az ipari ökoszisztémákat érdemes vizsgálni, ugyanis számos nemzetközi kutatás, de még a hazai példák is azt támasztják alá, hogy gyártás nélkül nincs innováció.
Széles körben hangoztatott kritika, hogy a magyar gazdaságstratégia csupán az összeszerelő üzemek hazánkba vonzására fókuszál a magas hozzáadott értékű munkahelyteremtés helyett. Az érvelés mögötti logika azonban rendkívül leegyszerűsítő, és nincs tekintettel az ipari ökoszisztémák valódi működésére.
Számos nemzetközileg elismert tanulmány és publikáció, köztük az EU Közös Kutatóközpontjának (JRC) jelentése és Thomas J. Duesterberg, a Hudson Intézet vezető gazdasági szaktekintélyének a Harvard Business Review-ban megjelent értekezése is elismeri: az ipari környezet megléte elengedhetetlen ahhoz, hogy innovációról lehessen beszélni. Nem túlzás kijelenteni: ahol megépül egy bonyolult terméket előállító gyártóüzem, ott előbb-utóbb – megfelelő feltételek és állami szerepvállalás mellett – törvényszerűen megjelennek a hozzá kapcsolódó innovációs, magasabb hozzáadott értékű munkahelyeknek.
Magyarországról ez az ipari környezet hiányzott 2010-ben, és ezért, ezzel összefüggésben hiányzott egymillió munkahely is, amely a fentebb leírtak szerint az innovációs munkahelyek előfeltétele. Első lépésként tehát Magyarországot kellett újraiparosítani, aminek kapcsán nem mellesleg egymillió új munkahely is létrejött: a hazai ipar 2010 óta a lengyel után a második legnagyobb növekedést érte el a régió nyolc országa közül. A célzott külföldi működőtőke-vonzásnak és innovációs rendszerfejlesztésnek köszönhetően ráadásul az elmúlt évtizedben leginkább – az IMF jelentése szerint is – a medium és high-tech ipar, valamint az ezzel járó ipari kultúra erősödött meg Magyarországon. Mára a hazai ipar a német és a dán iparral versenyezve a leginkább high-tech Európában, vagyis Magyarországon az egyik legmagasabb a high-tech aránya az iparon belül.
Az újraiparosítással párhuzamosan, jól megtervezett stratégia mentén az innovációs tevékenység is felpörgött, ennek pedig már számos mérhető eredménye látszik. Az elmúlt tíz év alatt a kutatói és fejlesztői munkahelyek száma megduplázódott Magyarországon, és ezzel a legnagyobb arányban nőtt az EU-ban. Eközben az innovációpolitika által elért vállalatok száma 2018 óta megháromszorozódott (háromezer fölé emelkedett).
Míg hazánkban a teljes K+F-ráfordítás 2016-ban 427 milliárd forint volt, ez az összeg 2022-re elérte a 920 milliárdot, amelynek mintegy kétharmada vállalati ráfordítás volt. Ez részben annak is köszönhető, hogy az itt levő multinacionális cégek a magyar munkaerőben rejlő potenciál és az állami szerződéskötési kritériumok miatt nem csak gyártósort telepítenek hazánkba. Vagyis a beruházásösztönző támogatások odaítélésekor vállalják a helyi egyetemmel való kapcsolatot és közös kutatás-fejlesztési projektek indítását.
Az egyetemekre költött állami források 2022-ben meghaladták az ezermilliárd forintot, megközelítve a GDP két százalékát. A modellváltó intézmények a rendelkezésükre bocsátott források felét csak szigorú teljesítményelvárások teljesítése esetén kapják kézhez. Ezen elvárások közül a legfontosabb, hogy képesek legyenek kiszolgálni régiójuk magas hozzáadott értéket és így magas bért fizetni képes munkaerőigényét, valamint hogy összekapcsolják az exportversenyképes multinacionális vállalatok és a hazai tulajdonú, jellemzően kreatív és innovatív kisvállalati szektort.
A HIPA, vagyis a magyar beruházásösztönző ügynökség közreműködésével bevont működőtőke-beruházások értéke 2023-ban hazánkban meghaladta a tizenhárommilliárd eurót, amely kétszerese a 2022-es, akkor rekordnak számító értéknek.
Ezt az eredményt ráadásul úgy sikerült elérni, hogy közben egyre élesebb nemzetközi verseny folyik a termelő beruházásokért. A HIPA által támogatott projektek jelentős része vagy az IMF definíciója szerinti high-tech szektorokba irányult vagy kifejezetten K+F-fókuszú volt. Ez a folyamat szorosan összefügg egyrészt a magyar ipar evolúciójával, másrészt a beruházásösztönzésben egyre hangsúlyosabban megjelenő horizontális és vertikális integráció szempontjaival.
Mindezek eredménye, hogy a régióban nálunk a legmagasabb a high-tech aránya az exportban. Ami az autógyártást illeti, napjainkban már semmiképp sem lehet pusztán összeszerelésről beszélni. Egyrészt azért, mert a high-tech üzemekben jól felkészült szakmunkások gyártják a gépkocsikat, másrészt pedig ipari-egyetemi együttműködések garmadája bizonyítja az ökoszisztéma fejlődését: a győri Audi Hungária szakemberei a Budapesti Műszaki Egyetemmel és a győri Széchenyi István Egyetemmel együttműködve mára négy egyetemi tanszéket is vezetnek. A kecskeméti Mercedes–Benz Hungária pedig szorosan összefonódott a Neumann János Egyetemmel.
Az innováció azonban nem áll meg az egyetem kapuinál: Európa legnagyobb és a világ egyik legkorszerűbb járműipari tesztpályája, a ZalaZone 8500 négyzetméteren épült fel. A kapcsolódó Tudományos és Innovációs Parkban létrejött egy olyan innovációs intézmény, ahol többek között a drónos járműkövetésre, az önvezető közlekedésre és egyéb fejlett technológiák kutatására nyílik lehetőség.
Kiváló példa a Bosch innovációs tevékenységének magyarországi bővítése is: napjainkra a vállalatnál itthon már több mint háromezer-ötszázan dolgoznak a kutatás-fejlesztési területen, és a cég évente mintegy százmilliárd forintot fektetett K+F-be. A vállalat 2022-ben adta át a hetvenmilliárd forintból megvalósult, 1800 újgenerációs munkahelyet teremtő Bosch Budapest innovációs campusát. Éppen csak átadták a létesítményt, a cég már be is jelentette a következő beruházását: a ZalaZone járműipari tesztpálya szomszédságában hozzák létre a Bosch kutató-fejlesztő és tesztcampust.
Nem csupán hazai, de világviszonylatban is említést érdemel a XXI. század egyik legmodernebb kutatóintézete, a szegedi ELI-ALPS Lézeres Kutatóközpont.
Jól mutatja a központ sikerét az ott dolgozó több mint száz kutató, a szakma pedig az intézményt a következő ötven év kulcsszereplőjének titulálta, egy lapon említve a NASA-val.
Fontos kiemelni, hogy a fejlődő ipar fejlődő szolgáltató szektorral jár együtt, hiszen a nemzetgazdaságon belül a különböző ágazatok nem függetlenek egymástól, hanem szorosan összekapcsolódnak, így az egyik szegmens fejlesztése húzza magával a többi terület teljesítményét is. Számításaink szerint az ipar által előállított bruttó hozzáadott érték növekedéséből ugyanolyan mértékben profitálnak a hazánkban működő iparvállalatok, mint a szolgáltató szektor szereplői. Emellett az iparpolitika révén létrejövő álláshelyek bérjövedelemhez juttatják a munkavállalókat, akik aztán ezt elköltik, többek között szolgáltatásokra. A háztartások hazai kibocsátásból származó fogyasztási kiadásainak a 80,2 százaléka a szolgáltató szektorban jelenik meg keresletként. Vagyis az iparban a bérkifizetésből létrejövő fogyasztásból is elsősorban a szolgáltatások profitálnak.
Az ipar támogatja hazánk exportképességét is: Magyarország a világ 14. legkomplexebb, leginkább exportképes gazdaságával büszkélkedhet az Observatory of Economic Complexity (OEC) szerint. Az exportált termékek esetében fontos kiemelni, hogy hazánkban EU-s összehasonlításban is kiemelten magas a high-tech termékek részaránya a feldolgozóipari exporton belül, megelőzve ezzel régiós versenytársainkat.
A magyar gazdaság- és iparstratégia – a nemzetközi folyamatokra figyelve, azokat megértve – helyezte középpontba az FDI-vonzást (a külföldi működőtőke-befektetéseket), annak horizontális és vertikális integrációját, valamint a K+F-fejlesztések fontosságát. A kormányzati stratégia kiegészül olyan pénzügyi és stratégiai segítségnyújtással, mint a Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram vagy a Neumann János-program.
Habár figyelembe kell venni az egyes országok ipari szerkezetének sajátosságait,
összességében megállapítható, hogy a fejlett gazdaságokban a nagy gyártási szektor szerepet játszik az innováció által vezérelt növekedésben: a kettő szorosan összefügg, mindegyik lépcsőfok a másikra épül, jelenleg pedig egy több évtizedes transzformációs folyamat közepén járunk.
Az út és a stratégia világos, végig kell rajta menni.
A szerzők a Makronóm Intézet elemzői
Borítókép: Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. A kép a Mercedes új, teljesen elektromos SUV modellje, az EQB a sorozatgyártás megindítását bejelentő ünnepségén készült. (Fotó: Világgazdaság/Kallus György)
