A 2023 őszén közreadott ChatGPT verziója nagy sikert aratott, de a válaszok között sokszor hallucinált, és ezt a újabb verzió is megtette csökkentő mértékben, így nem voltak alkalmasak megalapozott tudásnyerésre és információszerzésre. A 2024 májusában közreadott még újabb verzió azonban megmutatta, hogy ha az ember már a nyilvánosságban és a szellemi szektorokban elterjedt könyvre, tanulmányra és ezek szerzőire kérdez rá, akkor azt hiba nélkül prezentálni tudja.
A ChatGPT 2024 szeptemberében közreadott legújabb verziója azonban tovább csökkentette a maradék hibákat, és a művek megadása után a részletekre kérdezéssel gyakorlatilag kizárhatóvá vált a hallucinálás minimuma is.
Én ez utóbbi verziónál kezdtem rátérni a tudásbányászatra, és mint a tudásnyerés egy újonnan lehetővé tett módjaként kezdtem használni a ChatGPT-t. A kérdések sorozatával eleinte nagyobb tanulmányokat, később köteteket hoztam létre, alcímként mindig jelezve, hogy a kötet a ChatGPT-tudásbányászat terméke, és az Academia.edu tudósportálon magyarul és angolul is közreadtam. Az idén január 2-án újabb előrelépés történt, és a ChatGPT még újabb verziója is megjelent, és ez ugyan már borsosabb áron (havi százezer forintért), de ez is nagyságrendi javulást hozott. Az elmúlt hetekben ezzel a lehetőséggel három új kötetet állítottam össze, és megítélésem szerint ezek már nem maradnak el hagyományos tudományos gyűjtéssel évek alatt összeállított hasonló kötetektől. Feltettem ezeket az Univerzális Tudástárba is az Academia.edu portálon túl, hogy mindenki hozzáférhessen.
A tudásbányászat originálisan új ismeretet ugyan nem tud feltárni ezen az úton, de a világon szinte bárhol létrejött és publikált tudást azonban hitelesen prezentálni tudja. Ha szétnézek az egyetemi-tudományos szférában – ötven évemmel a hátam mögött –, akkor azt mondhatom, hogy a világ legtöbb egyetemén és kutatóintézetében a társadalomtudományok és a jogtudományok terén lényegében a professzorok és a kutatók nagy többsége használja már a mesterséges intelligenciát.
Az így frissen létrejött tudásbányászat az adott összefüggések egész világon elvégzett feltárásait a hagyományos tankönyvek szintjénél jóval magasabb szinten tudja prezentálni a diákok számára. És nem sok-sok hónap és évek munkájával, hanem napok és hetek munkájával. Ráadásul ebbe a ChatGPT révén a diákok is bevonhatók, hisz ezek a gyűjtések egyben tanulást is jelentenek a létrehozóik számára. Én például a tavaly májusa óta elkezdett tudásbányászatom harminc kötetéből rengeteget tanultam, amellett, hogy az Academia.edu portál visszajelzései szerint az angol és magyar, illetve más világnyelveken is feltett ilyen köteteimet már több ezren olvasták és töltötték le szerte a világon.
Mindezek alapján én úgy gondolom, hogy csak idő kérdése, hogy ez a tudásbányászati áttörés az egyetemi szférában nagy változásokat fog hozni, és ahol nem a gyakorlati készségek átadására irányul az egyetemi oktatás, hanem az elméleti jellegű információk átadására, ott jórészt meg lehet szüntetni a hagyományos, nagy oktatói gárdákkal folytatott képzést a társadalomtudományi és a jogi karokon.
Ez ugyanis csak azt legitimálja, hogy a heti néhány órás oktatáson túl az oktatók nehézkes módon könyvtárakba járva ismereteket gyűjtenek, és hosszú-hosszú hónapokon keresztül ezeket az összegyűjtött ismereteket tanulmányokba és könyvekbe rögzítik.
Ez alól húzza ki a szőnyeget az új tudásnyerési módszer, és közben jóval magasabb fokot biztosít. Az elméleti ismeretek átadását ezeken a szakokon kényelmesebb távoktatásban is meg lehetne oldani, és a féléves szemeszterekben két-három alkalommal elég lenne a személyes találkozó az egyetemi épületekben egy jóval kisebb oktatói gárdával. Azt, hogy ki lenne az, aki egyben originális összefüggések feltárását is végezni akarja igazi tudományos tevékenységgel – a tudásbányászaton túl –, azt erre irányuló ösztöndíjak segíthetnék, de maga az egyetemi oktatás a tudásbányászattal a mainál magasabb szinten is végezhető lenne.
Tehát mely egyetemi szakok jönnek ennél a reformnál számba? Én a szociológiai, a politológiai és a kommunikációs a szakokat sorolom ide első fázisban, a de a jogi karokon is az elméleti ismereteket átadó alkotmányjogi, jogelméleti, jogszociológiai, a kriminológiai és statisztikai tárgyakat el lehetne különíteni a jogászi pályákon ténylegesen használt magánjogi, büntetőjogi és eljárásjogi oktatástól. Továbbá a közigazgatásjogi (pénzügyi jogi), munkajogi tárgyak oktatásától, ahol nélkülözhetetlen a gyakorlati szeminárium a jogdogmatikai kategóriák megértéséhez. Az így leválasztott tárgyakat pedig egy központilag szervezett társadalomtudományi, alkotmányjogi és jogelméleti központ szervezésével tudatosan a tudásbányászatra alapozva lehetne oktatni, alapvetően távoktatásra építve ezt, és így kiadni e szakmák diplomáit.
A világban néhány év múlva ez a folyamat úgyis végbemegy, így esetleg sok érdeket is sértő javaslatom csak megelőzi ezeket.
A szerző professor emeritus
