Alapos elemzés után arra a megállapításra kell jutni, hogy a lassanként másfél éve folyó Magyar Péter-féle új ellenzékteremtés fő vonalaiban még mindig csak politikai blöff, és közvélemény-kutatási sikerei ellenére megmaradt egyszemélyes vállalkozásnak. Ezt eltakarhatták a múlt évi EP-választáson elért eredményei, mert ott a Tisza Párt a listás választási rendszer révén egyedül behúzhatta az Európai Parlamentbe az innen-onnan véletlenül összeszedett embereit, illetve jórészt ugyanezeket a szintén listás Fővárosi Közgyűlésbe is. Ezeket aztán azóta is rejtegeti, és elzárja a nyilvánosság elől, hisz semmilyen politikai arcélt nem tud velük megosztani tagolt politikai program híján.
Hogy ez nem véletlen, azt mutatták a bizalmi viszonyaiból kiszivárogtatott, titokban felvett felvételek is, ahol szűk kommunikációs köreiben egy őrjöngésre és azonnal agresszív támadásra hajlamos személyiség tárult fel, aki képtelen harmonikus kooperációra.
A jövő évi országgyűlési választásokon a versengés alapvetően a 106 egyéni választókerület jelöltjei között zajlik majd, ahol a Fidesznek már sok éve bevett és 55-60 százalékos győzelmeket elért képviselői vannak, és velük szemben Magyar Péter Tisza Pártja még egyetlen jelölttel sem rendelkezik.
A csak konfliktusra hajlamos személyisége révén pedig nem is nevezik meg ezeket a jövő év eleji kötelező bejelentés előtt, mert csak elrontanák az ő egyszemélyes kommunikációját a média előtt. Ám így a 40-42 listás mandátumon kívül esélytelen nagyobb frakciót alakítani az Országgyűlésben, nemhogy többséget szerezne ott.
Kormányváltást így minden magabiztosan hangoztatott politikai blöffje ellenére nem tud elérni, ám a mögé beállt és
már korábban is alkotmánypuccsot tervező balliberális jogászok ismét elkezdték hangoztatni ezeket a terveket. Így javaslom, hogy a biztonság kedvéért – és főként a kétharmados jobboldali országgyűlési többség birtokában, ami 2026 után elveszhet! – iktassuk be az alaptörvénybe egy kiegészítéssel az alkotmánypuccs megelőzése céljából a különleges alkotmányi rendet a mai különleges jogrend szabályai elé.
Ha ma nem is, de 2030-ban elképzelhető, hogy a különböző nehézségek miatt akkor bekövetkezhet a kormányváltás, és izgágább balos jogászok tényleg neki akarnak majd vágni egy alkotmánypuccsnak. Ha az alaptörvényben akkor már benne lenne a különleges alkotmányi rend szigorú szabályokkal, az megfontolásra intené a forrófejű jogászokat, ha meg nem, akkor hatékonyan át tudná tolni ideiglenesen a kormányhatalmat egy Alkotmányvédelmi Tanácsra, amíg az Országgyűlés egy új kormányt nem tudna választani.
Mint felelős állampolgárnak, hadd álljon itt magánfelvetésem, vitassuk meg a nyilvánosság előtt!
„Különleges alkotmányi rend, 48/A. cikk
Alkotmányvédelmi helyzet és Alkotmányvédelmi Tanács
Alkotmányvédelmi helyzet jön létre, ha az Országgyűlés egyszerű többségével megválasztott kormány olyan intézkedéseket hoz saját döntésével, vagy az Országgyűlés egyszerű többségének döntésével, melyek az alaptörvény szabályai szerint csak az Országgyűlés minősített többségével elfogadott szabályok alapján tehetők meg.
Az alkotmányvédelmi helyzet fennállásának megállapítását a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, vagy a legfőbb ügyész kezdeményezheti, és bármelyikük kezdeményezésére az alaptörvény erejénél fogva megalakul az Alkotmányvédelmi Tanács. E tanács tagjai közé tartozik a kezdeményezésre felsorolt közjogi tisztségviselőkön túl a Számvevőszék elnöke is.
A kezdeményezés után a tanács tagjai haladéktalanul összeülnek, és többségi szavazattal döntenek az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetéséről. Amennyiben a többség nem támogatja a kezdeményezést az alkotmányvédelmi helyzet fennállásáról, a tanács azonnal befejezi működését.
Az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetése után az alaptörvény erejénél fogva az Országgyűlés működése a felfüggesztés állapotába kerül, a kormány megbízatása megszűnik, és jogkörét ideiglenesen az Alkotmányvédelmi Tanács veszi át.
Az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 30. napon az Országgyűlés összeül és többségi szavazatával megválasztja az új miniszterelnököt.
Ha az Országgyűlés 15 napon belül nem tudja megválasztani a miniszterelnököt, akkor az Alkotmányvédelmi Tanács kitűzi az új országgyűlési választások időpontját úgy, hogy az nem eshet későbbi időpontra, mint az alkotmányvédelmi helyzet kihirdetésétől számított 90. nap.
Az alkotmányvédelmi helyzet és az Alkotmányvédelmi Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.”
A szerző professor emeritus
