Mint már bizonyára értesült róla, közérdekű adatigényléssel fordultunk a budavári önkormányzathoz a következő ügyekben:
1.: Vámos Ágnes, a tavalyi önkormányzati választásokon az ellenzék által támogatott jelölt, jelen pillanatban az önkormányzat oktatási és kulturális tanácsadója. A Vár szívében lakik egy önkormányzati lakásban.
Tudni szeretnénk, mekkora lakást bérel Vámos Ágnes? A bérleményért milyen címen és mennyi bérleti díjat fizet? Hogyan jutott hozzá ehhez a bérleményhez? (Nyugodtan térjenek ki válaszukban az úgynevezett „trükkökre”!)
Vámos Ágnesnek üzlete is van a Várban. Tudni szeretnénk, az üzlethelyiségért mennyi bérleti díjat fizet?
2.: Bakró-Nagy Ferenc az önt támogató, balliberális Index című internetes portál főmunkatársa. Egy önkormányzat által nemrégiben tökéletesen felújított önkormányzati lakásban lakik.
Tudni szeretnénk, Bakró-Nagy Ferenc milyen körülmények között jutott hozzá önkormányzati bérleményéhez? Mekkora lakást bérel, és ezért mennyit fizet havonta, milyen címen?
3.: Tamási Miklós, a Soros-féle CEU Open Society Archives vezetője volt, ő hozta létre a Fortepant. A budai Vár szívében lakik, néhány száz méterre a Miniszterelnökségtől.
Tudni szeretnénk, hogyan jutott hozzá az önkormányzati lakáshoz? Mekkora a bérleménye, és ezért havonta mekkora bérleti díjat fizet, milyen címen?
4. Diósdi László, 1986-ban Rózsa Ferenc-díjjal kitüntetett baloldali újságíró, az ön nagy támogatója, a kampány alatt a várnegyed suttogó propagandájának vezéralakja, ahogy háta mögött hívják, a „vár öreg komcsija”. A budai Várban lakik, a vár szívében, alig néhány száz méterre a Miniszterelnökségtől. Tudni szeretnénk, hogyan jutott hozzá az önkormányzati lakáshoz? Mekkora lakást bérel, és ezért mennyi bérleti díjat fizet, milyen címen?
5.: Baráth Etele egykori szocialista országgyűlési képviselő, a baloldali kormányokban államtitkár, majd miniszter.
Az ő esetében arra vagyunk leginkább kíváncsiak, miképpen jutott hozzá egy műemléki épülethez a budai Várban? Látni szeretnénk az ezt lehetővé tévő egykori szerződéseket, különös tekintettel arra, hogy a budai Várban azért nem lehetett a lakásokat megvásárolni a rendszerváltás után, mert műemléki védettség alatt álltak, állnak. Baráth Etelének ez mégis sikerült, tudni szeretnénk, hogyan.
S ennek kapcsán azt is szeretnénk tudni, hogy a törvényi tiltás ellenére bizonyos műemlék épületek hogyan kerültek mégis magántulajdonba? Ki döntötte el, hogy ezekbe az épületekbe kik költözhetnek, ilyen módon azonnal megtízszerezve a vagyonukat?
Szeretnénk tudni azt is, hogy ezekben a folyamatokban milyen része volt az ön édesanyjának, aki a tanácsrendszertől egészen a rendszerváltásig a kerület legnagyobb hatalmú és legnagyobb befolyással bíró jegyzője volt?
Várjuk a közérdekű adatok mielőbbi kiadását.
A következő névsorral majd azután jelentkezünk, ha ezt megkaptuk.
Végezetül még egy kérdés: a rendszerváltás óta, vagyis harminc éve a budai Várban mindenki egységesen annyi bérleti díjat fizetett bérleményéért, amennyi az önkormányzat által hozott rendeletben szerepelt.
Nem volt különbség jobb- és baloldali bérlő között. Önök immáron egy éve, hazug gazember „újságírók” segítségével elindítottak egy aljas kampányt, amellyel azt a látszatot keltették, mintha jobboldali közszereplők más elbírálás alá estek volna, mint a többi lakó. Ön pedig be is jelentette, hogy felül fogják vizsgálni a bérleti díjakat. A kérdés: csak az enyémet és a többi jobboldaliét, vagy az ön tanácsadójáét, Vámos Ágnesét és a többi baloldali közszereplő és újságíró bérleti díját is?
Izgatottan várjuk válaszaikat!
