BigTech-diktatúra Trump ellen

A volt elnök elhallgattatása alkotmányellenes és meggyalázza az alapító atyák örökségét.

Donald Trump a G20 csúcstalálkozóján Buenos Airesben 2018. november 30-án MTI/EPA/Lukas Coch Fotó: Lukas Coch Forrás: MTI/EPA/Lukas Coch

Ahogy Orwell 1984 című regényében a Gondolatrendőrség tiltotta a szabad gondolkodást a domináns pártideológia mindent felülmúló érvényesítése érdekében, ugyanezen célzattal és kísérteties hasonlósággal tiltja és korlátozza az amerikai patrióták megnyilvánulásait, de legfőképpen Donald Trump megszólalási jogát a mostani balliberális amerikai elit. Ez az elit a BigTech óriáscégek segítségével, a Gondolatrendőrséggel karöltve, Amerikában immár rendszeresen közbelép szinte minden alkalommal, amikor a nemzeti oldal Trump vezetésével kifejezésre szeretné juttatni a gondolatait.

Pedig nem kell sokat kutatni, hogy rátaláljunk a szólásszabadság (freedom of speech) és a szabad véleménynyilvánítás (freedom of expression) alkotmányos megfogalmazására mindjárt az első alkotmánykiegészítő passzusban: „a kongresszus nem hozhat olyan törvényt, amely bármely módon korlátozná a szólás- és véleményszabadságot (abridging free speech) az Egyesült Államokban”. Ebben a kitételben az is magában foglaltatik, hogy a kongresszus nem nézheti tétlenül, ha bármely intézmény, politikai erő vagy médiahatalom megpróbálná cenzúrázni vagy elhallgattatni a demokratikusan megválasztott politikai pártok bármelyikét, nem beszélve annak vezetőjéről, ez esetben a volt elnökről. Amit tehát a BigTech és a demokraták jelenleg művelnek, az nem kevesebb, mint alkotmánysértő és jogfosztó magatartás. Teljesen mindegy, hogy mire hivatkoznak. De ami még ennél is felháborítóbb, hogy az amerikai kongresszus a jelenlegi demokrata vezetés alatt tolerálja mindezt.

A Facebookot felügyelő, látszólag független testületben – amely május 5-én úgy döntött, hogy fenntartja Trump tiltását – mind­össze öt amerikai található, a többi felügyelőtagot más országokból szelektálták a bizottságba. Az életrajzokból hamar kiderül, hogy ezek szinte mindegyike nyílt társadalom párti vagy liberális elkötelezettségű „szakértő”, de leginkább mindkettő. Értjük az ellentmondást, ugye?

Nyílt társadalom kontra véleményszabadság-korlátozás. Enyhén szólva összeegyeztethetetlen értékek és elvek! De hát a Soroshoz köthető alapítványokról és civil szervezetekről már jó ideje tudjuk, hogy se nem nyíltak, se nem transzparensek. Szabadságeszméik csak addig terjednek, amíg az ő elveikkel nem megy szembe senki.

A Facebook felügyelő testületének tagjai között ott ül egy magyar is, a 72 éves Sajó András, aki – mily meglepő! – a CEU professzora, sőt a CEU jogi karának alapító dékánja, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Sajót rá­adásul 2008-tól az Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává nevezték ki. A többi felügyelőbizottsági tagot illetően pedig olyan országok „szakértői” is szerepelnek köztük, akik valószínűleg még hírből sem ismerik a szólás­szabadságot: Pakisztán, Ghána, Jemen és Kenya állampolgárai.

Ezzel kapcsolatban tehát nem is kell többet mondani. Döntésük gyáva, demokrácia- és alkotmányellenes, valamint szégyenletes. A felügyeleti testület tagjai fizetett alkalmazottak, a Facebook pedig egy 130 millió dolláros bizalmi tulajdon létrehozásával indította el ennek a „független” bizottságnak a működését. Tagjait Mark Zuckerberg úr csuklóból csicskáztathatja (amennyiben kedve úgy diktálja), így az egész felügyeleti szerv minden, csak nem független, létezése pedig gyakorlatilag egy bohózat.

A tiltás és a cenzúra mindig az éppen uralkodó politikai elit egyik fontos eszköze volt a történelem során. Gondoljunk csak a számos betiltott könyvre, amelynek megismerése „károsan” érinthette a lakosságot az éppen regnáló hatalom szerint: Bovaryné, Tamás bátya kunyhója, a Korán, a Mein Kampf, a Gulag-szigetcsoport, a Sátáni versek, a Dekameron, Luther tézisei, Kopernikusz gondolatai vagy a Lady Chatterley szeretője. Szégyenletes módon a balliberális háttérhatalom és a demokrata vezetés is a tiltás ezen eszközével él, amitől az alapító atyák forognak a sírjukban. Május 5-én a Facebook grémiuma tehát meghozta döntését, fenntartják Trump tiltását, illetve annak végső sorsát Zuckerbergre bízzák. Márpedig ez olyan, mint egeret a macskára bízni.

Magyarországon a protestantizmus visszaszorítására vezették be az első cenzúraintézkedéseket a XVI. században. Később a Habsburg-ház alkalmazott cenzúrát a magyar sajtóval szemben. 1848. március 15-én az egyik legfontosabb forradalmi követelés a szabad sajtó megteremtése és a cenzúra eltörlése volt. Ez azonban csak a kiegyezés után valósulhatott meg. A szocialista diktatúrában hazánkban 1948 és 1989 között totális politikai cenzúra működött, amelyhez hasonlót most Trump esetében látunk.

Amerika éppen ezért ma már az abszurditások országa. Korábban példamutató társadalom és a szabadság hazája volt. Ma se nem példamutató, se nem szabad. Mindez a liberális demokraták lelkén szárad. És ugyanez elmondható Nyugat-Európa országairól is. Orbán Viktor helyesen nevezte őket nemrég liberális nem demokráciáknak. Vajon meddig folytatható ez a szabadságjogokat lábbal tipró mentalitás és visszaélés? A BigTech óriásokat egyértelműen szét kell darabolni, mint ahogy anno az AT&T telefonvállalat is erre a sorsra jutott a monopóliumjogokkal történő visszaélései miatt. Úgyhogy nem lenne precedens nélküli a hatalmuk megkurtítása. De mi ez a fülsiketítő csend a legfelsőbb bíróság részéről? Amely testület véleményére és közbeavatkozására a szabad gondolkodású amerikaiak ilyenkor joggal számítanak?

Trump válaszlépésre készül, követői nagyon várják az új, általa felügyelt közösségi oldalt, amely készülőben van. A volt elnök időközben már tett lépéseket annak érdekében, hogy kommunikációs igényét fenntartsa választói­val. Új blogot hozott létre saját internetes oldalán május 4-én, amelynek címe: „Donald J. Trump íróasztaláról” (From the desk of Donald J. Trump). A balliberális média azonnal kritikus szavakkal illette ezt a próbálkozást, mondván, hogy ez mindössze egy weboldal, amely Trump már eddig is ismert megszólalásait teszi közzé, valamint adományokat gyűjt a tervezett új közösségi oldalának létrehozására.

A csörte tehát folytatódik a volt elnök és a modern kori marxista gondolatrendőrség között Amerikában. A Nagy Testvér (BigTech) közben tobzódik a hatalomittas élvezettől, hogy magához ragadta az irányítást, ami a közbeszéd alakítását illeti, míg a magukat demokratának tartó vezetők ezt hallgatólagosan jóváhagyják.

Valójában bíróság előtt kellene felelniük tetteikért, akik ebben a zsarnoki és autoriter hatalmi játékban szerepet vállalnak – politikusoknak és cégvezetőknek egyaránt. A Trump-szavazók és a szabadságjogokat fontosnak tartó amerikai állampolgárok várják a legfelsőbb bíróság álláspontját, az FBI fellépését és az amerikai törvényhozás hazánkban is unalomig ismételgetett „fékek és egyensúlyok” rendszerének remélt alkalmazását.

A szerző volt amerikai köztisztviselő, publicista

A borítóképen: Donald Trump a G20 csúcstalálkozóján Buenos Airesben 2018. november 30-án.

Fotó: MTI/EPA/Lukas Coch