Állításom végtelenül egyszerű: amennyiben Soros György, a közismert irgalmas szamaritánius és hálózata már átvette vagy nemsokára átveszi az Európai Unió vezető szervei felett az irányítást, akkor valóban kérdésessé válik, hogy van-e helyünk az európai nemzetközi szervezetben.
A Soros-hálózat ugyanis egyértelműen, világosan és közvetlenül az Orbán-kormány és rajta keresztül Magyarország megleckéztetésére tör, amelynek végeredményeként egy „visszautasíthatatlan ajánlattal” fog élni hazánknak: vagy úgy cselekszünk, ahogyan az ő globalista körei elvárják, vagy pedig ellehetetlenítenek bennünket. Egyfelől megpróbálják megvonni a pénzügyi támogatásokat Magyarországtól, másfelől jogi-bírósági eszközökkel meg akarnak fosztani egyenlő jogainktól az unión belül.
Ez pedig nem jelentene mást, mint nemzeti szuverenitásunk elvesztését. Vagyis mindennek az elvesztését. De a nagy kérdés: ott tartunk-e már, hogy Soros György és hálózata irányítja az uniót?
Úgy látom, ennek a küszöbéhez érkeztünk Soros György legutóbbi nyilatkozatával. Ennek előzménye, hogy az Európai Bíróság helytadott az Európai Bizottság keresetének, s jogsértőnek, az európai értékekkel szembemenőnek minősítette a 2017-es felsőoktatási törvényt, mely megsemmisítette a Soros nevéhez köthető Közép-európai Egyetem (CEU) indokolatlan, kivételes státusát Magyarországon.
Soros a döntés feletti örömében átlépett egy határt, és kifejtette: „Az Európai Bíróság döntése, miszerint Magyarország megsérti az európai jogot, az Európai Unió alapértékeinek győzelme.” És levonja a következtetést: „Felszólítom az EU-t, hogy indítson próbapert Magyarországgal szemben!” S miután tudjuk, Sorosnak mik a céljai, ez a jogi szankciók mellett egyértelműen azt jelentené, hogy jogállamisági feltételekre hivatkozva először vonnának meg uniós pénzügyi támogatást egy tagországtól. Ez nyilvánvalóan egy ország megszégyenítése és megalázása lenne. Ebbe semmilyen körülmények között nem mehetünk bele.
De a kérdésemre adott válasz: Soros végtelenül arrogáns, gátlástalan és pökhendi megfogalmazása nem véletlen. Ugyanis ez a megszólalás, hogy ő felszólítja az egész uniót szőröstül-bőröstül, vagyis egyszerűen ráparancsol az unió vezetőire, hogy támadják le jogi eszközökkel Magyarországot, nem lehet megalapozatlan – nem is az. Soros pontosan tudja, hogy mit mondhat és mit nem: ha nem lenne abban a helyzetben, hogy ilyen arrogáns módon utasítsa a brüsszeli bürokratákat, akkor nem is tenné meg, mert nevetségessé válna. De azzá vált? Megszólalt bárki is a brüsszeli bábuk közül, hogy kikérik maguknak ezt a hangot? Hogy hogy képzeli ezt a parancsolgató stílust, hogy ki ő, aki ezt így megengedi magának? Ugye nem? Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, Charles Michel, az Európai Tanács elnöke, David Sassoli, az Európai Parlament elnöke – bocsánat – kussol. És a nemzetközi média is kussol. És mindenki kussol Brüsszelben és az európai fővárosokban. És a függetlenobjektív média is kussol.
És csend van, nyomorult csend az európai fősodratban.
Mire utal ez?
Arra, hogy Soros vérlázító kijelentése egy hosszú folyamat végeredménye. Ez a folyamat arról szólt az elmúlt években-évtizedekben, hogy a Soros-hálózat fokról fokra, lépésről lépésre, intézményről intézményre körbefonta az uniót, behatolt azokba informális módon, a személyes kapcsolatokon keresztül, s átvette vagy átveszi azok irányítását.
Csak utalásszerűen: a DC Leaks nevű hírportálnak köszönhetően 2017-ben nyilvánosságra került a Soroshoz köthető European Policy Institute egy belső jelentése arról, hogy az akkor 751 EP-képviselőből 226 nevezhető Soros emberének, akik megbízhatóan végrehajtják azt, ami a nyílt társadalom víziójának elfogadásából következik. Bár azóta, 2019-ben választások voltak, ám a helyzet inkább még rosszabbodhatott, hiszen jól láthatjuk, hogy ma már a valaha kereszténydemokrata-konzervatív néppárt soraiban is megjelentek a fősodrathoz kötődő nézetek, sőt vélhetően már többségbe is kerültek, amire világosan utal, hogy a néppárti frakció egyre gyakrabban szavaz együtt a baloldali-balliberális frakciókkal, a zöldekkel, liberálisokkal, szociáldemokratákkal. Következésképpen a Soros-hálózat emberei masszívan jelen vannak az Európai Parlamentben, melynek következményeképpen a parlament ma már nem egy vitatkozó testület, hanem a globalista-liberális fősodor szószólója, az ennek nemet mondó képviselők és frakciók pedig kisebbségbe szorultak.
A Soros-hálózat emberei ott vannak a Soros által 2007-ben alapított, Páneurópában (vagyis az Európai Egyesült Államokban) hívő Külkapcsolatok Európai Tanácsában, mely agytrösztben jelen vannak az unió volt és mai funkcionáriusai, befolyásos politikusok, nemzetközi szervezetek volt vagy mai vezetői, médiumok vezetői és így tovább. Ez a „hivatalos” unió mellett egy párhuzamosan működő testület, mely egyfajta mélyunióként működik. Különösen aggasztó, hogy ebben a testületben a lista szerint Magyarországot többek között maga Soros György és fia, Alexander képviseli. De a magyar tagok között ott találjuk a nagy hírű Bajnai Gordont is, aki szintén a Soros-hálózat szerves és integráns tagja.
A Soros-hálózat emberei megjelentek a különféle európai bírósági és ügyészségi szervezetekben, így többek között az emberi jogok Strasbourgban székelő bíróságában, a megalakult Európai Ügyészség élére pedig az a Laura Codruța Kövesi került, aki köztudottan Soros György emberének számít. De – és ez a szép – az Európai Bíróság főtanácsnokai között is ott vannak a Soros-hálózat tagjai, így nem csodálkozhatunk azon, ha a Magyarországgal kapcsolatos ítéletek sorra-rendre az Orbán-kormánnyal mennek szembe. A Soros-hálózat agytrösztjei, alapítványai, lobbicsoportjai, álcivil NGO-i állandó nyomást alatt tartják a bizottságot, ismét csak informálisan, az intézményeken belül. Korábbi információk szerint a Soros Györgyhöz köthető, hivatalosan is bejelentett lobbisták évi ötvenkét alkalommal találkoznak a bizottság tagjaival, ami nem kevesebb, mint heti egy találkozó. Ez minőségében tulajdonképpen munkakapcsolat, másként mondva, nem formális, nem látható és nem ellenőrizhető informális kapcsolatrendszer. Más szóval: hálózat.
Érdemes emlékeztetni ebben a körben Gerald Knausra, akinek „munkásságát” lapunk több részben mutatta be. Knaus, aki Soros egyik legfontosabb embere, a European Stability Initiative (Európai Stabilitási Kezdeményezés) vezetője, gyakran találkozik bizottsági biztosokkal. Csodálatos kép, amelyen Josep Borrell külügyi biztos vállát fogja át egy 2019-es találkozójukon: láthatóan szívélyes viszonyt ápol a két úriember.
De figyelemre méltó például a berlini, szintén a Soros-hálózat részeként működő Liberties nevű szerveződés, amelyik most éppen a bizottság elnökére helyezett nyomást. Követelik, hogy tegyen azonnali és határozott lépéseket Orbán Viktorral és Magyarországgal szemben. A Liberties kifogásolta, hogy Orbán Věra Jourová menesztésére szólította fel Von der Leyent. Ellenlépésként azt követelik Von der Leyen asszonytól, hogy Magyarországgal szemben azonnali hatállyal indítson olyan jogállamisági mechanizmust, amely az EP forgatókönyvét követné, valamint állítsák le az uniós pénzek kifizetését, és ami még ennél is szebb: azt is követelik, hogy rakják ki a Fideszt az Európai Néppártból. (Donáth Anna momentumos EP-képviselő Jourovával való szoros kapcsolatáról ehelyütt nem kell külön is szólnom.)
De, és még egyszer visszatérve az elejére: ha valóban megtörténik vagy már megtörtént a Soros-hálózat hatalomátvétele, és ha ez már nem az Európai Unió, hanem Soros György és a globális hálózat uniója, akkor tényleg érdemes lenne keresni magunknak valami jobb helyet a világon.
Semmi sem örök és semmi sem változtathatatlan. Ne féljünk!
A szerző politológus, az Alapjogokért Központ kutatási tanácsadója
