Számolunk és védünk

Az elmúlt két évben öt százalék körüli ütemben bővült az éves magyar gazdasági teljesítmény.

Fotó: Balogh Zoltán Forrás: MTI

Miközben számos bizonytalansági tényező övezi a hazai gazdasági folyamatokat, minden okunk megvan az optimizmusra: erős a bázis – az elmúlt két évben öt százalék körüli ütemben bővült az éves magyar gazdasági teljesítmény, a GDP és az idei első negyedéves növekedési adat is pluszban zárt –, a statisztikai mélypont elérése után pedig a nyáron már elindulhat a kilábalás. A gazdaság talpra állása egyre inkább érezhető lesz. Nagy valószínűséggel visszaesés lesz idén, ám ennek mértéke moderált sávban – a kormány mellett a Nemzetközi Valutaalap is háromszázalékos recesszióval kalkulál – maradhat.

Bár számos, hatalmas magyarországi visszaesést előrejelző elemzés látott napvilágot, az elmúlt években jól tervezett a Pénzügyminisztérium (PM), bejöttek a szaktárca várakozásai. Talán nem véletlenül. Ugyanis amiket a PM mond, alátámasztott számokra, folyamatokra épül: napi szintű adatbázis áll rendelkezésre többek között az országban működő online kasszákról, adott a rálátás lehetősége az ekáer-regisztráción keresztül a fuvarozásra, a logisztikára, továbbá az áruszállítás adataira is. És ehhez hozzátehetjük a vámstatisztika számait. Szó se róla, a járvány még beleszólhat mindebbe, ám a nemrég módosított, 2020-ra vonatkozó 3,8 százalékos GDP-arányos költségvetési deficit kellő teret biztosít a kormánynak újabb esetleges intézkedések meghozatalára. De ha ennél is magasabb lesz a hiány, akkor sem kell kétségbe esni, hiszen olyan beruházásokat hajt végre vagy finanszíroz az állam, amelyek újraépítik a gazdaságot, a következő években a lendület visszanyerését szolgálják. Ez egyébként nem hungarikum, osztani lehet ebben a témában az Európai Bizottság véleményét: az uniós testület mind az államadósságban, mind pedig a költségvetési hiányban megengedőbb ebben az évben.

De nézzük, mit hoz a jövő!

Immár hatodik alkalommal készült el korán a központi költségvetési törvényjavaslat. Jogos az a felvetés, hogy a mostani rendkívüli helyzetben nem lett volna-e indokolt ezzel őszig várni. Csakhogy az elmúlt öt évben olyan versenyelőnyt gyűjtött össze az állam a magyar gazdaság szereplői számára, amelyet nem érdemes feladni. Mit is jelent ez? A kiszámíthatóság és a tervezhetőség sokkal hamarabb jelenik meg minden gazdasági szereplő, a vállalkozások, a háztartások, de a magánszemélyek számára is, mint más országokban. Közben minden jel szerint egyszerűsödik is a büdzsé: rövidebb, tömörebb a technikai formátuma, a korábbiakhoz képest a szerkezete is átláthatóbb. Persze fontosabb ennél a tartalom: a jövő évi költségvetés a gazdaságvédelem költségvetése lesz, miután a koronavírus okozta gazdasági sokk hatásai még itt maradnak velünk. Több ezer milliárd forint jut egészségbiztosítási és járvány elleni védekezésre, csakúgy, mint gazdaságvédelemre. Konkrétan: a munkahelyek védelmére és az állások újrateremtésére, továbbá beruházások ösztönzésére, közútfejlesztésre, karbantartásra, az innovációs támogatásokra. S ha rendkívüli helyzet lépne fel, a költségvetés – amely nagyságrendileg az éves gazdasági teljesítmény fél százalékát teszi félre – jelentős tartalékkal is bír.

Természetesen számolni lehet az uniós mentőcsomaggal is, azonban sok még a bizonytalanság, és az Európai Bizottság csak a fő vonalakat ismertette. Remélhetőleg nem az a logika marad Brüsszelben, hogy a szegényebb országok kárára csoportosítják majd át a forrásokat a tehetősebb országok irányába. A jelek szerint a francia–olasz–spanyol triónak szánt pénzeső érkezik az unió fővárosából, míg a közép-európai országok, leszámítva Lengyelországot, a sor végére kerülhetnek.

Akárhogyan is alakul, Magyarország a járványveszély kiváló kezelése után a gazdasági forgatókönyvek kezelésében is sikeresebb lehet, mint más országok. Erre építve adott a lehetőség arra is, hogy gyorsabban „épüljön vissza” a gazdasági növekedés, mint másutt.

A szerző a Figyelő főszerkesztő-helyettese