Lebuktatta Karácsonyt az elemző

Tavaly Budapest bevételei harmadával nőttek, mégsincs pénz semmire.

2024. 05. 10. 8:04
Budapest, 2024. április 24.
Tóth József (MSZP), a XIII. kerület polgármestere (b), Karácsony Gergely fõpolgármester (b2) és Számadó Tamás fõjegyzõ (b3) a Fõvárosi Közgyûlés ülésén a Városházán 2024. április 24-én.
MTI/Bruzák Noémi
Fotó: MTI/Bruzák Noémi
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tavaly Budapest bevételei harmadával nőttek – hangsúlyozta Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gazdasági és versenyképességi kutatóintézetének munkatársa a közösségi oldalán. Mint jelezte, az április 24-i fővárosi közgyűlés elfogadta a fővárosi önkormányzat beszámolóját a 2023. évi költségvetésről, amiből már tényként láthatjuk a város anyagi helyzetét: a tavalyi teljes költségvetési bevétel 389 milliárd forint volt, 98 milliárd forinttal, azaz harmadával (33,7 százalékkal) nőtt a 2022. évihez viszonyítva.

Ebből a közhatalmi, azaz az adóbevételek 269,5 milliárd forintot tettek ki, 36 százalékkal, 71 milliárd forinttal emelkedtek. Ezen belül a sokat emlegetett iparűzési adóbevétel 265 milliárd forint volt, hetvenmilliárd forinttal, szintén 36 százalékkal magasabb, mint előző évben. Ha az iparűzési adó és az államtól kapott működési támogatás összegéből kivonjuk a szolidaritási adót, akkor éppen 269 milliárd forint egyenleget kapunk, ami szintén hetvenmilliárd forinttal (35 százalékkal) nagyobb, mint 2022-ben volt ugyanez az egyenleg

– hangsúlyozta Szalai Piroska.

Az elemző felteszi a kínzó kérdést:

hogyan lehet, hogy egy ilyen bevételnövekedés mellett sincs pénze az önkormányzatnak semmire?

Ha a múlt évet nem a 2022. évvel, hanem Tarlós István utolsó évével, 2019-cel vetjük össze, akkor is kimondhatjuk, hogy a bevételek jelentősen növekedtek, akkora mértékben, hogy nem volt reálérték-csökkenés. 2019–2023 között az infláció együttesen 46,2 százalék volt. Az iparűzési adó kétharmadával, 62 százalékkal, a működési támogatás pedig a felével, ötven százalékkal nőtt. Ha az iparűzési adó és a működési támogatás összegének a szolidaritási hozzájárulással csökkentett egyenlegét vizsgáljuk, akkor is 47 százalékos emelkedést tudunk kimutatni, tehát a négyéves növekedés nagyobb volt, mint az ebben az időben átélt infláció. Tarlós István tudott a város a pénzéből számos fejlesztést finanszírozni, Karácsony Gergely pedig nem – állapította meg Szalai Piroska.

Hangsúlyozta, hogy Szentkirályi Alexandra a programjában ezért szerepelteti külön pontként, hogy a városházi korrupciót és a pazarló budapesti bürokráciát fel kell számolni.

Kiemelte, hogy a Fidesz főpogármester-jelöltje a tervei szerint felállít a fővárosban egy pénzügyi ellenőrző szervet, véget vet a luxuskifizető-helyeknek, és felszámolja a felesleges tanácsadói állásokat.

 

Borítókép: Karácsony Gergely a Fővárosi Közgyűlés ülésén (Fotó: MTI/Bruzák Noémi)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.