De a két ország gazdasági szerkezete is merőben eltérő. 

 Ahogyan nálunk is, úgy Romániában is jelentős állami bér- és minimálbér-emelések történtek az elmúlt években, mind nominális, mind reálértékben: náluk 2010 óta 86,6 százalékkal növekedtek a nettó reál átlagkeresetek, míg Magyarországon 69,3 százalékkal. A román reálbérek növekedése mögött azonban nagy részben az áll, hogy 2010 és 2024 között 5,5-szörösére emelkedett a minimálbér összege, miközben a munkavállalók több mint egynegyede épp minimálbéren foglalkoztatott, szemben a hazai öt százalékkal (mintegy 250 ezer fő). 

Romániában nemcsak a minimálbéresek, hanem a szegények aránya is magasabb. Míg 2023-ban a román társadalom 32 százaléka volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés kockázatának, addig hazánkban ez az érték 19,7 százalék volt – náluk az uniós átlag fölötti, nálunk az alatti mértékű a szegények aránya. Romániában érdemben nagyobb a jövedelmi egyenlőtlenség is: az S80/S20 index (amely megmutatja, hogy a társadalom felső húsz százalékának a jövedelme hányszorosa a társadalom alsó húsz százaléka jövedelmének) értéke Romániában 5,83, hazánkban pedig 4,47 

A szegénységet hazánk azzal csökkentette sikeresen, hogy (fogyasztás, azaz felélés helyett) munkaalapúvá (termelés, azaz értékteremtés) tette a gazdaságát. 

Tehát keleti szomszédunknál széles tömegek nem részesülnek a gazdasági növekedésből, mivel be sem lépnek a munkapiacra.

A két gazdaság nemzetközi versenyképességében is jelentős különbségek látszanak. Magyarország GDP-arányos termékkivitele 70 százalék körüli, melyből közel 15 százalékot high-tech termékek tesznek ki, amely a nemzetközi versenyképességi jelentésekben is kiemelkedő mértékűnek számít. Romániá­ban a GDP-arányos termékexport 27 százalék körül volt 2023-ban, amelyből kevesebb, mint kilenc százalék volt high-tech típusú.

A GDP-arányos kutatás-fejlesztési kiadás Romániában 2022-ben 0,46 százalék volt – azaz alacsony mértékű a befektetés a jövő iparágaiba és a magas hozzáadott értékű tevékenységekbe –, nálunk közel háromszor akkora, 1,39 százalék. A World Intellectual Property Organization által készített komplex mutatószám, 

Az IMD versenyképességi indexében az elmúlt öt évben minden esetben megelőztük Romániát. A 2023-as indexben vizsgált húsz mutatóból 14-ben voltunk jobbak, például a befektetésekben, a munkaerőpiac állapotában, az adópolitikában, az üzleti szabályozásban és finanszírozásban, az általános és tudományos infrastruktúrában, vagy éppen az oktatásban, az egészségügyben és a környezeti állapotban.

Egy kevésbé versenyképes gazdaság versenyképes életszínvonalat is csak korlátozottan kínálhat – ebben is látványosak a különbségek a két ország között. 2023-ban a román népesség 15,4 százaléka olyan lakásban élt, ahol nem volt beltéri vécé, 14,2 százaléka pedig olyan lakásban, amely nem rendelkezett zuhanyzóval vagy káddal. Magyarországon egyik mutató sem éri el a két százalékot. Romániában 46,4 százalék nem tudna fedezni egy váratlan kiadást, Magyarországon ugyanakkor 31,5 százalék. A születéskor egészségesen várható élettartam hazánkban 62,5 év, Romániában csaknem öt évvel alacsonyabb, 57,8 év.

A román gazdaság versenyképességét általában is rontja a feketegazdaság nagysága. Óriási eredmény, hogy Magyarországon a be nem szedett áfabevételek trendszerű csökkenése figyelhető meg 2013 óta, ennek aránya a 2013-as 25 százalék feletti szintről 2021-re 4,4 százalékra olvadt. Romániában ezzel szemben a be nem szedett áfabevételek aránya 36,7 százalékot tett ki 2021-ben, ami messze a legmagasabb érték az EU-ban.

Az emberhez méltó élet jellemzőit persze csak felszínesen lehet körüljárni, de talán így is meg tudjuk válaszolni, hogy e két, nagyjából azonos egy főre jutó GDP-vel és bérszínvonallal rendelkező ország közül melyiket választanánk lakóhelyül. Azt, amelyikben jobb élni. És 

Az írásunkban bemutatott adatok alapján nem lepődhetünk meg, hogy a gyors GDP-növekedés ellenére a románok az életszínvonalról a lábukkal szavaztak, mert a hasonló egy főre jutó gazdasági teljesítmény ellenére a valóságban az életszínvonal és az elégedettség mértéke Romániában és Magyarországon össze sem hasonlítható. Talán ennek is köszönhető, hogy

A szerző nemzetgazdasági miniszter