Nemzeti kötelességünk tudományos nagyjainkra emlékezni

Hazánk számos tudományos nagyságot adott a világnak az elmúlt évszázadok alatt. Magyarország tudományos sikereire pedig nemzeti kötelesség emlékeznünk. Épp ezen emlékezés és tudatosítás okán született meg a Magyar Brand Kulturális Egyesület szervezésében, az Alapjogokért Központ védnöksége és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat támogatásával a Marslakók – Magyar Tudósok és Nobel-díjasok nevet viselő vándorkiállítás, amit Budapest után később az európai és az amerikai közönség is láthat majd.

Fotó: Havran Zoltán

Annak idején rengeteg magyar tudós került abba a helyzetbe, hogy el kellett hagynia az országot. Nagyszerű elméinek egy jelentős része pedig éppen az Amerikai Egyesült Államokat választotta, ráadásul tette ezt egy kulcsfontosságú történelmi pillanatban. A második világháború idején ugyanis mindennél nagyobb szükség volt olyan tudományos elmékre, mint amilyen például Teller Ede fizikus is volt. Furcsa nyelvük és talán még furcsább gondolkodásmódjuk okán ezeket a magyar lángelméket csak marslakókként emlegették az amerikai tudományos élet szereplői. 

A magyar tudósok és nemzeti sikerei kiköltöztek az utcára
 Fotó: Havran Zoltán

Nem véletlen tehát, hogy nagyjaink eredményeit és életútját bemutató, a Magyar Brand Kulturális Egyesület szervezésében, az Alapjogokért Központ védnöksége és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat támogatásával szervezett vándorkiállítás is a Marslakók – Magyar Tudósok és Nobel-díjasok nevet kapta. 

Az esemény megnyitóján többször elhangzott, hogy nem is lehetne jobb formában bemutatni tudományos kiválóságainkat és munkájukat, mint egy utcán is megtekinthető kiállítás formájában, hiszen így nemcsak a budapestiek, de a külföldi turisták is képet kaphatnak a magyar sikerekről. 

Szánthó Miklós: Magyarországra Nobel-díjasok tucatjai és még legalább ezer év vár

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója megnyitóbeszédében elmondta: A kiállítás augusztus 19-én jó ütemérzékkel köti össze a magyar tudósok és államalapító királyunk nagyságát. Számos Nobel-díjasunk külföldi kényszerkarrierje mutatja meg leginkább a határokat és akadályokat nem ismerő magyar nemzet sikerét – fogalmazott Szánthó.

Nemzeti nagyjaink közül hála istennek legtöbben idehaza tettek, kutattak vagy harcoltak a hazáért, sokaknak azonban az emigráció jutott csak. Jellemzően akkor, amikor valamilyen birodalom próbált meg minket magába olvasztani, de tudósaink teljesítményével éppen fordított arányosan, szerencsére kevesebb mint több sikerrel. Ami pedig nem öl meg, az megerősít.

– emelte ki Szánthó Miklós.

Szánthó egyúttal emlékeztetett rá, az egyik Nobel-díjasunknak, Kertész Imrének igaza volt, amikor azt mondta: a magyar nép mérhetetlen szenvedés árán mérhetetlen tudásra tett szert.

Képzeljük el, hogy mennyi tudományos és politikai siker jutott volna osztályrészül nekünk, ha a történelmünkben nem a szenvedés, hanem a béke és a biztonság játszik főszerepet – fogalmazott a főigazgató.

Éppen hogy hősökkel, de nagyon sokszor háborús hősökkel, vagy háború elől menekülő tudósokkal tarkított múltunk miatt tudjuk értékelni a háborúmentes létet. Most ismét békére és biztonságra vágyunk, és tudjuk, ebben amerikai barátaink velünk vannak

– emelte ki Szánthó.

A főigazgató szerint István király, ahogy más nagy államférfijaink, Nagy Lajostól Széchenyin át Bethlen Istvánig tudták, ahhoz, hogy hassunk, alkossunk, gyarapítsunk és a haza fényre derüljön, nemcsak békére és biztonságra, de a hit és tudás egyensúlyára is szükség van.

Szánthó szerint amikor a hit és tudomány egyensúlya megbomlik a világban, annak tragédia a vége, amelyet mindkettő egyaránt megszenved.

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója 
Fotó: Havran Zoltán

Az Alapjogokért Központ főigazgatója beszédében idézte Koszorús Ferenc ezredest, a magyar zsidóság 1944-es megmentőjét, aki emlékirataiban azt írta: „A bajok forrását ott találjunk meg, ahol és amikor ki merték mondani az Isten tagadását. A bajok ott és akkor váltak zülléssé és az emberiség vesztébe rohanásává, ahol és amikor intézményesítették isten tagadását.”

Sajnos ma is van olyan, aki rosszat jónak maszkírozza, aki a nagyotmondást tervként kommunikálja, aki a hazugságot utólag igazságként magyarázza, és akit bizony csak azért nem lehet hazaárulással vádolni, mert a vezetéknevén túlmenően semmi sem utal arra, hogy Magyarország lenne a hazája

– emelte ki Szánthó.

A főigazgató szerint egy politikusnak, tudósnak ma az igazság utáni korszakban az igazság és a haza képviselete a feladata. Annak a képviselete, hogy a tudás Isten ajándéka, hogy a népeknek határokat szabott, hogy férfinak és nőknek teremtette őket és a béke jó.

Ha ezen az úton járunk és egyszerre tekintünk királyainkra és marslakóinkra – Szent Istvánra és Karikó Katalinra –, akkor nemcsak a haza, de világ is fényre derül, Magyarországra pedig Nobel-díjasok tucatjai és még legalább ezer év vár

– zárta beszédét Szánthó Miklós. 

Gulyás Balázs: A tehetség felkarolása nemzeti felelősség

Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és a kiállítás kurátora megnyitóbeszédében hangsúlyozta: az itt felvonultatott kivételes magyar elmék közös vonása, hogy munkájukkal mindannyian komoly hatást gyakoroltak környezetükre és a világra. Gulyás szerint ennek az egyik legfontosabb aspektusa, hogy eredményeik nemcsak a tudomány határait tágították, de a gazdasági, társadalmi és a kulturális gazdagodás lehetőségét is megteremtették. 

Új technológiákat, életmentő orvosi eljárásokat, az emberek mindennapjait megkönnyítő találmányokat hoztak létre, miközben új gondolkodásmódot kínáltak a világ megértéséhez. Munkájuk pedig már életükben túlmutatott a tudomány szigorúan vett határain, és azóta is az élet számos területén éreztetik hatásukat

– fogalmazott a HUN-REN elnöke. 

Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke beszédet mond a kiállítás megnyitóján 
 Fotó: Havran Zoltán

Gulyás szerint a Kárpát-medence mindig is a rendkívüli tehetségek bölcsője volt, különösen a tudomány és a művészetek terén. 

A múlt példái és a nemzeti értékeink megerősítenek minket abban, hogy ma is rendelkezünk azzal a szellemi tartalékkal, ami elődeinket világraszóló eredmények elérésére sarkallta – fogalmazott a kutatási hálózat elnöke. 

Meggyőződésünk, hogy a jövő sikereihez a múlt példáiból is erőt meríthetünk, és az itt bemutatott életutak iránytűként szolgálhatnak mindannyiunk számára. Ez arra is emlékeztet minket, hogy a tehetség felkarolása, a kutatás feltételeinek a biztosítása egy nemzet, egy ország felelőssége

– hangsúlyozta Gulyás. 

Robert Palladino: Ez az Egyesült Államok és Magyarország legjobb oldala 

Robert Palladino, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is felszólalt a kiállítás megnyitóján. A diplomata hangsúlyozta: megtiszteltetés az Egyesült Államokat és Donald Trump kormányát képviselni ezen a kiállításon. 

A Marslakók – Magyar Tudósok és Nobel-díjasok kiállítás több mint Magyarország múltja előtti tisztelgés. Ez bizonyíték arra, hogy a magyar zsenialitás és az amerikai lehetőségek együttesen hogyan változtatták meg a világot. A marslakók olyan magyarok voltak, akiknek tehetsége olyan kivételes volt, hogy az emberek viccelődtek, hogy biztos a Marsról jöttek. De a zsenialitásukat az Egyesült Államokban tudták leginkább kamatoztatni – emelte ki az ügyvivő. 

Neumann János, a számítástechnika atyja, Teller Ede, aki átalakította a modern fizikát, Wigner Jenő, akinek Nobel-díjas munkája a kvantummechanikában segített biztosítani Amerika vezető szerepét a tudományban, mind ilyenek. Az örökség pedig folytatódik

– fogalmazott az ügyvivő. 

Robert Palladino, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője beszédet mond a megnyitón 
Fotó: Havran Zoltán

Palladino egyúttal hangsúlyozta, hogy a magyar hozzájárulások az amerikai intézményekkel, laboratóriumokkal és innovációval való együttműködés révén globális hatást gyakorolnak. 

Ezért büszkén jelentem ma be a magyar–amerikai Fulbright bizottság és a HUN-REN közötti új partnerséget

– emelte ki Palladino. 

A diplomata beszámolója szerint az együttműködés keretében magyar tudósok fognak Amerikába utazni és amerikai kutatók érkeznek majd Magyarországra már idén ősszel. 

Ez Amerika legjobb oldala, egy nemzet, amely üdvözli a tehetséget, jutalmazza az érdemeket és világszerte élen jár a felfedezések terén. Ez pedig Magyarország legjobb oldala is, egy ország, amelynek tudósai messze súlycsoportjuk fölött teljesítenek, eredményeik pedig generációkon át visszhangzanak

– fogalmazott Palladino. Az ügyvivő emlékeztetett: „Hamarosan 250 éves lesz az Egyesült Államok, és emlékeznünk kell rá, hogy erőink nemcsak történelmünkbőlm de előre vivő partnerségeinkből is származnak.” 

Lapunk ennek kapcsán megkérdezte az ügyvivőt, hogy hogyan látja a jövőbeni együttműködéseket. 

„Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország egy újjászületést tapasztal meg Donald Trump és Orbán Viktor közeli kapcsolatának hála. Ennek köszönhetően rengeteg olyan terület van, ahol összhangba került a két ország, és közös érdekeink is vannak. A kereskedelmi együttműködések, a gazdasági együttműködések mind ilyenek, azonban ami fontos: látunk egy összhangot az értékek tekintetében is. Rengeteg olyan érték van, amit mind a két nép nagyra értékel. Osztozunk a szuverenitás iránti elköteleződésben, a családok védelmében, a határok védelmének a fontosságában és persze a béke támogatásában is. Ennek van egy szociális és egy kulturális hozadéka – mint amilyen ez a kiállítás is –, ezen a téren pedig szintén egy újjászületést láthatunk. Ma új bejelentést is tettünk egy kutatói együttműködésről. Donald Trump és az amerikai emberek nagyon nagyra értékelik Magyarországot és a magyar embereket, így optimista vagyok abban a tekintetben, hogy a kulturális együttműködések is új lendületet kapnak majd, ezen pedig már most is dolgozunk, hiszen nemrég közvetlen repülőjárat indult Budapestről az Egyesült Államokba. Ez egy kulcsfontosságú lépés a két nép egymáshoz való közelebb hozása szempontjából.” 

A Marslakók – Magyar Tudósok és Nobel-díjasok című vándorkiállítás megtekinthető a Vörösmarty téren. A tervek szerint Budapestről később európai nagyvárosokba és az Egyesült Államokba is elviszik majd az installációt.