Nemzeti kötelességünk tudományos nagyjainkra emlékezni

Hazánk számos tudományos nagyságot adott a világnak az elmúlt évszázadok alatt. Magyarország tudományos sikereire pedig nemzeti kötelesség emlékeznünk. Épp ezen emlékezés és tudatosítás okán született meg a Magyar Brand Kulturális Egyesület szervezésében, az Alapjogokért Központ védnöksége és a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat támogatásával a Marslakók – Magyar Tudósok és Nobel-díjasok nevet viselő vándorkiállítás, amit Budapest után később az európai és az amerikai közönség is láthat majd.

Fotó: Havran Zoltán

Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ főigazgatója 
Fotó: Havran Zoltán

Az Alapjogokért Központ főigazgatója beszédében idézte Koszorús Ferenc ezredest, a magyar zsidóság 1944-es megmentőjét, aki emlékirataiban azt írta: „A bajok forrását ott találjunk meg, ahol és amikor ki merték mondani az Isten tagadását. A bajok ott és akkor váltak zülléssé és az emberiség vesztébe rohanásává, ahol és amikor intézményesítették isten tagadását.”

Sajnos ma is van olyan, aki rosszat jónak maszkírozza, aki a nagyotmondást tervként kommunikálja, aki a hazugságot utólag igazságként magyarázza, és akit bizony csak azért nem lehet hazaárulással vádolni, mert a vezetéknevén túlmenően semmi sem utal arra, hogy Magyarország lenne a hazája

– emelte ki Szánthó.

A főigazgató szerint egy politikusnak, tudósnak ma az igazság utáni korszakban az igazság és a haza képviselete a feladata. Annak a képviselete, hogy a tudás Isten ajándéka, hogy a népeknek határokat szabott, hogy férfinak és nőknek teremtette őket és a béke jó.

Ha ezen az úton járunk és egyszerre tekintünk királyainkra és marslakóinkra – Szent Istvánra és Karikó Katalinra –, akkor nemcsak a haza, de világ is fényre derül, Magyarországra pedig Nobel-díjasok tucatjai és még legalább ezer év vár

– zárta beszédét Szánthó Miklós. 

Gulyás Balázs: A tehetség felkarolása nemzeti felelősség

Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke és a kiállítás kurátora megnyitóbeszédében hangsúlyozta: az itt felvonultatott kivételes magyar elmék közös vonása, hogy munkájukkal mindannyian komoly hatást gyakoroltak környezetükre és a világra. Gulyás szerint ennek az egyik legfontosabb aspektusa, hogy eredményeik nemcsak a tudomány határait tágították, de a gazdasági, társadalmi és a kulturális gazdagodás lehetőségét is megteremtették. 

Új technológiákat, életmentő orvosi eljárásokat, az emberek mindennapjait megkönnyítő találmányokat hoztak létre, miközben új gondolkodásmódot kínáltak a világ megértéséhez. Munkájuk pedig már életükben túlmutatott a tudomány szigorúan vett határain, és azóta is az élet számos területén éreztetik hatásukat

– fogalmazott a HUN-REN elnöke. 

Gulyás Balázs, a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat elnöke beszédet mond a kiállítás megnyitóján 
 Fotó: Havran Zoltán

Gulyás szerint a Kárpát-medence mindig is a rendkívüli tehetségek bölcsője volt, különösen a tudomány és a művészetek terén. 

A múlt példái és a nemzeti értékeink megerősítenek minket abban, hogy ma is rendelkezünk azzal a szellemi tartalékkal, ami elődeinket világraszóló eredmények elérésére sarkallta – fogalmazott a kutatási hálózat elnöke. 

Meggyőződésünk, hogy a jövő sikereihez a múlt példáiból is erőt meríthetünk, és az itt bemutatott életutak iránytűként szolgálhatnak mindannyiunk számára. Ez arra is emlékeztet minket, hogy a tehetség felkarolása, a kutatás feltételeinek a biztosítása egy nemzet, egy ország felelőssége

– hangsúlyozta Gulyás. 

Robert Palladino: Ez az Egyesült Államok és Magyarország legjobb oldala 

Robert Palladino, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője is felszólalt a kiállítás megnyitóján. A diplomata hangsúlyozta: megtiszteltetés az Egyesült Államokat és Donald Trump kormányát képviselni ezen a kiállításon. 

A Marslakók – Magyar Tudósok és Nobel-díjasok kiállítás több mint Magyarország múltja előtti tisztelgés. Ez bizonyíték arra, hogy a magyar zsenialitás és az amerikai lehetőségek együttesen hogyan változtatták meg a világot. A marslakók olyan magyarok voltak, akiknek tehetsége olyan kivételes volt, hogy az emberek viccelődtek, hogy biztos a Marsról jöttek. De a zsenialitásukat az Egyesült Államokban tudták leginkább kamatoztatni – emelte ki az ügyvivő. 

Neumann János, a számítástechnika atyja, Teller Ede, aki átalakította a modern fizikát, Wigner Jenő, akinek Nobel-díjas munkája a kvantummechanikában segített biztosítani Amerika vezető szerepét a tudományban, mind ilyenek. Az örökség pedig folytatódik

– fogalmazott az ügyvivő. 

Robert Palladino, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövetségének ideiglenes ügyvivője beszédet mond a megnyitón 
Fotó: Havran Zoltán

Palladino egyúttal hangsúlyozta, hogy a magyar hozzájárulások az amerikai intézményekkel, laboratóriumokkal és innovációval való együttműködés révén globális hatást gyakorolnak. 

Ezért büszkén jelentem ma be a magyar–amerikai Fulbright bizottság és a HUN-REN közötti új partnerséget

– emelte ki Palladino. 

A diplomata beszámolója szerint az együttműködés keretében magyar tudósok fognak Amerikába utazni és amerikai kutatók érkeznek majd Magyarországra már idén ősszel. 

Ez Amerika legjobb oldala, egy nemzet, amely üdvözli a tehetséget, jutalmazza az érdemeket és világszerte élen jár a felfedezések terén. Ez pedig Magyarország legjobb oldala is, egy ország, amelynek tudósai messze súlycsoportjuk fölött teljesítenek, eredményeik pedig generációkon át visszhangzanak

– fogalmazott Palladino. Az ügyvivő emlékeztetett: „Hamarosan 250 éves lesz az Egyesült Államok, és emlékeznünk kell rá, hogy erőink nemcsak történelmünkbőlm de előre vivő partnerségeinkből is származnak.” 

Lapunk ennek kapcsán megkérdezte az ügyvivőt, hogy hogyan látja a jövőbeni együttműködéseket. 

„Az Amerikai Egyesült Államok és Magyarország egy újjászületést tapasztal meg Donald Trump és Orbán Viktor közeli kapcsolatának hála. Ennek köszönhetően rengeteg olyan terület van, ahol összhangba került a két ország, és közös érdekeink is vannak. A kereskedelmi együttműködések, a gazdasági együttműködések mind ilyenek, azonban ami fontos: látunk egy összhangot az értékek tekintetében is. Rengeteg olyan érték van, amit mind a két nép nagyra értékel. Osztozunk a szuverenitás iránti elköteleződésben, a családok védelmében, a határok védelmének a fontosságában és persze a béke támogatásában is. Ennek van egy szociális és egy kulturális hozadéka – mint amilyen ez a kiállítás is –, ezen a téren pedig szintén egy újjászületést láthatunk. Ma új bejelentést is tettünk egy kutatói együttműködésről. Donald Trump és az amerikai emberek nagyon nagyra értékelik Magyarországot és a magyar embereket, így optimista vagyok abban a tekintetben, hogy a kulturális együttműködések is új lendületet kapnak majd, ezen pedig már most is dolgozunk, hiszen nemrég közvetlen repülőjárat indult Budapestről az Egyesült Államokba. Ez egy kulcsfontosságú lépés a két nép egymáshoz való közelebb hozása szempontjából.” 

A Marslakók – Magyar Tudósok és Nobel-díjasok című vándorkiállítás megtekinthető a Vörösmarty téren. A tervek szerint Budapestről később európai nagyvárosokba és az Egyesült Államokba is elviszik majd az installációt.