Joseph Ratzinger az új római pápa

Joseph Ratzinger német bíborost választotta pápának tegnap esti, negyedik szavazásán a konklávé. A Vatikánban tízezrek várták, hogy felszálljon a fehér füst a Sixtus-kápolna kéményéből. Ez bekövetkezett, ami azt jelenti, hogy rövid idő alatt sikerült megválasztani a 265. egyházfőt Szent Péter trónján.

Hírösszefoglaló
2005. 04. 19. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Habemus papam! Van pápánk! – jelentette be Jorge Arturo Medina Estevez korelnök chilei bíboros a Vatikánban tegnap este. Az előzetesen emlegetett legesélyesebb jelöltet, Joseph Ratzinger német bíborost választották meg az új pápának. Joseph Ratzinger trónra lépésekor a XVI. Benedek nevet vette fel. A név áldottat jelent, és az élet szentségére utal, mintegy ellentételezéseként annak, hogy a német Ratzingert „páncélbíborosnak” nevezték. A diplomata pápának nevezett XV. Benedek rövid ideig, 1914 és 1922 között, az első világháború vérengzésének árnyékában irányította a római katolikus egyházat.
A tegnap délelőtti két forduló eredménytelen volt, miután fél tizenegy körül nem szállt fel a fehér füst, majd délben fekete füstöt lehetett látni. A két forduló szavazócéduláit ugyanis egyszerre égették el a szavazási periódus végeztével. Az olasz sajtó rendre tévesen jelentette már az első két eseménynél is a füst színét, ráadásul a fekete fellegek is először világosszürkének látszódnak, mikor előtörnek a kéményből. A téren várakozó zarándokok közül minden alkalommal sokan hitték azt, hogy megvan az új pápa, s a zavart csak fokozta, hogy a tegnap délben esedékes „füstjelzés” egybeesett a hagyományos harangozással is. Mindezek után este sem akarták sokan elhinni, hogy valóban megválasztották az új pápát. A néhány perces késéssel megszólaló harangszó azonban eloszlatta a kételyeket, és a téren összesereglő zarándokokat látható örömmel töltötte el.
*
Több mint százezer ember előtt osztott áldást az új pápa, XVI. Benedek. Ezt a nevet választotta Joseph Ratzinger, aki az egyház történetének nyolcadik német pápája. Röviddel este háromnegyed hét előtt jelent meg a Szent Péter-bazilika erkélyén, s az összesereglett rómaiakat üdvözölve – a pápa egyben Róma püspöke is – elődje, II. János Pál érdemeit méltatta, akit újólag „nagy pápának” nevezett. Hangsúlyozta, hogy ő is alázatos szolgája lesz egyházának. Mint fogalmazott, a „nagy pápa után a bíborosok megválasztottak, hogy az Úr szőlőskertjében munkálkodjak”. A 78 éves Ratzinger (április 16-án ünnepelte születésnapját), eddig a hittani kongregáció vezetője és a bíborosi testület dékánja volt, az elhunyt Karol Wojtyla egyik legközelebbi munkatársa. A XVI. Benedek nevet választotta magának, ami jelzés lehet, milyen irányvonalat kíván képviselni a katolikus egyház életében.
XVI. Benedek pápa urbi et orbi – a városnak, Rómának és a világnak – áldást osztott, majd este hét óra előtt a tömeg üdvrivalgása közepette bevonult a bazilikába. Ratzinger az éjszakát a Szent Márta-házban töltötte a többi pápaválasztó bíborossal együtt, és ma hálaadó misét tart a Vatikánban.
Ratzinger bíboros a pápaválasztás nagy esélyesének számított a neokonzervatív erők vezéreként, de ellenzéke, a reformpárti erők valószínűleg megosztottságuk révén nem tudtak megfelelő jelölttel előállni, így már a negyedik választási fordulóban eldőlt, ki legyen a pápa személye.
A katolikus egyház hagyományai csupán az első lépéseket szabták meg az újonnan megválasztott pápa számára, a továbbiakban az egyházfő túlnyomórészt maga dönti el, mit tesz. A megszabott kezdő lépések közül elsőként egy régóta alkalmazott szertartás zajlott le a vatikáni Sixtus-kápolnában: a bíborosi testület dékánja vagy helyettese megkérdezte a megválasztottat, hogy elfogadja-e a bíborosok döntését. Mivel ezúttal a bíborosi testület dékánját, a német Joseph Ratzinger bíborost választották meg Szent Péter trónjára, helyettese, az olasz Angelo Sodano tette fel a kötelező kérdéseket. Ezután az új pápa a Sixtus-kápolna oltáránál imádkozott, majd elvonult „a könnyek szobájába”, ahol egy kis ideig magára maradhatott a benne viharzó érzésekkel. Itt öltötte fel pápai díszruháját is.
Az egyházfőt néhány nappal megválasztása után iktatják be ünnepélyesen a hivatalába. Korábban szabályozás volt a koronázás, de I. János Pál szakított néhány hagyománnyal; lemondott a tiaráról, a pápai hármas koronáról és arról, hogy pompázatos hordozható trónuson (sedia gestatoria) vigyék be a pápai palotába. Az új szentatya ezután kijelöli a római kúria kongregációinak vezetőit. Ha kívánja, kinevezhet újakat, hiszen a régiek a pápa személyének változásakor kötelesek felajánlani lemondásukat. Ám ha az új pápa úgy dönt, a régieket is megerősítheti hivatalukban.
A tegnapi olasz lapok értékelése szerint a kardinálisok két táborra oszlottak, Joseph Ratzinger német bíboros támogatóira és a megosztott ellenzékére. A Repubblica című olasz lap szerint a Ratzinger-hívek közel félszáz voksot hozhattak, míg az ellentábor csaknem 40 szavazata a reformpárti jelöltek között megoszlott. A római lap – amelyet az MTI idéz – Ratzinger támogatói között említi Erdő Péter esztergom–budapesti érseket is.



Ember tervez, Isten végez. Mivel II. János Pál pápa 26 évig volt a katolikus egyház feje, a bíborosok inkább egy idős utódot szeretnének választani, hogy amolyan „átmeneti” pápaként felkészítse az egyházat egy újabb hosszú pápaságra – vélik újságírók és szakértők. A jelenség nem először történik meg az egyház történetében. IX. Piusz pápa 32 éven át volt az egyház feje, s 1878-as halálakor ugyanez járt a bíborosok fejében. Mindössze 36 órát töltöttek a konklávén, s utódjául a nagykamarást, Gioacchini Peccit választották. A perugiai érsek 68 éves és igen beteges volt. Mikor a konklávé döntésre jutott, épp ebédelt Róma városa – köztük a lebonyolításért felelős személyek is –, így a fehér füstöt nem vették észre. A dolgukat végzett bíborosok így a várt ünneplő tömeg helyett bezárva maradtak a kápolnában, és hiába zörgették az ajtót belülről, azt senki nem hallotta meg. Maradt a fizikai erő, s néhány erős testalkatú bíborosnak sikerült is résnyire kinyitnia a kaput. Itt ki tudott bújni a bíborosi kollégium dékánhelyettese, akinek be kellett jelentenie hivatalosan a sikeres választást. A szertartásmester azonban szintén ebédelt, s még a harangozók sem voltak a helyükön, így a bíboros saját kezébe vette az ügyet. Egyedül kiment a Szent Péter-bazilika erkélyére, és szertartásosan elkiáltotta magát: Habemus papam! – Van pápánk! Hangja azonban olyan gyenge volt, hogy senki nem hallotta meg. Így visszatért a bazilikába, s egy ott talált jó hangú szertartóval elismételtette a kijelentést, akitől értesült a katolikus világ az új pápa megválasztásáról. Aki utána 25 évig uralkodott XIII. Leó néven. (S. L. S.)

Vezércikk a 7. oldalon

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.