Budapest mellett Bécs, Berlin, Róma és Prága is elutasította az Izrael elleni brüsszeli szankciós tervet

Újabb szankciócsomagot terjesztett elő az Európai Bizottság Izrael ellen, amely két izraeli minisztert, telepeseket, valamint a terrorszervezetként nyilvántartott Hamászt érintené. A brüsszeli javaslat részeként az Izraellel kötött társulási megállapodás egyes kereskedelmi fejezeteit is felfüggesztenék, ezzel az ország elveszítené a korábbi kedvezményes hozzáférést az uniós piachoz.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Fotó: Sebastien Bozon Forrás: AFP

A bizottság számításai szerint a lépés az Izraelből származó teljes uniós import 37 százalékát érintené, ami 2024-ben 15,9 milliárd eurót tett ki. Ez mintegy 5,8 milliárd eurónyi árut jelentene, írta az Origo.

Bezalel Szmotrics izraeli pénzügyminiszter (Fotó: AFP/ Menahem Kahana)

A tervek szerint Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter és Bezalel Szmotrics pénzügyminiszter uniós beutazási tilalmat kapna, vagyonukat befagyasztanák, és tíz magas rangú Hamász-tag is szankciós listára kerülne.

Izrael határozott választ ígér

Gideon Száár izraeli külügyminiszter az X közösségi oldalon reagált a brüsszeli bejelentésre. 

Mint írta: „Az Izrael elleni lépések Európa saját érdekeit fogják károsítani.” Hozzátette, országa megfelelő választ fog adni a fenyegetésekre.

Forrás: Képernyőkép

A bizottság ugyanakkor jelezte: a holokauszt emlékét ápoló intézmények, így a Jad Vasem támogatása, valamint az antiszemitizmus elleni programok továbbra is megkapják a szükséges uniós forrásokat. A felfüggesztés a 2025–2027 közötti támogatási időszak egyes projektjeit érintené, összesen mintegy 20 millió euró értékben.

Megosztott uniós álláspont

A javaslat elfogadása azonban erősen kérdéses, mivel több tagállam – köztük Ausztria, Németország, Magyarország, Olaszország és Csehország – határozottan ellenezte a brüsszeli elképzelést. 

Berlin hivatalosan egyelőre nem alakított ki végleges álláspontot, de kormányszóvivője hangsúlyozta: Németország Izrael-politikájában nem történt alapvető változás.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke éves, az unió helyzetéről szóló beszédét tartja az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén (Fotó: AFP/Sebastien Bozon)

Az Európai Parlament ezzel szemben támogatóbbnak mutatkozott. Több képviselő már korábban bírálta az uniós vezetést a gázai humanitárius helyzet kezelésének hiánya miatt. Ursula von der Leyen elnök szigorúbb hangvételű strasbourgi felszólalása és a mostani javaslat részben ennek a nyomásnak a következményeként értelmezhető.

Borítókép: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke (Fotó: AFP/Sebastien Bozon)