Vörös és fekete

Sem kisajátítani, sem meghamisítani nem szabad történelmi szimbólumainkat – kommentálta Pandula Attila, a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság főtitkára azt a nemzeti érzést sértő mozzanatot, hogy augusztus 20-án a Hősök terén Mátyás hadizászlajaként nem Árpád-sávos, hanem vörös-fekete sávos lobogót szerepeltettek az állami ceremónia szervezői.

Mátyás király hadizászlajában a vörös sávoknak mindenképpen ezüstsávokkal kellett volna váltakozniuk, történelmietlenség volt egy fekete sávos zászló szerepeltetése a tisztavatáson – közölte érdeklődésünkre a vexillológia (zászlótörténet) legnagyobb hazai tudora, Pandula Attila. A Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság főtitkára, az ELTE docense szerint Szent István napjának központi rendezvényén „kilógott a lóláb”, hiszen az aktuálpolitika évek hosszú sora óta zavarja a szakmaiság érvényesülését Árpád-sáv-, a turul- és a Szent Korona-ügyben. – Holott – mutatott rá Pandula – a nemzet szimbólumait nemcsak kisajátítani, de meghamisítani sem szabad.
Pandula Attila úgy véli, a köztelevízióban elhangzott, hivatalos háttéranyagból készített tudósítói indoklás – miszerint egy Corvinában megtalált, feketére oxidálódott képhez akartak Mátyás hadizászlajának rekonstrukciójakor hűek lenni – „üres szövegelés, amellyel méltatlanul naivnak tekintették a közvéleményt”. Felidézte a nemzetközi hírű tudós: az Árpád-sávok 1202-ben, Imre király aranybulláján láthatók először. Mátyás krónikás tudósa, Antonio Bonfini 1488 körül a vörös és ezüst sávokat a legyőzhetetlen magyar nemzet színeiként jellemezte. Itt Pandula Attila kitért arra: Mátyás Árpád-sávos zászlaja a hivatalos ceremóniák zászló-alapsorozatába éppúgy beletartozott a szocializmus idején, mint tavaly. Majd így folytatta: 1707-ben II. Rákóczi Ferenc fejedelem is Árpád-sávos zászlókat készíttetett magának. „Bizonyítani tudom – mondta a Magyar Heraldikai és Genealógiai Társaság főtitkára –, hogy az Árpád-sávok használata a XVIII. század végéig mindennapos volt.”
– Provokatív történelemhamisítás történt – nyilatkozta lapunknak Balsai István. A fideszes parlamenti képviselő szerint a honvédelmi törvény betűinek, a jogalkotó szándékának sem felel meg az, ha egy történelmi lobogót színeiben megmásítanak. A politikus siralmasnak nevezte a hivatalos magyarázatot. Feltárta: ebbe a történetbe illeszkedik az Árpád-házi királyok zászlajának és a turulnak a meghurcolása, a Szent Korona mellőzése az eskütételről, illetve ez utóbbinak primitív gyalázása a miniszterelnök által, ahogy tette Angela Merkel német kancellárnak budapesti látogatásán. – A kormány tagjai már nemcsak nyilatkozataikban, hanem tetteikben is mindent elkövetnek nemzeti szimbólumaink lejáratása érdekében – állapította meg Balsai. Molnár Bélát, a KDNP fővárosi elnökét, országgyűlési képviselőt is felháborították a történtek. Mint fogalmazott: bár Gyurcsány Ferenc is a történelmi, köztük az Árpád-sávos zászló előtt tette le esküjét, sorozatosan és következetesen próbálja a kormány lejáratni ezen szimbólumokat a kommunista politika részeként. Megkeresésünk ellenére Keleti György, a Horn-kormány egykori honvédelmi minisztere, MSZP-s képviselő nem akart állást foglalni. A szocialista politikus azzal összefüggésben, hogy a Szent Korona is hiányzott a ceremóniáról, közölte: azt először 1998-ban használták fel az avatáson. Hozzátette: a katonák egyébként is az alkotmányra esküsznek fel, a koronának más funkciója a dekoráción kívül nemigen volt. Keleti meglátása szerint az eskünek nem része az „Isten engem úgy segéljen!” zárómondat, ennek ellenére a szöveget előre mondó katona idén is használhatta volna a kifejezést.
Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium szóvivője augusztus 20-i nyilatkozatában nem hagyott kétséget afelől, hogy a honvédségnél „új hagyományrendszer” kidolgozásába fogott a kormány.