Visszafoglalás – A természetjog fogalma, értelmezése, eredete + videó

Az elmúlt hetekben forradalmár baloldaliakról, posztmodernről és egyéb „borzalmakról” volt szó a Visszafoglalásban.

2025. 08. 11. 15:08
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

 

Az elmúlt hetekben forradalmár baloldaliakról, posztmodernről és egyéb „borzalmakról” volt szó a Visszafoglalásban. Megadja Gábor, a Századvég kutatási igazgatója és Molnár Attila Károly eszmetörténész, professzor, egyetemi tanár, ahogy fogalmaztak, visszafoglalták Lánczi András filozófust, egyetemi tanárt is, aki vendégük volt podcastműsorukban, hogy a természetjog fogalmáról még több dolgot megtudhassanak.

Megadja Gábor emlékeztetett, hogy az egyik adásban már volt szó a természetjogról, de nem bontották ki a fogalom minden szeletét. Megadja Gábor rá is kérdezett, mit értünk természetjog alatt. Lánczi András válasza első részében arra utalt, ha definiálni akarjuk, azt is lehet, de néhány mondatban a problémát kellene megvilágítani – fogalmazott. Kiemelte, hogy a természetjog, ahonnan ő mindig is tanulmányozta, az a politikán belül megjelenő természetjogi gondolkodás, illetve a filozófián belüli. 

Aki a témával kapcsolatban a legalapvetőbb kérdést teszi fel, az az emberek életét szabályozó törvények, maga a rend, amiben él az ember és minden, ami a közösségi életet szabályozza, az honnan ered? Mint fogalmazott, erre két nagy válasz született. Az egyik az, hogy természettől fogva van ez a rend és azért olyan az a rend és olyanok a szabályok, amelyek irányítják a közösség életét, mert azok a természet alapelveiből következnek, amit a racionális ember felismert egy ponton és kialakította azokat a közösségi életformákat, elsősorban az államot, amit később természetjogi elveknek nevezünk. A másik szerint az lehetséges, hogy egymás között az emberek kigondolják, elképzelik, leírják, érvelnek mellette, hogy miképpen kell berendezni a közösség életét, ugye itt mindig jön a görög szó, a nomosz  („νόμος”), tehát a törvény, a szabály az az emberek közötti megállapodást kérdése. Lánczi András kiemelte, hogy a természetjognak ez az alapproblémája, és amit a természetjog erről állít, ami a vitaképes éle, ha úgy tetszik az az, amit nem csak külföldi, hanem magyar filozófusok is gyönyörűen megfogalmaztak.

Itt külön kiemelte Kecskés Pál Természetjog című kötetét, amelyet 1942-ben adtak ki. Mint fogalmazott, a szerző ad egy világos definíciót, miszerint az emberi életnek azok a törvényei, amelyek fölötte állnak az emberi megegyezésnek, valamint a törvények azok transzcendensek, és túlmutatnak az ember materiális létén. A beszélgetésben hozzátette azt is, hogy mi a természet, ami nem magától értetődő, hanem az emberi racionalitás alakította ki. Több európai értelmezése is van, de az első definíció az antikvitáshoz kötődik. Ha arra is kíváncsiak, hogy a rendről mit gondoltak korábbi szerzők és ezt hogyan elemezték szakértőink a Visszafoglalásban, tartsanak velünk.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.