Ekkora összeget kapnak az államtól a kampányukhoz a jelöltek

Az Országgyűlés 2025-ös módosítása alapján idén már nincs meghatározva jogszabályilag, hogy a jelöltek mennyi pénzt költhetnek el kampányukra, azt azonban pontosan tudni, mennyi állami támogatást kapnak hozzá.

A korábbi országgyűlési választásoktól eltérően idén már nem korlátozza jogszabály a jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek kampányra fordítható pénzét. A központi költségvetésből több mint 1,7 millió forint támogatás illeti meg őket kampánytevékenységük támogatására.

A jelölteknek a választókerületi eredmény jogerőre emelkedését követő 15 napon belül el kell számolniuk az állami támogatás felhasználásával (Fotó: MTI/Hegedüs Róbert)

Az Országgyűlés 2013-ban alkotott jogszabályt a kampányköltségek átláthatóvá tételéről, ez a jogszabály előírta, hogy a jelöltek legfeljebb ötmillió forintot fordíthatnak a kampányukra. Az Országgyűlés azonban 2025-ben módosította a törvényt, és kivette a jogszabályból a kampányköltések korlátozására vonatkozó szabályozást.

Így ebben az évben már nincs korlátozva, hogy a jelöltek, illetve a jelölőszervezetek mekkora összeget fordíthatnak a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásaikra.

Az a szabály ugyanakkor megmaradt, amelynek alapján az egyéni jelölteket a központi költségvetésből támogatás illeti meg kampánytevékenységük finanszírozására.

A jogszabály szerint az országgyűlési képviselők általános és időközi választásán minden egyéni választókerületi jelölt a központi költségvetésből egymillió forintos támogatásra jogosult. Az összeget 2014 óta minden évben növelik a fogyasztói árindexszel, így ez most a támogatást folyósító Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint 1 724 402 forint.

A támogatás kizárólag a választási kampányidőszak alatt, azaz február 21-től a szavazás befejezéséig, a választási eljárásról szóló törvény szerinti kampánytevékenységgel összefüggő dologi kiadások finanszírozására fordítható, például plakátra, politikai hirdetésre, választási gyűlésre.

A pénzt a jelöltek kincstári számlán kapják meg, amelyről készpénz nem vehető fel.

A jelöltek a kincstárnak nyilatkozhatnak arról is, hogy lemondanak erről a támogatásról és azt a jelölő párt rendelkezésére bocsátják.

Emellett az országgyűlési képviselők általános választásán minden pártlistát állító párt is jogosult támogatásra a központi költségvetésből, ennek mértékénél figyelembe veszik, hogy a párt hány egyéni választókerületben állított jelöltet. 

Ehhez először megszorozzák a megszerezhető összes mandátumot a 2014-es ötmillió forint fogyasztói árindexszel növelt összegével, ez idén 199-szer mintegy 8,6 millió forint, vagyis valamivel több mint 1,715 milliárd forint. Az a párt, amely legalább 71 egyéni választókerületben állított jelöltet, az az összeg negyven százalékára jogosult (körülbelül 686 millió forint), amelyik legalább nyolcvan egyéni választókerületben, az ötven százalékra (857 millió forint), amelyik pedig mind a 106 egyéni választókerületben, az a hatvan százalékára (1,029 milliárd forint).

Azok a pártok, amelyek közös listát állítanak, egy pártnak tekintendők a költségvetési támogatás szempontjából,

 és a pártoknak nyilatkozniuk kell arról, hogy milyen arányban osztják fel egymás között a támogatást.

Az országgyűlési képviselők általános választásán nemzetiségi listát állító országos nemzetiségi önkormányzatok együttesen az 1,715 milliárd forint harminc százalékára jogosultak, azaz mintegy 514 millió forintra.

A támogatás – hasonlóan az egyéni jelöltekéhez – kizárólag a választási kampányidőszak alatt, a választási kampánytevékenységgel összefüggő kiadásokra fordítható.

A jelölteknek a választókerületi eredmény jogerőre emelkedését követő 15 napon belül el kell számolniuk az állami támogatás felhasználásával.

Aki a határidő lejártáig ezt nem teszi meg, annak az állami támogatás kétszeresét kell visszafizetnie. Ha a jelölt a szavazás előtt kiesik – például azzal, hogy lemond a jelölésről vagy elveszíti a választhatóság jogát –, akkor vissza kell fizetnie a központi támogatást. Annak a jelöltnek is vissza kell fizetnie, aki elindul ugyan a választáson, de nem szerzi meg az egyéni választókerületben leadott érvényes szavazatok legalább két százalékát.

A listát állító pártnak akkor kell visszafizetnie a támogatást, ha a pártlista kiesik

(mert a listát a jelölőszervezet visszavonta vagy a szavazás megkezdése előtt a listán szereplő valamennyi jelölt kiesett), vagy nem éri el a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább egy százalékát. Azt a támogatást is vissza kell fizetnie a pártnak, amelyet olyan jelölt után vett igénybe, aki kiesett, kivéve, ha a jelölt a szavazás előtt elhunyt.

Egy párt csak akkor kaphat állami támogatást, ha nyilatkozik arról, hogy ha a visszafizetési kötelezettségét nem teljesíti határidőben és nem hajtható be tőle, akkor a párt vezető tisztségviselői és listán állított, valamint egyéni választókerületi jelöltjei állnak helyt egyetemlegesen a támogatás visszafizetéséért. A tartozást a kincstár megkeresésére a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hajtja be.

Nem jogosult az állami támogatásra az a jelölt, illetve párt, amelynek egy korábbi választás után visszafizetési kötelezettsége keletkezett és azt nem teljesítette, és behajtani sem lehetett tőle. Nem kaphat támogatást az a jelölt sem, amely olyan párt jelöltje volt, amelyik nem teljesítette visszafizetési kötelezettségét, de az a párt sem, amelynek vezető tisztségviselője korábban olyan párt vezető tisztségviselője volt, amelynek vissza kellett volna fizetnie a támogatást és azt nem teljesítette.

Az Állami Számvevőszék az országgyűlési képviselők általános választását követő egy éven belül hivatalból ellenőrzi a támogatás felhasználását azoknál a pártoknál, amelyeknek a listája a pártlistákra leadott összes érvényes szavazat legalább egy százalékát megszerezte.

Borítókép: Szavazólapok az önkormányzati, európai parlamenti és nemzetiségi választásokon 2024. június 9-én (Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

További játékainkhoz kattintson ide!