Évről évre téma, mikor is ünnepli a születésnapját Kovács Katalin? Hiszen szökőévben, 1976. február 29-én született. „Megértéssel fogadom az érdeklődést, hiszen ez is afféle örökzöld téma” – fogalmazott Kovács Katalin, aki elárulta, hogy bár jólesik neki a figyelem, néha teherként is megéli. Hozzátette, jobban szerette, amikor az eredményei miatt keresték, de mint mondta: „A lapátot azonban már régen a szögre akasztottam.”

Kovács Katalin nehezen de azért kimondja: ötven…
A háromszoros olimpia bajnok és máig rekorderként 31-szeres világbajnok legendás kajakos számára a kerek évforduló most különösen elgondolkodtató. Arra kérdésre, hogy kimondható-e az ötven, így felelt:
Kimondhatja nyugodtan, a születésnapom – sajnos – arra is emlékeztet, hogy múlik az idő.
Felidézte, hogy húszévesen még várta a nagy napot, harmincévesen büszke volt, a negyvenet pedig kifejezetten jó érzésekkel fogadta. „Az ötven…, nos, az ötven kapcsán egy kicsit más gondolatok kavarognak bennem” – ismerte el.
Büszkeség és némi aggodalom
Az évforduló kapcsán most szokatlan érzések kerítik hatalmába. Úgy fogalmazott, ilyenkor az ember igazán belegondol, mennyi lehet még hátra. Már nem mondhatja olyan könnyedén, hogy éppen a felén van túl az életének, és most jön a második félidő.
Attól is tart, hogy a következő életszakasz már nem ugyanolyan energiával és életminőségben telik majd, mint a fiatalabb évek. Bevallotta: kissé meglepte, hogy ezúttal nem kifejezetten pozitív gondolatok társulnak a születésnapjához, ugyanakkor bízik abban, hogy még sok „csodaév” vár rá.
A legmélyebb aggodalma a családjához kötődik. Elmondta, kissé megijeszti a gondolat, hogy talán nem tölthet majd annyi időt 11 és 7 éves lányaival, amennyit szeretne. Ugyanakkor nem akar szomorkodni: büszkén és hálával tekint vissza pályafutására és az életére, amely – szavai szerint – rengeteg felemelő pillanatot adott neki.
Család, akadémia, jövő
A mindennapok középpontjában ma már elsősorban a család áll. A lányai egyelőre úszni járnak, mert szerinte az úszás alapműveltség, amely minden sportágnak jó alapot ad. Nem szeretné rájuk erőltetni a kajakozást, mert a szülők legfeljebb terelgethetik gyermekeiket, de az irányt nekik kell megtalálniuk.
Hetente kétszer-háromszor a sukorói Nemzeti Kajak-Kenu Akadémián dolgozik, ahol naponta 350 gyerek sportol. Büszke arra, hogy ilyen közeg jött létre a Velencei-tó partján, és szerinte ebben a korban nem az élsportoló-nevelés a legfontosabb, hanem az, hogy a gyerekek jól érezzék magukat, élményekkel gazdagodjanak. Saját példájából tudja, mennyit adhat az első lapátfogás élménye.



















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!