„Valami kapucsínófélét szeretnék kérni” – mondta Draskovics Tibor, volt pénzügy- és igazságügyi és rendészeti miniszter a Szabadság és Reform Intézet csütörtöki rendezvénye előtt, amely a közép- és kelet-európai lakossági devizahitelezés témáját járta körül. A Bokros Lajoshoz kötődő alapítvány konferenciáján megjelent a balliberális holdudvarhoz tartozó Vértes András, a GKI elnöke, aki 2009-ben néhány napig miniszterelnök-jelölt is volt, továbbá Kajdi József és Pusztai Erzsébet bukott MDF-es politikusok is.
Bokros Lajos szerint a 2000-es években stabilitás uralkodott a nemzetközi piacokon, nem volt jelentősebb válság 2008-ig. Az emberek jobban bíztak a pénzügyi intézményekben, amihez hozzájárult a gyenge felügyeleti szabályozás is – utalt a megszűnt MDF európai parlamenti képviselője a hazai lakossági devizahitelezés elszabadulására és súlyos következményeire.
Minden feltétel adott volt hozzá
Míg Magyarország és Románia esetében devizahitelből történt az összhitel-állomány bővülése 2000–08 között, addig Szlovákia és Csehország elkerülte ezt a csapdát – mondta el Hudecz András közgazdász, az MNB volt munkatársa, aki jelenleg Bokros asszisztense. Úgy látja, hogy a devizahitelek felfutását többek között a megtakarítások hiánya, a hazai valuták erősen ingadozó árfolyama, valamint az a bizalomérzet okozta, hogy ha bajba kerül az egyén, akkor meg fogják menteni.
A szakértő rámutatott arra, hogy Lengyelországban a válság elmúltával ismételten felfutott a devizahitelezés, míg Romániában továbbra is töretlen a devizahitelek túlsúlya, ami a gyenge hazai fizetőeszköz következménye. Hudecz hozzátette, hogy hazánkban 2004-től radikálisan megugrott a devizahitelek aránya, ami amiatt is történt, hogy minden feltétel adott volt hozzá. Szólt arról is, hogy semmilyen szabályozói tevékenység nem volt Magyarországon 2008 előtt, a folyamatot „meg sem próbálták megállítani”.
„A bankok is felelősek”
Marko Voljč, a KBC kelet- és közép-európai és oroszországi csoportjának vezérigazgatója szerint könnyű hibáztatni a politikusokat és a döntéshozókat, de a bankok is felelősek a devizahitelezés miatt keletkezett problémák előállításában. „A devizahitel akkor probléma, ha destabilizálja a bankrendszert.”
„Kételkedem, hogy Horvátország egyhamar belép az euróövezetbe, így egyelőre nem lehet helyi pénzzel kiváltani a hitelezést” – mondta el Marko Škreb, a Privredna Banka Zagreb vezető közgazdásza, a horvát jegybank volt elnöke. Jugoszlávia évtizedeken keresztül a leértékelés eszközével dolgozott, így mindenki számára világossá vált, hogy a külföldi devizákhoz kell fordulni, és Horvátországban is háttérbe szorult a helyi fizetőeszköz – ismertette a szakértő.
origo.hu
Legális hídlezárásra készül a Hatvannégy Vármegye az illegális Pride-dal szemben
