Elitista, igazságtalan és szegényellenes, de a kormány mondhatja, hogy az ő társadalomképéhez ez illeszkedik – összességében ez volt az ellenzék véleménye az új felsőoktatási rendszerről, amelyet a kezdetektől össztűz alá vettek. Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja szerint több ezer olyan gimnazista és középiskolás rekedhet a felsőoktatáson kívül, aki hosszú évek óta készült egy-egy szakra. Egy szűk, de tehetős elit részére válik nyitottá a felsőoktatás – erősített minderre rá Osztolykán Ágnes, az LMP képviselője, aki hazug és álságos kijelentésnek nevezte, hogy az átalakítás esélyteremtő lenne.
Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk e kijelentések valóságtartalmáról, először érdemes a mostani adatok tükrében megnézni, mennyien születtek 18–20 évvel ezelőtt, mivel nagyrészt ez a korosztály felvételizett a felsőoktatásba. 1992-ben 121 724, 1993-ban 117 033, 1994-ben pedig 115 598 fő született. Ha a jelentkezési számokat nézzük, akkor közel százszázalékos arányt láthatunk, míg a felvettek aránya hetven százalék fölött van. Ha szegényellenes lenne a mostani rendszer, akkor hogyan lehetséges, hogy az adott korosztály majd minden tagja jelentkezett egyetemre, és azoknak több mint hetven százalékát fölvették? Vélhetően rosszul számoltak az ellenzéki szakpolitikusok.
2008-ban volt a mélypont
Másrészt a korábbi évek statisztikáit is érdemes átböngészni, mivel például a felsőoktatásba jelentkezők kétharmadának sikerült bejutnia 2011-ben valamelyik főiskolára, egyetemre, amely arány kisebb a 2012-esnél. A leendő 98 ezer elsőéves hallgató közül 53 ezren államilag finanszírozott képzésben kezdhették meg tanulmányaikat tavaly szeptemberben. Azt is ki kell emelni, hogy az elmúlt években a magasabb jelentkezési arány mögött az is meghúzódott, hogy nagyobb születési számok voltak jellemzők.
Az MSZP megnyilatkozása a felsőoktatási számokról abból a szempontból is furcsa, hogy 2007-ben 108 928, 2008-ban pedig 96 991 fő szeretett volna bejutni az egyetemekre, amely szám kisebb, mint a mostani 2012-es. Emögött feltehetően az általános tandíj bevezetése állt, amelyet a 2008-as szociális népszavazáson a voksoláson részt vettek több mint 80 százaléka utasított el. Ennek fényében igazságtalan és elitista felsőoktatásról beszélni mindenképpen furcsa dolog.
Hol van a nagy elvándorlás?
Az ellenzéki kritikák másik része arról szólt, hogy a változtatások miatt magyar diákok tömegei kelnek majd útra külföldre. Ha a korábban általunk bemutatott számokat nézzük, akkor szintén nem látszik, hogy a hatalmas elvándorlást milyen adatok támasztják alá. 110 ezer fő jelentkezett, amelynek több mint 70 százalékát fölvették. Körülbelül 30 ezer olyan diákról beszélhetünk, akiket hazai intézménybe nem vettek föl, de számukra még nyitva áll a pótfelvételi lehetősége, és arra vonatkozóan nincsenek adatok, hogy külföldi egyetemekre hány százalékuk jelentkezett.
Orbán Viktor ennek kapcsán úgy vélekedett, hogy ha maradnak ezek a tendenciák, öt–hat év múlva nagy tömegben jönnek majd vissza Magyarországra azok a fiatalok, akik külföldre mentek például pénzt keresni vagy pusztán kalandvágyból. Nekik „fogadóállomásokat„ kell kiépíteni, jó munkahelyekre, jó iskolákra van szükségük.
Soha nem volt ilyen eredmény
„A magas hozzáadott értékű iparágak fejlesztéséhez szükség van a hazai természettudományos és mérnökképzés megerősítésére. Jelenleg a felsőoktatásban szerezhető diplomák felére nincs piaci kereslet, ezért a felvételizőknek több információt kell adni a szakok piaci értékéről” – nyilatkozta korábban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter.
A kormányzati célkitűzés a reálszakok erősítése volt, amit visszaigazolt, hogy a top 10-ben a mérnöki képzések szép számmal helyet kaptak. Kis Norbert felsőoktatási helyettes államtitkár ennek kapcsán arra mutatott rá, hogy a műszaki, a természettudományos és az informatikai területekre minden eddiginél több, összesen 23 ezer hallgatót vettek fel. Mintegy 13 ezren műszaki, 5300-an informatikai, 4800-an természettudományos területeken folytathatják tanulmányaikat. Ezek a számok egyértelműen visszaigazolják, hogy a kormányzati célkitűzések már az első felvételi időszakban meghozták az eredményüket.
2012-ben összesen 110 617-en jelentkeztek a szeptemberben induló képzésekre a februári határidőig. Közülük 79 681-en kezdhetik meg tanulmányaikat az általuk megjelölt szakok valamelyikén. Alap- és egységes, osztatlan képzésre 83 575-en jelentkeztek, és 59 569-en nyertek felvételt, mesterképzésben pedig a 22 321 jelentkező közül 14 704-en kerültek be. A felvételt nyertek aránya 72,03 százalékos volt.
Idén is a gazdálkodási szakokon voltak a legmagasabbak a ponthatárok; a Budapesti Corvinus Egyetem több képzésén is a tavalyinál akár tíz–húsz ponttal többet kellett gyűjteni a bejutáshoz.
Ötezerrel több hallgató kapott lehetőséget
„A tandíjnak ellensége vagyok, és az is maradok” – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Fidelitas vezetőivel és tagjaival folytatott megbeszélésen, ahol szólt arról is, hogy nem támogatja az új felsőoktatási rendszer bevezetésnek elhalasztását. A felsőoktatási felvételi ponthatárokról úgy vélekedett: „látni fogjuk, hogy melyik egyetemre, főiskolára mennyien jelentkeztek, és mennyien kerültek be, és látni fogjuk, hogy melyik főiskolát és egyetemet kerülték el a fiatalok”. Utóbbiakat nem fogja támogatni a kabinet a jövőben – tette egyértelművé Orbán.
A keretszámok módosítását az oktatási államtitkár június 26-án jelentette be, közölve: a korábban bejelentettnél ötezerrel több hallgató kezdheti meg tanulmányait teljes állami ösztöndíjjal a szeptemberben kezdődő tanévben. Hoffmann Rózsa akkor elmondta, az idei jelentkezési adatok feldolgozása után úgy döntöttek, ennyi férőhelyet átcsoportosítanak az eredetileg részösztöndíjas helyektől.
Szabó Máté alapjogi ombudsman ezt követően azt kezdeményezte, hogy a kabinet vonja vissza a létszámkeretről szóló határozatot. Kis Norbert ezzel kapcsolatban kijelentette: az aggályok alaptalanok, ugyanis a törvény alapján lehetőség volt egyes szakokon a több mint 10 százalékos csökkentésre.
