Az eseményen Földházi Erzsébet, az intézet tudományos főmunkatársa azt mondta, 2060-ra a születéskor várható átlagos élettartam nőhet, várhatóan közelít egymáshoz a nők és a férfiak élettartama. Ahhoz, hogy lassuljon a népességcsökkenés üteme, jelentősen növekednie kellene a születendő gyermekek és a bevándorlók számának, illetve az élettartamnak.
Spéder Zsolt, az intézet igazgatója kifejtette: az elmúlt három évben a volt szocialista országok többségében és a nyugat-európai országokban is csökkent a termékenység, ez részben a gazdasági válság következménye. Mint mondta, a magyarokra jellemző, hogy a gyermekvállalás idejét egyre inkább kitolják, folyamatosan nő azoknak a száma, akik 30–35 éves korukig gyermektelenek maradnak. A tervezett és a megszületett gyermekek száma között nagy a különbség, ráadásul terveikben is egyre kevesebb gyermekkel számolnak az emberek – mutatott rá. Mindezek okaként egyebek mellett az iskolai tanulmányok kitolódását, a család és a munka egyre nehezebb összeegyeztethetőségét, a párkapcsolatok törékenységét és az egyre kevesebb házasságkötést említette.
Már nem vagyunk listavezetők öngyilkosságban
Bálint Lajos tudományos főmunkatárs azt mondta, a vezető halálokok hasonlóak, mint a nyugati országokban, de Magyarországon általában korábbi életszakaszban jelentkeznek. Az öngyilkosságok számát tekintve Magyarország már nem világelső, a keletre fekvő egykori szovjet tagállamokban magasabbak az értékek – tette hozzá.
Az öregedéssel kapcsolatban elmondta, az ország északkeleti és délnyugati részén nagyon alacsony az idősek aránya, ennek okaként a halálozási mutatókat és a magas termékenységet jelölte meg. Gödri Irén tudományos főmunkatárs a bevándorlásról szólva kiemelte, hogy hozzájárul a népesedési problémák megoldásához: meg nem állítja ugyan, de mérsékli a népességcsökkenést.
A magyar kivándorlókról kevés az információ, hiszen a rendszerváltozással elhárultak a kivándorlás előli akadályok, a folyamat viszont ellenőrizhetetlenné vált – hangsúlyozta. Kifejtette: az országot hosszabb időre vagy véglegesen elhagyók általában nem jelentik be távozásukat, így nemzetközi vándorlásuk pontos számbavétele máig megoldatlan feladat.
Biztató jel
A KSH legutóbbi, június 20-ai közlése szerint kismértékben mérséklődött a természetes fogyás üteme az év első négy hónapjában. Több gyermek született, de a halálozások száma is emelkedett az előző év azonos időszakához képest, a házasságkötések száma viszont csökkent.
Kedvező változások
Az Orbán Viktor által július 2-án meghirdetett munkahelyvédelmi akcióterv ötödik pontjának köszönhetően a gyesről és gyedről visszatérők után az elhelyezkedést követő első két évben nem kell majd járulékot fizetni.
Az új Munka törvénykönyvében is több, a gyermekes munkavállalók számára kedvező változtatást vezettek be, továbbá a munka és a családi élet összeegyeztetésének támogatására rendelkezésre áll egy csaknem 8 milliárd forintos pályázati lehetőség, amely többek között a munkahelyi családi napközi létrehozását támogatja.
Új bébi boom kell – párbeszéd indul
„Új baby boom, a középosztály gyermekvállalási forradalma” címmel készített stratégiai vitairatot még májusban a Nemzetgazdasági Minisztérium. A dokumentumban kiemelték: Magyarországon jóval több gyermeket vállalnának a fiatalok, mint amennyi megszületik. A témával már három éve foglalkozó népesedési kerekasztal megállapításait, javaslatait kiindulópontnak tekintve az NGM azt várja, hogy kezdődjön párbeszéd a témában, amely nyomán további, „a gyermekvállalást gátló tényezők azonosítására és ezek feloldására vonatkozó javaslatokat” várnak.
Családbarát Magyarország
Az NGM-ben idén februárban alakult meg a Családbarát Magyarország szakértői szintű munkacsoport, amelynek végső célja a gyermekvállalás ösztönzésével kapcsolatos tudás megteremtése, a továbblépés irányának meghatározása, valamint az ehhez kapcsolódó döntéstámogatás és javaslattétel.
Áprilisban kiderült, a Családbarát Magyarország intézkedéseinek köszönhető, hogy az új, arányos egykulcsos adórendszerrel együtt bevezetett családi adókedvezmény hatására 2011-ben összességében mintegy 155 milliárd forinttal több jövedelem maradt azoknál, akik gyermeket nevelnek. A három vagy több gyerekesek reálkeresete kimagasló mértékben nőtt, pontosan 19 százalékkal haladta meg a 2010-es szintet. Matolcsy György ennek kapcsán május elején közölte, a népesedési trendforduló első apró jelei már mutatkoznak.
Kiemelt figyelem
Az új magyar alaptörvény is kiemelt figyelmet szentel a házasság védelmének. Ennek szellemében hívták életre a népesedési akciótervet is. Dr. Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének néhai igazgatóhelyettese márciusban úgy fogalmazott, a részmunkaidő és az otthoni munka támogatása régi adóssága a magyar kormányoknak. Hollandiában a fiatal nők 70 százaléka dolgozik csökkentett munkaidőben, nálunk ez csupán néhány százalékra tehető.