Családi napközikkel növelnék a születésszámot

Bizalom és kiszámíthatóság kell a gyermekek számának növekedéséhez – hívta fel a figyelmet Nagy Ágnes, a Csodacsalád Egyesület elnöke.

TK
2012. 06. 19. 3:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nők: konferencia a családról, munkáról, felzárkóztatásról címmel rendezett tanácskozást a hét végén a Váci Egyházmegye, a Dunamelléki Református Egyházkerület, valamint a Sződligetiek Baráti Köre.

A rendezvényen a Csodacsalád Egyesület elnöke rámutatott, rohamosan csökken a lakosság létszáma: 1980-ban a népesség még 10,7 millió fő volt, ma viszont már csak 9,98 millió az ország lélekszáma. Nagy Ágnes szerint elsősorban bizalomra és kiszámíthatóságra van szükség ahhoz, hogy több gyermek szülessen, amihez elengedhetetlen a családi napközik számának növelése. Hazánkban ugyanis kevés a bölcsődei férőhely, ráadásul az intézmények jelentős része túlzsúfolt. Ez a dolgozókat megterheli, a szülőknek pedig nincs lehetőségük arra, hogy visszatérhessenek a munka világába.

„Az öt–hét gyermek felügyeletét ellátó családi napközik tökéletesen kiszolgálják azokat az anyákat, akik a gyermeknevelésben találták meg hivatásukat, és azokat, akik a szülői feladatok ellátása mellett szeretnének dolgozni is. Míg előbbieknek munkalehetőséget ad a családi napközi, utóbbiaknak lehetőséget nyújt arra, hogy részmunkaidőben dolgozzanak, és biztos helyen tudhassák gyermeküket” – mutatott rá az elnök. Hozzátette, ennek értelmében a családi napköziknek közvetve és közvetlenül is munkahelyteremtő szerepük van.

„Magyarországon humánerőforrás-oldalról két óriási probléma van, amelyeket egyszerre kell kezelni: az egyik, hogy alacsony a születési ráta, a másik, hogy kevesen vesznek részt a munka világában” – mondta el előadásában Szalai Piroska. A nők munkaerő-piaci helyzetének javításáért felelős miniszteri biztos felhívta a figyelmet arra, hogy Európában csupán Törökországot és Lettországot előzzük meg a születések számát illetően. Megjegyezte azonban, hogy 2011 és 2012 fordulóján valamelyest javult a helyzet, ám egyelőre nem tudni, hogy csak átmeneti volt-e a pozitív fordulat vagy egy kedvező folyamat kezdete. Hangsúlyozta, a magyar nőknek még mindig kevés lehetőségük van részmunkaidőre, tehát vagy otthon maradnak gyermekükkel, vagy napi nyolc órában dolgoznak. Kitért arra is, hogy hazánkban a 40 éven felüli férfiak jelentős hányada kiesik a munka világából egészségi állapota miatt, aminek egyik oka, hogy a férfiakat terheli éveken át az anyagi biztonság megteremtésének felelőssége. „Ezen a negatív tendencián is jelentősen javíthatnánk, ha a nők munkába állhatnának napi négy órában” – tette hozzá Szalai Piroska.

További részletek a Magyar Nemzet keddi számában.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.