Ezt Köves Balázs, a Trenkwalder Magyarország értékesítési és marketingvezetője, a Személyzeti Tanácsadók Magyarországi Szövetségének (SZTMSZ) alelnöke mondta az MTI-nek.
Kiemelte: jelenleg is folynak a szakmai egyeztetések a munka törvénykönyvéhez kapcsolódó átmeneti rendelkezésekről, amelyekről az SZTMSZ a munkáltatói érdekképviseletekkel is tárgyalt.
Köves Balázs szerint ha a rendelkezések jelenlegi formájukban lépnek életbe, akkor statisztikai szintű romlás történne a foglalkoztatottságban, és Magyarország gazdasági versenyképessége is romlana. Az SZTMSZ és a munkáltatói szervezetek ennek megelőzésére megtették módosító javaslataikat a szaktárca felé.
A szakértő szerint amennyiben az Mt. jelenlegi formájában lép életbe, úgy a vállalatok a munkaerő-kölcsönzés megszüntetése mellett dönthetnek, emiatt pedig a kölcsönzött állományt biztosan nem vennék át teljes mértékben saját állományukba. Így véglegesen elveszhet a kölcsönzésen keresztül létrejött munkahelyek 30, de akár 60 százaléka is – mondta.
Extrém esetben
Köves Balázs úgy vélte, a szféra egy része a szürkezóna irányába fog elindulni, a külföldi termelőcégeknek ez ugyanakkor nem megfelelő megoldás. „Át fogják gondolni, hogy van-e rugalmas foglalkoztatásra lehetőség, vagy extrém esetben át kell helyezniük a gyártásukat Magyarországról” – mondta.
A Trenkwalder és az SZTMSZ a legfőbb problémát egyrészt a határozott idejű munkaszerződések szabályozásában látja. Míg jelenleg a határozott idejű szerződést tetszőlegesen meg lehet hosszabbítani, illetve újra lehet kötni, addig az új Mt. már nem ad lehetőséget azonos felek között a hat hónapon belüli meghosszabbításra vagy újabb határozott idejű szerződésre munkaszervezési okra történő hivatkozással. Köves Balázs szerint ez azért probléma, mert sok gyártó-, termelőcég a megrendeléseihez igazítja a munkaszerződéseket, amit a jövőben nem tehetne meg. Így a már betanult munkaerő elveszíti a munkalehetőséget, a kölcsönbeadónak új munkatársakat kell toboroznia, a kölcsönvevőnek pedig betanítani őket. Ezért azt javasolták, hogy munkaszervezési okra – például újabb megrendelésekre – hivatkozva újra lehessen kötni a határozott idejű szerződést – mondta.
Kifogásolta azt is, hogy munkaerő-kölcsönzés esetén júliustól végkielégítést kell fizetni a dolgozók részére, mivel kérdéses, hogy a kölcsönbeadó hogyan vonja össze a különböző kölcsönvevőknél eltöltött időszakot és hogyan lehet megfinanszíroztatni a jelenlegi kölcsönvevővel az előzőnél töltött időt. „Egyik termelőcég nem fogja kifizetni, hogy előtte a dolgozó a másik vállalatnál dolgozott” – mondta Köves Balázs, aki szerint ez pontosan abba az irányba hat, hogy a kölcsönző cégeknek ne legyen érdekük áthelyezni a dolgozót, mert senki nem fogja megfizetni számukra a végkielégítést.
Igények és lehetőségek
Életszerűtlennek tartja azt is, hogy a felmondási idő az éven belüli kölcsönzötteknél 15-ről 30 napra nőne, mivel ez ideiglenes foglalkoztatásnál csökkenti a rugalmasságot és növeli a költségeket. A csoportos létszámleépítés kapcsán elmondta: az, hogy ennek szabályait alkalmazni kell a munkaerő-kölcsönzésre is, teljesen ellehetetleníti a szférát, hiszen folyamatos csoportos leépítésben lenne minden kölcsönbeadó. Kifejtette: még egy közepes méretű kölcsönző cég is több mint 30 munkavállalót küld el havonta (többet is vesz fel), és nem tudja előtte 30 nappal, hogy kiknek kell felmondania. A munkaerő-kölcsönzés fő funkciója, hogy a kölcsönbeadó a munkaerőigény megszűnése esetén megpróbálja a dolgozót máshol elhelyezni, máshova kikölcsönözni. Ezt a lehetőséget azonban nem ismerheti a csoportos leépítés bejelentésének időpontjában.
A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a versenyképesség megtartása érdekében egyre több munkaadó keres a hagyományos foglalkoztatási formáktól eltérő megoldásokat. A cégek a válság után nem tudták, nem akarták, vagy nem merték bővíteni belsős állományukat, így az új munkahelyek jelentős része munkaerő-kölcsönzés keretében jött létre – mondta.
Míg 2008-2010 között a foglalkoztatottság jelentősen nem nőtt, addig a kölcsönzöttek száma körülbelül 60 százalékkal emelkedett; ez körülbelül 50 ezer munkavállalót jelent. 2010-ben már 130 ezer ember dolgozott kölcsönzöttként, és a kölcsönző vállalatok több mint 150 milliárd forint adót fizettek – ismertette Köves Balázs.
Hozzáfűzte, hogy a gyártó-, termelővállalatoknál, nagy beruházóknál – akik a munkaerő-kölcsönzés legfőbb igénybevevői – nincs alternatívája a kölcsönzésnek. Többszörösen visszaigazolódott, hogy a munkaerő-kölcsönzésen keresztül betöltött állások jelentős része egyáltalán nem is jönne létre (vagy megszűnne), ha nem létezne ez a jogintézmény.
