A felügyelet honlapján közzétett táblázatból kiolvasható, hogy a kényszerértékesítési kvótára vonatkozó szabály október 1-jei hatálybalépését követően, 2011 negyedik negyedévében 2098, az idén az első negyedévben pedig 2952 nem fizető hiteladós lakóingatlanát jelölték ki kényszerértékesítésre, közülük a legtöbb Budapesten és Pest megyében található.
Tavaly október-decemberben a rendelkezésre álló kvóta 78,4 százalékát, az idén január-márciusban a 82,5 százalékát használták ki a bankok. A több mint 90 napos fizetési késedelemmel érintett, jelzáloggal terhelt lakóingatlanok száma országosan meghaladta a 100 ezret.
A devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvény alapján a kvóta 2011-ben az utolsó negyedévben az érintett lakásállomány 2 százaléka volt, 2012-ben pedig negyedévenként 3 százalék. Jövőre a kvóta a lakásállomány 4 százaléka, 2014-ben pedig 5 százaléka lesz. A követelésérvényesítés csak 2015 januárjától működik újból korlátozás nélkül.
A kvóták rendszere szabályozza azt, hogy a 30 millió forintot meg nem haladó értékű ingatlanok közül a hitelezők negyedévenként és megyénként hány lakást adhatnak át a végrehajtóknak. A kvótát a kormány azért vezette be – a bankokkal egyeztetve –, hogy a lakáshitelek fedezetéül szolgáló ingatlanok ne kerüljenek egy időben piacra.
A kvóta alapját képező több mint 100 ezer ingatlan közül a legtöbb Budapesten és Pest megyében található. A fővárosban az érintett lakóingatlanok száma megközelíti a 13 ezret, Pest megyében pedig meghaladja a 14 ezret. A többi megye közül a legtöbb bedőlt hitelű ingatlan Borsod-Abaúj-Zemplén megyében van, számuk több mint 8 ezer, de Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Bihar megyékben is nagy számban találhatók problémás ingatlanok, az előbbiben közel 6800, az utóbbiban csaknem 5800, a legkevesebb pedig Vas megyében található, mintegy 1700.
A kényszerértékesítésre kijelölt ingatlanok egy része a Nemzeti Eszközkezelőhöz kerül, és így az adós bérlőként benne maradhat, más részüket pedig a bankok vagy követeléskezelőknek adják el, vagy maguk próbálják értékesíteni.
A Nemzeti Eszközkezelő csak azokat az ingatlanokat vásárolja meg, amelyek megfelelnek a vonatkozó törvényi feltételeknek.
